Budapest, 1892. március (16. évfolyam, 61-91. szám)

1892-03-01 / 61. szám

Ki az úr a kormánypárton? Budapest, febr. 29. Nem az »alkirályt«, a budapesti had­testparancsnokot értjük, aki a bécsi hatalomnak igaz helytartója a ma­gyar fővárosban, hanem egyenesen azt kérdjük, hogy magában a kormány­pártban, amely a bécsi érdekek szolgá­latára szegődött,ki az igazi úr? Gazda-e Szapáry a kormánypárton, vagy zsellér? A választások lezajlottak.Szapáry ku­darcot aratott azzal a nyíltan bevallott céljával, hogy eltiporja az ellenzéket, de ezenkívül volt titkos célja is : a Tisza­­gárda kibuktatása. A Tisza-párti jelöl­tek nagy részét Szapáry magára hagyta, ingyen kerületet nem juttatott nekik s pénzzel és hatalmi presszióval nem se­gítette őket úgy, mint szerelmetes mág­násfiait. Ott maradtak a választási harc­téren Tisza Kálmán legjobb hívei közül Csernátony, Gajári, Országh, Dárday, Szivák, Pulszky Károly, Tisza Pista és több más. De azért Szapáry győzelme Tiszáék felett nem teljes s talán nem is győze­lem, mert »megfogyva bár, de törve nem, élnek Tiszáék e hazán«. Szapáry nem tudta s nem tudja lerázni őket a nyakáról. A kormánypárti sajtó testestől, lel­kestől Tisza-párti. Amig a »Nemzet« és a »Lloyd« majdnem fanatikus rajongás­sal tolják Tiszáék szekerét, addig Sza­­páryért való lelkesedésük kormánypárti­ságának hőmérőjén közelebb állanak a fagyponthoz, mint a forrponthoz. A főispáni kar purifikálása félbe­szakadt. Tisza híres főispánjai közül még számosan ott trónolnak a várme­gyékben. A képviselőház elnöki székébe Ti­sza Kálmán hű embere került, aki — saját bevallása szerint, — csak akkor fogadta el az elnökjelöltséget, amikor Tisza Lajos gróf azt tanácsolta neki s Tisza Kálmán beleegyezését adta. A képviselőház legfontosabb bi­zottságainak élére Tiszáék kerültek. A válaszfelirati bizottság elnöke Tisza Kálmán,a közigazgatási bizottság elnöke Tisza Lajos gróf, a véderő-bizottság elnöke : Tisza László. — A negye­dik Tisza nincs a házban, de még volt miniszterek is, mint Péchy és Teleki gróf kimaradtak a szakbizottságokból,ad­dig Tisza Pistáról távollétében is gondos­kodtak. Nyíltan beszélik, hogy mihelyt Tisza Pista mandátumot kap, Markovics Kálmán leköszön a közigazgatási bi­zottsági tagságról s Pulszky Ágost a pénzügyi bizottsági tagságról, hogy he­lyet csináljanak a Tisza-dinasztia trón­örökösének, Tisza Pistának. A kormánypárti körben a pártel­nök még folyvást Podmaniczky, aki Tiszáéknak halálig hű mamelukja. A kormánypárt kandidáló s végrehajtó bi­zottsága még mindig azokból áll, akik­ből azt Tisza a maga képére megterem­tette. E bizottságoktól függ a konc , a hivatal, a kitüntetés, a mandátum. A kormánypárt idei lakomájáról nem olvastuk ugyan azt, a­mit Szapáry miniszterelnökségének első banketjekor, hogy Beöthy Algernon rendeletére a cigány egyre Tisza Kálmánnak játszott s az ő nótáit húzta s Szapáry úgyszól­ván magára hagyva nézhette Tisza Kál­mánnak s udvarának mulatozását, de olvashattuk most is a kormánypárti lakoma hivatalos és vad koasztjait s ezek is eléggé megvilágítják a hely­zetet. A királyra mondott első felköszöntő után mindjárt Tisza Lajos gróf beszélt s kijelentette, hogy a kormánypárt össze­ségében egy és ugyanaz a mi volt, a párt, a sereg s a jelvény is a régi. Ti­sza Lajos grófnak nem mondott ellen senki, nem azok a képviselők sem, a kik választóik előtt annyi sokat tudtak beszélni a bűnben megvénült Tisza­­korszak örök letüntéről, az új párt, új idők, új rendszer bekövetkeztéről. Nem mondott senki ellent Tisza Lajos gróf­nak, sőt a tudósítás szerint élénk he­lyeslés kísérte ama szavakat, a­melyek­ről megdöbbenve értesült másnap az ország. Maga Tisza Kálmán a bukott miniszterelnök teljesen otthonosnak érezte magát az uj kormányfő pártja körében. Valósággal akkér beszélt, mintha ő volna ott a gazda, a háziúr, a pártvezér s nem Szapáry. Ő mondta azt el s nem Szapáry ,hogy az u­j párttagokat hassa át az a kötelességérzet, a­mi nélkül párt nem létezhe­t s hogyha néha sérelem is esik egyiken vagy mási­kon, abban soha szemé­lyes ambíciók megsérté­sét ne keressék és emiatt a zászlóhoz hűtelenek semmi körülmények közt se legyenek.« Szapáry úgy járt Tiszáékkal, mint az egyszeri labanc, a­ki törököt fogott, de az vitte őt. A Szapáry-pártban Ti­száék vígan élik világukat, Szapáry nem bír velük. Ez azonban nemcsak Szapáry baja, hanem az ország veszedelme is. Magyar­­ország történetének az a szomorú idő­szaka, a­melyet »Tisza-korszak« néven ismerünk, még nem múlt el. Még nem múlt el a nemzettől ez a keserű pohár. Tiszáék politikai gonoszságától még nem szabadult meg az ország s jól teszi a képviselőházi ellenzék, ha derekasan döngeti Szapáry csuháját, mert ott van­nak e csuha alatt Tiszáék is.­ddigi előa­dó és Gajári nem lévén a háznak tagja. .L ettek a közoktatási budget előadójának Hieronymi Károly, a bel­ügyi tárca előadójának Pulszky Ágost válasz­tatott meg. — A közgazdasági bi­zottság : Elnök: Andrássy Tivadar gr. Jegyző: Miklós Ödön. Összeférhetetlen­ségi bizottság: Elnök: Fest Lajos. Jegyző: Mohay Sándor. Igazságügyi bizott­ság: Elnök: Bokross Elek. Jegyző: Beksics Gusztáv. Közigazgatási bizottság: Elnök: Tisza Lajos gr. Jegyző: Perczel Dezső. Közoktatási bizottság: Elnök: Schwarcz Gyula. Jegyző: Fenyvessy Ferenc. Véderő bizottság: Elnök: Tisza László. Jegyző: Mün­­nich Aurél. Mentelmi bizottság: Elnök : Chorin Ferenc. Jegyző: Konkoly-Terge Sán­dor. K­é­r­v­é­n­y­­ bizottság: Elnök: Per­czel Dezső. Jegyző: Horváth Béla. Zárszám­adási bizottság: Elnök: Rakovszky Ist­ván. Jegyző : Fest Lajos. Közlekedési bizottság: Elnök: dr. Nikolics Fedor. Jegyző: Neményi Ambrus. A ház gazdasági bi­zottságának elnöke a házszabályok szerint a ház elnöke, jegyzője: Fáy Gyula. — Az új pénz. A magyar pénzügymi­niszter által egybehívott valuta­­e n q­u­é t­e tagjai tegnap kapták meghívói­kat a azonkívül öt nagyérdekű, terjedelmes fü­zetet a következő tartalommal: »A valuta­ügyre vonatkozó statisztikai adatok«, »A valuta­ügyre vonatkozó törvények s fontosabb rende­letek Ausztriában és Magyarországon«, »A va­luta­ügy fejlődése 1867. óta« és két kötet :»A nevezetesebb külföldi államok valutaügyének és jegybank-rendszerének leírása s az azokra vonatkozó legfontosabb törvények«. Az enquete első ülése március 8-án délelőtt 10 órakor lesz a pénzügyminisztérium tanácskozó termében. Dr. W­e­k­e­r­l­e Sándor és dr. S­t­e­i­n­­b­a­c­h Gusztáv pénzügyminiszterek tegnap az osztrák-magyar bankra vonatkozó minden kérdésre nézve elvi megállapodásra jutottak. E megállapodás következtében Steinbach minisz­ter úgy a saját, mint Wekerle nevében felszó­lítja az osztrák-magyar bank két alkormányzó­ját, hogy az igazgatótanács néhány tagjával a bank képviseletében lépjenek tárgyalásokba a kormánynyal, melyeket Bécsben fognak foly­tatni. POLITIKAI HÍREK. Budapest, február 29. — Az országgyűlési „Független­ségi és 48-as párt“ felirati bizott­sága március 1-én 21. n. 6 órakor értekezletet tart. — A pátválasztások. P­o­­­ó­n­y­i Géza szoboszlói képviselő ma lemondott a szol­noki mandátumról. Szolnoki független­ségi 48-as jelöltül J­u­s­t­h Gyulát léptették fel.­­ A csornai kerületből, a­mely Csá­­volszky Lajos kerülete, küldöttség járt L­u­­k­á­t­s Gyulánál, hogy neki felajánlja a je­löltséget az esetre, ha Csávolszky netalán nem reflektálna e kerületre. L­u­k­á­t­s Gyula ki­jelentette, hogy csak az esetben volna hajlandó a jelöltség elfogadására, ha Tóth Antal nem lépne fel. Több lap szerint a csornai kerü­let függetlenségi 48-as jelöltje T­ö­r­s Kál­mán pártunk e kitűnősége lesz.­­ A képviselőhöz bizottságai. A képviselőház bizottságai ma a ház ülése után következőleg alakultak meg: Válaszfel­irati bizottság: Elnök: Tisza Kálmán. Jegyző : Bokross Elek. Pénzügyi bizott­ság : Elnök: Wahrmann Mór. Jegyző: Hegedűs Sándor. A költségvetés összes tárcáinak elő­adói az eddigiek maradtak, azon kivétellel, ORSZÁGGYŰLÉS. 1. A képviselőház mai ülésén kihirdették a szombati bizottsági­­tagválasztások eredmé­nyét s az összeférhetlenségi bizottság, vala­mint a választások felett ítélő bíráló bizottsá­gok tagjai letették a ház színe előtt az esküt, a melyet elődeik annyiszor megszegtek. C­s­á­k­y Albin gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter benyújtotta jelentését a közoktatás állapotáról s ismételve benyújtotta a tanítók fizetésének szabályozásáról szóló törvényjavaslatot, a­melynek elfogadását Szapáry decemberben az országgyűlés feloszlatásával megakadályozta. Az ülés végén H­e­­­f­i az árvamegyei éhín­ség ügyében interpellált. dr. A képviselőház ülése febr. 29-én. Bán­ffy Dezső báró megnyitván az ülést, jelenti, hogy gr. Bethlen Balázs — az elnökséghez érkezett levele szerint — a keres­kedelmi minisztériumban viselt állásáról le­­mondott, bemutatja báró Kemény Ákos megválasztott képviselő levelét, melyben tu­datja, hogy eddig viselt főispáni titkári állásán ról és Szász Károly volt alsófehérmegyei főispáni titkár levelét, melyben jelenti, hogy eddig viselt állásáról lemondott. Bemutatja Uray Imre megbízó le­­velét, mely az állandó igazoló bizottságnak adatik ki, P­o­l­ó­n­y­i Géza levélben jelenti be, hogy szolnoki mandátumáról lemond. Az el­nökség felhatalmazást kap, hogy Szolno­kon ú­j választást rendeljen el. Gr. Chffey Albin vallás- és közoktatás­­ügyi miniszter újból beterjeszti a t­a­n­í­tóit fizetésének szabályozásá­ról szóló törvényjavaslatot, továbbá a k­ö­z­­oktatásügy állapotáról szóló XX jelentést s végül a tanítói nyugdíj- és gyámalap állapotáról szóló jelentést. Kiadatnak » kizoktatá«vírys bizottságnak

Next