Budapest, 1892. június (16. évfolyam, 152-179. szám)

1892-06-01 / 152. szám

lSB.ttftm« (3) »UUI* A f*XSST * Szerda, 1892. junius 1. bíróvá való kinevezése lett volna helyén, de Szilágyi szerint kvalifikálta őt az a kir. táblai bíróságra, hogy ha mameluk volt. — Oláh honárulók. A Bécsben levő oláh honárulók tegnap esti lakomáján 40 osz** trák képviselő vett részt, köztük G­r­e­g­r az ifjú csehek vezére is. R­a­t­i­u­ma újra Szö­­g­y­é­n­y­i miniszternél járt, tudakozódva, hogy az oláh emlékiratot neki nyújtsák-e át, vagy a kabinetirodának. A honárulók ma dél­után és este indultak Bécsből haza felé, azért különböző időben s különböző vasutakon, hogy Magyarországon feltűnést ne keltsenek. — Prá­gai táviratok szerint az összes cseh la­pok rokonszenvesen írnak az oláh deputá­­cióról s a magyar elnyomásról és brutalitásról beszélnek. — Bírósági kinevezéseit. Ő felsége az igazságügyminiszter előterjesztése folytán Ba­­t­­­­a­y Imre kassai főügyészi helyettest ugyan­ezen főügyészséghez főügyésszé nevezte ku. — ■ Az igazságügyminiszter P­o­t­á­s­s­y Gyula budapesti kir. törvényszéki joggyakornokot a beregszászi kir. törvényszékhez aljegyzővé ne­vezte ki és Farkas Gyula pestvidéki kir. törvényszéki jegyzőt a budapesti kir. kereske­delmi és váltótörvényszékhez helyezte át. —■ A csengeri választás*. A képviselő­ház kilencedik bíráló bizottsága Lukács László elnöklete alatt tartott ülésében folytatta a P­a­p­p Béla, Szatmár megye csengeri vá­lasztó kerületében megválasztott képviselő vá­lasztása ellen benyújtott kérvénynek a meg­tartott vizsgálat alapján való folytatólagos tár­gyalását. A felek meghatalmazottjai által tett nyilatkozatok meghallgatása után a bizottság tanácskozásra vonult vissza. Közel egy órai tanácskozás után Lukács László elnök kijelente, hogy a bíróság ítélete holnap délelőtt fél 12 órakor fog kihirdettetni. — Építsztnkt vasutat Boszniának. A képviselőház közlekedésügyi bizottsága Niko­­lics Fedor elnöklete alatt tartott mai ülésében tárgyalás alá vette s elfogadta a Janjicstől Bu­­gojnáig vezetendő keskeny vágányú vasútnak a Dolnji-Vakuftól Jajcáig vezető szárnyvonallal együtt való építéséről szóló törvényjavaslatot. Az előadással Neményi Ambrust bízták meg. ORSZÁGGYŰLÉS: 1. A képviselőház mai ülésének nevezetes mozzanata Irányi Dániel határozati ja­vaslatának egyhangú elfogadása. A képvise­lőház egyhangúlag proklamálta a vallássza­badságot, most a kormányon múlik, hogy az ige testté váljék.­­ Győrffy Gyula tekintettel az Irányi határozati javaslata által megválto­zott helyzetre, visszavonta az elkeresztelési részletekre vonatkozó határozati javaslatát. Megkezdődvén a vallás és közoktatásügyi bud­get részletes tárgyalása, a közoktatásügy számos kérdését felölelő vita indult meg. Mely­állapotom miatt még veled sem tudtam érintkezni. De most már nyugodt vagyok, az egyensúly helyre állt lelkemben, a hosszú tusá­ban mégis az ész győzött, itt csendes magá­nyomban megszállt kezdetben a vágy, letenni egyszerre minden földi gondról, fájdalomról, olyan hivogatólag intett felém a mindent el­födő sírdomb. Összes lelki erőmre volt szüksé­gem, hogy ellenálljak a csábnak. Az öngyil­kosságot gyávaságnak tartom, meghalni azért, mert nem mertünk az élet küzdelmeivel szembeszállni. Én önbizalmamat megőriztem a megpróbáltatás legnehezebb napjaiban is. Mi­dőn férjemtől való törvényes elválásra hatá­roztam magam és arra gondoltam, hol és mi­kép találok módot tisztességes megélhetésre és midőn ezen szerény postahivatal vezetését el­vállaltam, ez tartotta bennem a lélekerőt. — Kötelességem pontos teljesítése összes időmet igénybe veszi, csakis a munkára irányul min­den figyelmem. Ez jól van igy! A múlt árnyai nem zavarhatnak, élek az egyhangú jelennek, még a jövő sem foglalkoztat. Én hiszem, hogy akaratom idővel győzni fog teljesen és az át­élt borús, viharos napok, mint ködképek las­­san kint kitörlődnek, elenyésznek emlékeze­temből. — Evvel tartoztam neked és önma­gamnak. Következő levelemben csak jó atyám­ról (ki hála az égnek megnyugodott sorsunk­ban) kertemről, kanárimról, fogok írni. Ha sze­retsz, ne idézd föl te­le a múltat, erre kér igaz barátnőd Irén.« Voltra té. II. A képviselőház ülése május 31-én. Bánk­­y Dezső elnök megnyitván az ülést. Sághy Gyulának a napirend előtti felszólalása után, amelyben Berzeviczy államtitkár egy teg­napi megjegyzésére válaszolt, folytatták A valláso­s közoktatásügyi költségvetés tárgyalását. Irányi Dániel párbeszédében Apponyi Albert gróf beszédére megjegyzi, hogy úgy vette észre, mintha őt és pártját Apponyi azzal vádolta volna, hogy ő elfogultságból állott volna immár húsz évig a ma is benyújtott tör­vényjavaslat mellett. Ez nem való, mert szólót és pártját min­denkor a szabadelvűség vezette s ennek hó­dolt a ház többsége is, amidőn a törvényja­­vaslatot magáévá tette. Áttérve a közoktatási miniszterre, gróf Csáky azért nem fogadta el a törvényjavaslatot előbb, mert — amint monda — Iványi a szabad vallásgyakorlatot feltételek nélkül kérte, Ő azonban a szabad vallásgyakorlatot a törvények teljes respektálása mellett kéri, vé­leménye azonban, hogy annyiban szabad kor­látokat szabni a szabadságnak, amennyiben az egyfelől az állam fennállását, másfelől a polgá­rok jogait növeli, ő és pártja most is azon ala­pon állanak e kérdésben, mint 1869-ben. Áttér azokra az akadályokra, amelyekről a miniszter szólott a szabad vallásgyakorlat elvének végre­­hajtása körül. Elismeri, hogy a kormány job­ban tudja a végrehajtás idejének meghatározá­sát, óhajtja azonban, hogy ez időpont lehetőleg rövid legyen. Nem ütközhetik nehézségbe, mert ők a szabad vallásgyakorlatot az állam jogainak tel­jes fentartásával kívánják. Ne késsék soká a kormány, mert lehet, hogy az erre nézve most oly kedvező hangulat elenyészhetik. A magyar nép hangulata kedvező egy ily törvény végre­hajtására, mert a magyar nép ugyan ragaszko­dik a maga vallásához, de a más vallását is tiszteletben tartja. A vallási egyenjogúság elve átment a nép vérébe. Félő, hogy a viszonyok, talán az európai konstellációk megváltoztatásával, ked­vezőtlenné válhatnak s akkor a kormánynak nem lesz módjában ígéretének beváltása. A törvényjavaslat ellen felszólalt katholi­­kus képviselők beszédével foglalkozik. Vala­hányszor a katholicizmus elnyomatott, az egész világ követelte számukra a szabad vallásgya­­korlatot; követeli most Oroszországban és a hittérítőkre való tekintetből is. Ugyanazt ajánlja a katolikusoknak is. A tételt elfogadja. Győrffy Gyula annálfogva, hogy a ház az Irányi Dániel határozati javaslatát elfo­gadja, új helyzetet lát s határozati javaslatát visszavonja. A képviselőház az Irányi Dániel hatá­rozati javaslatát egyhangúlag el­fogadta. Csanády Sándor: Csak a miniszter nem állt fel. (Felkiáltások : Csáky nem kép­viselő !) Rossz tankönyvek: Thaly Kálmán a tankönyvek bírálatának rendszerét hibáztatja. Számos alkotmány- és közjogi hibát sorol fel nemcsak a katonai inté­zetekben, de a középiskolákban is használt tankönyvekből. Néhol a tankönyvek szelleme nem annyira legális, mint inkább a tervilizmus posványába is sülyed. Egy tankönyv azt írja, hogy a nemzet a szatmári békekötés után sza­badabb lett, egy másik a Mária Terézia kor­szakáról azt, hogy alkotmányosság tekintetében többet tett a nemzetre nézve, mint előtte száza­­dók. A minisztert utasíttatni kívánja az ily visszaélések mellőzésére. Gróf Csáky Albin közoktatási miniszter kijelenti, hogy a tanács mostani szervezetében részletesebben foglalkozik a tankönyv­ bírálat­tal, mint azelőtt s most oly tévedések és hely­telenségek, a­minőket Thaly Kálmán elősorolt, nem apróbáltatnak. A tanfelügyelők, Berger Ignác a népiskolák állami fel­ügyeletének hiányaira és azok pótlására hívja fel a miniszter figyelmét. A népiskolai tanfel­­ügyelőségeknek két nagy hibájuk van: az elég­telenség és a rendszertelenség. E kettő pedig elegendő arra, hogy feladataiknak meg ne fee­lelhessenek. Okolicsányi László az iskolalátogatást tekinti a tanfelügyelő főfeladatának s azért csak minimumnak tekinti a törvénynek azon rendelkezését, hogy évenkint legalább egyszer tartoznak iskoláikat meglátogatni, ő azonban állítani meri, hogy a tanfelügyelők nagy része egyszer sem látogatja meg évenkint az iskolá­kat. Adatokkal mutatja ki, hogy lehetetlen a törvény e rendelkezésének teljesítése, mert erre való ideje sem lehet. Azt hangsúlyozza, hogy a tanfelügyelőknek létszámát szaporí­tani kell. Madarász József felhívja a miniszter figyelmét arra, hogy a­mely felekezeti hatóság a hitoktatási törvények rendeletét végre nem hajtotta, a törvény által megszabott bünteté­sekkel sújtassék. Gróf Csáky Albin közokt. miniszter osztja azon véleményt, hogy a tanfelügyelők száma szaporittassék s jobban is díjaztassanak. Azt állítja, hogy a helyzet e tekintetben javult. Segédfelügyelői állások fognak szerveztetni, úgy hogy a tanfelügyelő irodai munkáján se­gítve leendő F, célra 6000 forintnál nagyobb összeg van előírva. Az egyetemi leckepénzek. Thaly Kálmán a most uralkodó lecke­­pénz-rendszert nem találja célszerűnek, mert a jövedelmet aránytalanul osztja meg a tanárok között. A tudomány szempontjából kívánatos­nak tartja, hogy a kórházak vétessenek ki a belügyminiszter resszortjából s a közoktatási miniszterhez osztassanak be, mert így jobban megfelelnek a tudomány érdekeinek. A tételt elfogadja. Gr. Csáky Albin közokt. miniszter a kö­zel­jövőben fog a leckepénz tárgyában tör­vényjavaslatot beterjeszteni. Az általa inaugu­­rált rendszer jónak bizonyult. A­mi a mostani állapotot illeti, kijelenti, hogy az egyetemi ta­nárok rendes fizetése és lakbére egyformán emeltetett, a­kik pedig a múltban n­agyobb tandíjakat nyertek, kárpótlásban részesülnek, a tandíj pedig három kategóriába osztatott. A fővárosi kórházak tekintetében is cészerű elő­terjesztést fog tenni, komplikálja azonban a kérdést a Rókus-kórház megszüntetése és át­helyezése. Ságh­y Gyula a miniszternek egyetemi tandíjrendszerét helyesli, de ezen rendszer életbeléptetési módját nem helyeselheti min­denben. Jobban szeretné megóva látni a taná­rok függetlenségét. Sürgeti az egyetemi vizs­gálatok reformját s az egyetem tudományos nivelujának emelését.­­ Kőrögsy Sándor rosszalja, hogy a taná­rok magyarul irt műveikben németül gondol­kodnak. A felsőbb tanügyet nem rendelettel, hanem törvénynyel kívánja szabályoztatni. A vizsgálati rendszert is óhajtaná, ha reformál­nák, még­pedig szigorúbb alapon. A zónaidő a képviselőházben. Horváth Gyula kéri az elnököt, hasson oda, hogy a miniszterelnök nyilatkozzon a hol­napi ülés folyamán a képviselőház ünnepi szü­­netének­ tárgyában. Emlékezetbe hozza továbbá, hogy a zónaidő holnap életbe lép. Kérdi, hogy számítsák a ház ülésének kezdetét? Elnök kijelenti, hogy az idő a városi órák jelzése szerint lesz számítandó. Tudomása van arról hogy a miniszter holnap nyilatkozni fog az ünnepi szünet tárgyában. Az ülés ezzel háromnegyed 2 órakor vé­get ért. Olvasóink figyelmébe! Június elsejével új előfizetést nyit­ván a «Budapest»-re, kér­jük azon­t. olva­sóinkat, kiknek előfizetése e hó végével lejárt, szíveskedjenek azt mielőbb meg­újítani, nehogy a lap küldésében zavar támadjon. Egyúttal figyelmeztetjük tisztelt előfi­zetőinket, hogy úgy az előfizetés megnyitásá­­nál, valamint minden reklamáció, lakhely­változás és alap szétküldésére vonatkozó egyéb felszólalásnál, egy címszalagot mellé­kelni szíveskedjenek. Ha a lap esetleg elkésve érkezik, vagy egy-egy szám eltéved: úgy leghelyesebb levelezőlapon a »BUDAPEST« kiadóhiva­talát (IV. Sarkantyús-utca 3. sz. a.) erről azonnal értesíteni, a­mely nyomban intéz­kedik a panasz orvoslása iránt. A "Budapest« kiadóhivatala. (Budapest, IV. Sarkantyus-utca 3.)

Next