Budapest, 1892. június (16. évfolyam, 152-179. szám)
1892-06-01 / 152. szám
lSB.ttftm« (3) »UUI* A f*XSST * Szerda, 1892. junius 1. bíróvá való kinevezése lett volna helyén, de Szilágyi szerint kvalifikálta őt az a kir. táblai bíróságra, hogy ha mameluk volt. — Oláh honárulók. A Bécsben levő oláh honárulók tegnap esti lakomáján 40 osz** trák képviselő vett részt, köztük Gregr az ifjú csehek vezére is. Ratiuma újra Szögyényi miniszternél járt, tudakozódva, hogy az oláh emlékiratot neki nyújtsák-e át, vagy a kabinetirodának. A honárulók ma délután és este indultak Bécsből haza felé, azért különböző időben s különböző vasutakon, hogy Magyarországon feltűnést ne keltsenek. — Prágai táviratok szerint az összes cseh lapok rokonszenvesen írnak az oláh deputációról s a magyar elnyomásról és brutalitásról beszélnek. — Bírósági kinevezéseit. Ő felsége az igazságügyminiszter előterjesztése folytán Batay Imre kassai főügyészi helyettest ugyanezen főügyészséghez főügyésszé nevezte ku. — ■ Az igazságügyminiszter Potássy Gyula budapesti kir. törvényszéki joggyakornokot a beregszászi kir. törvényszékhez aljegyzővé nevezte ki és Farkas Gyula pestvidéki kir. törvényszéki jegyzőt a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszékhez helyezte át. —■ A csengeri választás*. A képviselőház kilencedik bíráló bizottsága Lukács László elnöklete alatt tartott ülésében folytatta a Papp Béla, Szatmár megye csengeri választó kerületében megválasztott képviselő választása ellen benyújtott kérvénynek a megtartott vizsgálat alapján való folytatólagos tárgyalását. A felek meghatalmazottjai által tett nyilatkozatok meghallgatása után a bizottság tanácskozásra vonult vissza. Közel egy órai tanácskozás után Lukács László elnök kijelente, hogy a bíróság ítélete holnap délelőtt fél 12 órakor fog kihirdettetni. — Építsztnkt vasutat Boszniának. A képviselőház közlekedésügyi bizottsága Nikolics Fedor elnöklete alatt tartott mai ülésében tárgyalás alá vette s elfogadta a Janjicstől Bugojnáig vezetendő keskeny vágányú vasútnak a Dolnji-Vakuftól Jajcáig vezető szárnyvonallal együtt való építéséről szóló törvényjavaslatot. Az előadással Neményi Ambrust bízták meg. ORSZÁGGYŰLÉS: 1. A képviselőház mai ülésének nevezetes mozzanata Irányi Dániel határozati javaslatának egyhangú elfogadása. A képviselőház egyhangúlag proklamálta a vallásszabadságot, most a kormányon múlik, hogy az ige testté váljék. Győrffy Gyula tekintettel az Irányi határozati javaslata által megváltozott helyzetre, visszavonta az elkeresztelési részletekre vonatkozó határozati javaslatát. Megkezdődvén a vallás és közoktatásügyi budget részletes tárgyalása, a közoktatásügy számos kérdését felölelő vita indult meg. Melyállapotom miatt még veled sem tudtam érintkezni. De most már nyugodt vagyok, az egyensúly helyre állt lelkemben, a hosszú tusában mégis az ész győzött, itt csendes magányomban megszállt kezdetben a vágy, letenni egyszerre minden földi gondról, fájdalomról, olyan hivogatólag intett felém a mindent elfödő sírdomb. Összes lelki erőmre volt szükségem, hogy ellenálljak a csábnak. Az öngyilkosságot gyávaságnak tartom, meghalni azért, mert nem mertünk az élet küzdelmeivel szembeszállni. Én önbizalmamat megőriztem a megpróbáltatás legnehezebb napjaiban is. Midőn férjemtől való törvényes elválásra határoztam magam és arra gondoltam, hol és mikép találok módot tisztességes megélhetésre és midőn ezen szerény postahivatal vezetését elvállaltam, ez tartotta bennem a lélekerőt. — Kötelességem pontos teljesítése összes időmet igénybe veszi, csakis a munkára irányul minden figyelmem. Ez jól van igy! A múlt árnyai nem zavarhatnak, élek az egyhangú jelennek, még a jövő sem foglalkoztat. Én hiszem, hogy akaratom idővel győzni fog teljesen és az átélt borús, viharos napok, mint ködképek lassan kint kitörlődnek, elenyésznek emlékezetemből. — Evvel tartoztam neked és önmagamnak. Következő levelemben csak jó atyámról (ki hála az égnek megnyugodott sorsunkban) kertemről, kanárimról, fogok írni. Ha szeretsz, ne idézd föl tele a múltat, erre kér igaz barátnőd Irén.« Voltra té. II. A képviselőház ülése május 31-én. Bánky Dezső elnök megnyitván az ülést. Sághy Gyulának a napirend előtti felszólalása után, amelyben Berzeviczy államtitkár egy tegnapi megjegyzésére válaszolt, folytatták A vallásos közoktatásügyi költségvetés tárgyalását. Irányi Dániel párbeszédében Apponyi Albert gróf beszédére megjegyzi, hogy úgy vette észre, mintha őt és pártját Apponyi azzal vádolta volna, hogy ő elfogultságból állott volna immár húsz évig a ma is benyújtott törvényjavaslat mellett. Ez nem való, mert szólót és pártját mindenkor a szabadelvűség vezette s ennek hódolt a ház többsége is, amidőn a törvényjavaslatot magáévá tette. Áttérve a közoktatási miniszterre, gróf Csáky azért nem fogadta el a törvényjavaslatot előbb, mert — amint monda — Iványi a szabad vallásgyakorlatot feltételek nélkül kérte, Ő azonban a szabad vallásgyakorlatot a törvények teljes respektálása mellett kéri, véleménye azonban, hogy annyiban szabad korlátokat szabni a szabadságnak, amennyiben az egyfelől az állam fennállását, másfelől a polgárok jogait növeli, ő és pártja most is azon alapon állanak e kérdésben, mint 1869-ben. Áttér azokra az akadályokra, amelyekről a miniszter szólott a szabad vallásgyakorlat elvének végrehajtása körül. Elismeri, hogy a kormány jobban tudja a végrehajtás idejének meghatározását, óhajtja azonban, hogy ez időpont lehetőleg rövid legyen. Nem ütközhetik nehézségbe, mert ők a szabad vallásgyakorlatot az állam jogainak teljes fentartásával kívánják. Ne késsék soká a kormány, mert lehet, hogy az erre nézve most oly kedvező hangulat elenyészhetik. A magyar nép hangulata kedvező egy ily törvény végrehajtására, mert a magyar nép ugyan ragaszkodik a maga vallásához, de a más vallását is tiszteletben tartja. A vallási egyenjogúság elve átment a nép vérébe. Félő, hogy a viszonyok, talán az európai konstellációk megváltoztatásával, kedvezőtlenné válhatnak s akkor a kormánynak nem lesz módjában ígéretének beváltása. A törvényjavaslat ellen felszólalt katholikus képviselők beszédével foglalkozik. Valahányszor a katholicizmus elnyomatott, az egész világ követelte számukra a szabad vallásgyakorlatot; követeli most Oroszországban és a hittérítőkre való tekintetből is. Ugyanazt ajánlja a katolikusoknak is. A tételt elfogadja. Győrffy Gyula annálfogva, hogy a ház az Irányi Dániel határozati javaslatát elfogadja, új helyzetet lát s határozati javaslatát visszavonja. A képviselőház az Irányi Dániel határozati javaslatát egyhangúlag elfogadta. Csanády Sándor: Csak a miniszter nem állt fel. (Felkiáltások : Csáky nem képviselő !) Rossz tankönyvek: Thaly Kálmán a tankönyvek bírálatának rendszerét hibáztatja. Számos alkotmány- és közjogi hibát sorol fel nemcsak a katonai intézetekben, de a középiskolákban is használt tankönyvekből. Néhol a tankönyvek szelleme nem annyira legális, mint inkább a tervilizmus posványába is sülyed. Egy tankönyv azt írja, hogy a nemzet a szatmári békekötés után szabadabb lett, egy másik a Mária Terézia korszakáról azt, hogy alkotmányosság tekintetében többet tett a nemzetre nézve, mint előtte századók. A minisztert utasíttatni kívánja az ily visszaélések mellőzésére. Gróf Csáky Albin közoktatási miniszter kijelenti, hogy a tanács mostani szervezetében részletesebben foglalkozik a tankönyv bírálattal, mint azelőtt s most oly tévedések és helytelenségek, aminőket Thaly Kálmán elősorolt, nem apróbáltatnak. A tanfelügyelők, Berger Ignác a népiskolák állami felügyeletének hiányaira és azok pótlására hívja fel a miniszter figyelmét. A népiskolai tanfelügyelőségeknek két nagy hibájuk van: az elégtelenség és a rendszertelenség. E kettő pedig elegendő arra, hogy feladataiknak meg ne feelelhessenek. Okolicsányi László az iskolalátogatást tekinti a tanfelügyelő főfeladatának s azért csak minimumnak tekinti a törvénynek azon rendelkezését, hogy évenkint legalább egyszer tartoznak iskoláikat meglátogatni, ő azonban állítani meri, hogy a tanfelügyelők nagy része egyszer sem látogatja meg évenkint az iskolákat. Adatokkal mutatja ki, hogy lehetetlen a törvény e rendelkezésének teljesítése, mert erre való ideje sem lehet. Azt hangsúlyozza, hogy a tanfelügyelőknek létszámát szaporítani kell. Madarász József felhívja a miniszter figyelmét arra, hogy amely felekezeti hatóság a hitoktatási törvények rendeletét végre nem hajtotta, a törvény által megszabott büntetésekkel sújtassék. Gróf Csáky Albin közokt. miniszter osztja azon véleményt, hogy a tanfelügyelők száma szaporittassék s jobban is díjaztassanak. Azt állítja, hogy a helyzet e tekintetben javult. Segédfelügyelői állások fognak szerveztetni, úgy hogy a tanfelügyelő irodai munkáján segítve leendő F, célra 6000 forintnál nagyobb összeg van előírva. Az egyetemi leckepénzek. Thaly Kálmán a most uralkodó leckepénz-rendszert nem találja célszerűnek, mert a jövedelmet aránytalanul osztja meg a tanárok között. A tudomány szempontjából kívánatosnak tartja, hogy a kórházak vétessenek ki a belügyminiszter resszortjából s a közoktatási miniszterhez osztassanak be, mert így jobban megfelelnek a tudomány érdekeinek. A tételt elfogadja. Gr. Csáky Albin közokt. miniszter a közeljövőben fog a leckepénz tárgyában törvényjavaslatot beterjeszteni. Az általa inaugurált rendszer jónak bizonyult. Ami a mostani állapotot illeti, kijelenti, hogy az egyetemi tanárok rendes fizetése és lakbére egyformán emeltetett, akik pedig a múltban nagyobb tandíjakat nyertek, kárpótlásban részesülnek, a tandíj pedig három kategóriába osztatott. A fővárosi kórházak tekintetében is cészerű előterjesztést fog tenni, komplikálja azonban a kérdést a Rókus-kórház megszüntetése és áthelyezése. Sághy Gyula a miniszternek egyetemi tandíjrendszerét helyesli, de ezen rendszer életbeléptetési módját nem helyeselheti mindenben. Jobban szeretné megóva látni a tanárok függetlenségét. Sürgeti az egyetemi vizsgálatok reformját s az egyetem tudományos nivelujának emelését. Kőrögsy Sándor rosszalja, hogy a tanárok magyarul irt műveikben németül gondolkodnak. A felsőbb tanügyet nem rendelettel, hanem törvénynyel kívánja szabályoztatni. A vizsgálati rendszert is óhajtaná, ha reformálnák, mégpedig szigorúbb alapon. A zónaidő a képviselőházben. Horváth Gyula kéri az elnököt, hasson oda, hogy a miniszterelnök nyilatkozzon a holnapi ülés folyamán a képviselőház ünnepi szünetének tárgyában. Emlékezetbe hozza továbbá, hogy a zónaidő holnap életbe lép. Kérdi, hogy számítsák a ház ülésének kezdetét? Elnök kijelenti, hogy az idő a városi órák jelzése szerint lesz számítandó. Tudomása van arról hogy a miniszter holnap nyilatkozni fog az ünnepi szünet tárgyában. Az ülés ezzel háromnegyed 2 órakor véget ért. Olvasóink figyelmébe! Június elsejével új előfizetést nyitván a «Budapest»-re, kérjük azont. olvasóinkat, kiknek előfizetése e hó végével lejárt, szíveskedjenek azt mielőbb megújítani, nehogy a lap küldésében zavar támadjon. Egyúttal figyelmeztetjük tisztelt előfizetőinket, hogy úgy az előfizetés megnyitásánál, valamint minden reklamáció, lakhelyváltozás és alap szétküldésére vonatkozó egyéb felszólalásnál, egy címszalagot mellékelni szíveskedjenek. Ha a lap esetleg elkésve érkezik, vagy egy-egy szám eltéved: úgy leghelyesebb levelezőlapon a »BUDAPEST« kiadóhivatalát (IV. Sarkantyús-utca 3. sz. a.) erről azonnal értesíteni, amely nyomban intézkedik a panasz orvoslása iránt. A "Budapest« kiadóhivatala. (Budapest, IV. Sarkantyus-utca 3.)