Budapest, 1892. június (16. évfolyam, 152-179. szám)

1892-06-07 / 157. szám

1­8. szám. (7) BUDAPEST , Szerda, 1892. junius 8.­ A rákospalotai titok. A rákospalotai titok lassan kint kezd tisz­tázódni. Az ottani vasútállomáson talált, nőről ugyanis a rendőrség annyit már kiderített, hogy D .­­ Júlia 22 éves csanád apátfalvai il­letőségű hajadon volt, kinek atyja ugyanott kádármester. A rendőrség oly adatok birto­kába is jutott, melyek azt bizonyítják, hogy a leányt idegen kéz ölte meg s valószínűleg sze­relmi dráma esete forog fenn. A tettes miután a leányt meglőtte, valószínűleg meggondolta a dolgot, s magát nem ölte meg, hanem áldoza­tát ott hagyva elmenekült. Ezt a feltevést bi­zonyítja a leány holttestének ma délelőtt meg­ejtett boncolása is. A boncoló orvosok ugyanis megállapították, hogy a leány baloldalán két lőtt seb van, melyek közül egyik áthatol az egész koponyán. A halál közvetlen oka agy­­gyuladás, mely a sérülések folytán támadt. A boncoló orvosok véleménye szerint az illetőt minden valószínűség szerint idegen kéz sebezte meg, mit megerősít az, hogy a sebek az arc baloldalán vannak. Az öngyilkosság mellett csak a sebek iránya szól, de ezt megcáfolják ismét a megejtett mérések, melyek azt bizo­nyítják, hogy a leány jobb keze sokkal erő­sebb, tehát nem valószínű, hogy bal kezével végezte ki magát. A leányt még délután kopor­sóba helyezték s el is temették. A vizsgálat nagy erélylyel folyik. Iáalatong. A budapesti kovácsse­­g­é­d­e­k segélyző önképző és munkaközve­títő egylete tegnap tartotta, fenállásának 12-ik évforduló ünnepélyét a Klemens-féle vendéglő dísztermében. Az ünnepélyen igen szép szám­mal vett részt a közönség. Az első négyest 60 pár táncolta. Ott voltak hölgyek a követke­zők : Marczinka Jánosné zászlóanya, Linden­bach Istvánná, Galaschek Gyuláné, Zelenka Istvánná, Vályán Miklósné, Nikodin Ignácné, Fekete Andrásné, Túri Jánosné, özv. Nemecz­­Józsefné, özv. Jakly Ferencné, Fehér Józsefné, Szurmay Pálné, Fekete Lajosné, Schweiczer Istvánná, Kovács Józsefné, Szászkó Józsefné, Farkas Istvánná, Radivcsis Istvánná, özv. Ko­vács Mihályné (Albert Irsáról), Marcinka nővé­rek, Tafferner Mariska, Szurmay Rózsika, Pe­­trik Lujza, Nikodin Katica, Duba Mariska, Fe­kete Mariska, Trost Amália, Szecsánszky Mar­git, Nemecz Róza, Takáts Mariska, Tiller nő­vérek, Bay Eszti, Jakli Anna, Fehér nővérek, Bernhart Irma, Bemmer Mariska, Bozóky Lidia, Taká­cs Teréz, Farkas Róza, Keszey Anna, Markovics Mariska, Maray nővérek és Brückner Irma kisasszonyok. Hogy teremnek a katonai öngyilkosságok? Ezt a kérdést — ha nem tudtuk volna megfejteni — gyakorlatilag látta tegnap este megfejtve G. I. ismert író és B. B. egyik Buda­pesten működő színtársulat első rendű tagja. A hivatalnok telepen, az Ilencz-féle vendéglő s a népliget közötti téren gyakorlatokat végzett mintegy 13 honvéd (mondd honvéd) hu­szár. Gyalog voltak, mesteremberek voltak, a­kiket csak este visznek gyakorlatra, tehát nem is lehet oly szigorún fogni, mint a­kiket egész nap abajgatnak. Hogy milyen gyakorlatokat végeztek, az nem tartozik ide, de a fent neve­zett szemtanúk, mint gyakorlott vivők,­ mond­hatják, hogy a kardgyakorlatokat oly precizi­tással végezték, hogy bármely vívóiskola becsületére váltak volna. A többi gyakorlat vegyes sikerrel folyt: eskü, ima, ugrás, futás stb. s mind magyar fiúk voltak. Nem lehet elő­sorolni, hogy a gyakorlatokat vezénylő „zupász őrmester hány pofont, hátbaütést, fülrángatást és rúgást osztott ki fél 6 és negyed 7 óra közt, a meddig a »gyakorlat” tartott, míg végre — az egésznek betetőzéséül — az egyik őrmester egy rosszul végzett fordulás miatt úgy vágott pofon egy legényt, hogy az rögtön földreesett, puskástól, mindenestől. Mikor talpra rug­dosták, éppen valami ugráló gyakorlatot kellett végeznie. — Szemtanúink nem is számolhatnak be a gyakorlat alatt el­hangzott trágárságokkal és piszkosságok­kal, melyekben az anya szó nagyon nagyon gyakran szerepelt, íme, így üldözik halálba a szegény fiukat s legjobban fáj, hogy ez a közszellem uralkodik a honvédek között is. Szemtanúink készek élőszóval is elmondani a vérlázító jeleneteket, ha az önmagukról any­­nyira megfeledkezett honvéd altisztek kérdőre vonását szándékolnák fölebbvalóik. Andrássy Gyula gr. arcképe és a kaszinó. A nemzeti kaszinó Keglevich Béla gr. indítványára elhatározta, hogy a jubi­leum alkalmából Benczúr által megfes­tett Andrássy Gyula gr. életnagyságú arcképét. Diák-kongresszus. Az egyetemi kör a koronázási ünnepsé­gek tartamára meghizta a fővárosba az összes vidéki főiskolai egyesületek elnökeit, hogy jú­nius 8-án országos ifjúsági értekezletet tartsa­nak. Az értekezlet napirendjén két tárgy van: 1. A magyar diák­szövetség szervezésének ügye. 2. Azoknak az előkészületeknek a megbeszé­lése, melyeket a magyar ifjúság az 1895. évi millenáris ünnepségekre tenni akar. A mille­­nium alkalmából az egyetemi polgárság egy or­szágos díszgyűlést tervez, melyre meghívják a külföldi diák-egyleteket is. A diákkongresszusra eddig a következő akadémiák jelentették be képviselőiket: Debrecen 4, Eger 2, Eperjes 2, Kassa 2, Kecskemét 2, Magyaróvár 8, Márma­­rossziget 2, Nagyvárad 2, Pécs 2, Sáros­patak 2, Selmec 2. Kolozsvárról az E. M. K. E. vonaton egy nagy­obb küldöttség jött. A kül­döttségek tegnap érkeztek s az egyetemi ifjúság kivonult eléjük a m egyetemi, állatorvostani és paedagogiumi hallgatókkal együtt. Olvasóink figyelmébe! TÁVIRATOK. A csehországi bányaszerencsét­lenség­ 4­5-öt, a Ferenc­ József-aknából 129-et és az Adalbert-aknából 130-at. A 332 áldozat 292 özvegyet és 692 tizennégy éven alul levő árvát hagyott hátra. A Mária akna 438 méter hosszúságban kiégett. Királynénk Csehországban, Prága, június 7. (A »Budapest« eredeti­távirata.) A »Prager Abendblatt«-nak írják Karlsbadból: Az eddigi intézkedések szerint Erzsébet királyné ő felsége a hó 16-án érkezik ide a legszigorúbb incognitók­ban fürdőhasználatra, a Felsége kívánságára semmiféle fogadás vagy ünnepség nem lesz. A királyné a pályaudvarból az ott várakozó fo­gatokon kíséretével együtt egyenesen a Teré­­zia-villába megy, hol a lakosztályok már be vannak rendezve ő felsége számára. A felséges asszony itt a legszigorúbb korának veti alá magát, épp azért ittléte alkalmával sem ünne­pélyes fogadás, sem más ünnepség nem lesz. Fejedelmi találkozás: Miéi, jun. 7. (A «Budapest, eredeti távirata.) Az orosz cár háromnegyed 11 órakor a «Hohenzollern» hajóra ment, hogy Vilmos császárt üdvözölte és 20 percet töltött a császárnál. Negyed 12 órakor Vilmos császár viszonozta a látogatást a « Sarkcsillag» hajón. A «Hohenzollern» yach­­ton tett látogatásnál Vilmos császár a kormányfél lépcsőjén üdvözölte Sán­dor cárt. A két császár, akik il­lető ezredeik egyenruháját viselték, több­ször megölelték és megcsókolták egymást. Vilmos császárnak a »Sarkcsillag« yachton tett látogatása alkalmával is igen szíves volt az üdvözlés. Háromnegyed 12 órakor a két császári csónakon a Barbarossa-hídhoz, onnan pedig élénk beszélgetés közt a kastélyba ment, ahol megreggeliztek. Berlin, junius 7. (A »Budapestit eredeti távirata.) Az esti lapok jelentése szerint az orosz cár elutazása elhalasztatott. A cár, úgy mint Vilmos császár is, a kastélyban hál. .Julnus elsejével uj előfizetést nyit­­«An a «Budapest»-re. kérjük azon t. olva­sóinkat, kiknek előfizetése ill. hió végével fejárt, szíveskedjenek azt mielőbb meg­újítani, nehogy a lap küldésében zavar támadjon Egyúttal figyelmeztetjük tisztelt előfi­zetőinket, hogy úgy az előfizetés megújításá­nál, valamint minden reklamáció, lakhely­­változás és alap szétküldésére vonatkozó egyéb felszólalásnál, egy címszalagot mellé­kelni szíveskedjenek. A »Budapest« kiadóhivatala. (Budapest, IV. sarkantyus­ utca 3.) * A népszínház előadásai holnap szerdától kezdve ismét fél 8 órakor kezdődnek. »A koronázás emléknapja* és az »Éjjel az erdőn“ a király tiszteletére tartott díszelőadás darabjai f. hó 10-én pénteken ismét színre kerülnek a népszínházban. Holnap szerdán : •Sztrogoff Mihály útja» a repülő balettel, csü­törtökön pedig: „A madarász“ adatik elő. * Színházi műsorok. A nemzeti színház műsora. Szerda A szent korona (kezdete 7 órakor). Díszelőadás. Ál­talános bérletszünet. Csütörtök Az ember tra­gédiája. Péntek Font-Riquet család. Szombat Peterdi csata. Vasárnap A megboldogult. — A Népszínház műsora: szerdán Sztro­­goff Mihály útja, csütörtökön A madarász, pén­teken A koronázás emléknapja és Éjjel az er­­dőn. — Budai színkör: Szerda Bukow, vagy az igazságos uralkodó (díszelő­adás), csütörtök A kurtaszoknyások, péntek A cigánybáró, szombat Angol asszony leánya, vasárnap A becsület szegénye. Przibr’anu, junius 7. (A «Budapest» eredeti távirata.) A hivatalos vizsgálat adatai szerint május 31-én délután 1 órakor 807 ember szállt le dolgozni a bányába. Ezek közöl 575-en még idejekorán kijöttek, 332-őt mint hiányzót jelentettek be. Ma délelőtt 9 óráig 304 holttestet hoztak ki a bányából, még pedig az Anna-aknából Felelős szerkesztő : Gracza György. Kiadó tulajdonos: Wohliner F. és Fial. s­zínházak. Szerdán, június 8-án. Nemzeti színház. A Szent korona. Történeti képek 5 szakaszban. Tömöri Bercsényi Perényiné Jászay M. Dobó Nagy Imre Csongrádi Gyene. Salm Náday Kezdete 7 órakor. Holnap : Az ember tragédiája Budai színkör. B­u­k­o n. Színmű 4 felvonásban. Kezdete 7 órakor. Népszínház. ^ Strogoff­ Mihály útja Moszkvától Irkáéig. Látványos színmű 11 képbam Az orosz cár Kiss M. Sztrogoff Szirmai Telegráfos Horváth Jolivet Tollagi Elánt Sólymost Szangárla Lukács J. Kezdete fél 8 órakor.' Városligeti színkör Tündérlak M­agyar­­honban. Népszínmű S felvonásban.' Kezdete 7 órakor. WULFF EDE állatkertiben Ő Felsége I. Ferenc .József 25 éves koroná­zási jubileuma alkalmából Itt időző idegenek tiszte­letére m­a két nagy diszünnep-előadás dél­után 4 órakor és este 7­, órakor egészen új mű­­­sorozattal. Összes művészek és művész­nők föllépése, valamint mindkét előadásban elő­­vezettetése a Wulff Ede igazgató úr által szabadon idomított és együtt elővezetett ÖTVES CSÖBÖR­NEK. Non plus ultra még sohasem létezett. I­olnap két nagy előadás délután 4 órakor és este fél 8 órakor. Ma az előadás vége fél 10 órakor. Hazánkban a legjobbnak elismert asz­tali és üdítő ital a régi h­írneves ártfai savanyú, friss töltésben. Kapható minden fűszerüzletben és vendéglőben. Magyarországi főraktár : Engel Zsigmond Budapesten, V. nagykorona­ utca 26. TELEFON 335. " Az 1848—49-i szabadságharcunk emlékeinek a fővárosi vigadóban levő K­IÁLLÍTÁSA reggel 9 órától este 7-ig látható. A gyűjtemény vásárol 1848/49-i ereklyéket.

Next