Budapest, 1902. augusztus (26. évfolyam, 209-239. szám)

1902-08-01 / 209. szám

172. §-a alapján el is ítélnék, hányan voltunk már sajtóperekben elitélve a magyar nemzetiség elleni izgatás miatt s azért ki foghatná ránk, hogy nem vagyunk hazafiak, hogy hazaárulók vagyunk ? Előfizetőink figyelmébe. Augusztus 1-ével­g, előfizetést nyitottunk a „BUDAPEST“-re Felkérjük azon t. olvasóinkat, kiknek előfizetése múlt hó végén lejárt, hogy azt mi­előbb megújítani szíveskedjenek. Ha a lap esetleg elkésve érkezik, vagy egy-egy szám eltéved, úgy leghelyesebb leve­lező lapon a „BUDAPEST“ kiadóhivata­lát (IV., Sarkantyus­ utca 3 sz. a.) erről azon­nal értesítem, mely nyomban intézkedik a pa­­­­nasz orvoslása iránt. A „BUDAPEST” kiadóhivatala. ÚJDONSÁGOK. Budapest, július 31. árpád-ünnep Pusztaszeren. Az augusztus 3-án Pusztaszeren végbe­menő Árpád-ünnep nagyszabásúnak és orszá­gos jellegűnek ígérkezik. A „Pusztaszeri Árpád­ Egyesület“ e napon tartja alakuló ülé­sét s első alkalommal fogja ünnepelni a hon­alapítót. A programmot most állították össze véglegesen, mely a következő : Augusztus 2-án a székes­fővárosi és vidéki vendégek ünnepélyes fogadtatása a szegedi pályaudvarokon és este 8 órakor a Kass-vigadóban ismerkedési estély. Augusztus 3-án reggel 5 órakor indulás Pusztaszerre. A zászlós menetet Pusztaszer ha­tárán lovas bandérium várja. Megérkezés után sátorverés, táborba szállás, reggeli. Előké­születek az ünnepségre. Reggel 9 órakor szent mise és szent beszéd, tartja Várady Gyula róm. kath­. áldozár. Szent mise alatt ősrégi magyar énekeket ad elő a Szegedi Dalárda. Árpád-ünnepély és a hét vezér fájának felavatása. 1. Himnusz, énekli a szegedi da­lárda. 2. Alkalmi költemény, szavalja Pósa Lajos. 3. Ünnepi beszéd, tartja Becsey Ká­roly dr. 4. „Szentelt hantok“ énekli a szegedi dalárda. 5. A hét vezér emlékére ültetett hársfák egyházi megszentelése és elnevezése a következő sorrendben: Álmos fájánál Vá­rady Gyula, Előd fájánál Kovács József, Kund fájánál Becsey Károly dr., Ond fájá­nál Szeged város képviseletében Gaal Endre, Tas fájánál Sáry János, Huba fájánál Hir­­hager Ferenc, Töhötöm fájánál Terescsényi Gyula. Záróbeszéd, tartja Lábay Antal.Végül a Szózat. Ezután a „Pusztaszeri Árpád-Egyesü­let“ alakuló közgyűlése. Ezt követi az ál­domás. Délután 3 órakor népünnepély. Vissza­vonulás a sátrakba. Este 7 órakor indulás Szegedre, este 9 órakor társasvacsora a Kass vigadóban. A rendező bizottság kívánatosnak tartja, hogy az ünnepélyen résztvevők magyar ruhában, nemzeti színű jelvényekkel jelen­jenek meg. Gyöngyössy István polgári iskolai igazgató, körelnök emelkedett hangú lelkesítő beszédet tartott, majd az egyetemi ifjúság kiküldötte beszélt. A szobor megkoszorúzása után kivo­nultak a fejéregyházai honvédmenedékhez s a Haller Lujza grófnő által létesített Petőfi házhoz. A honvédemléket szintén megkoszo­rúzták s hazafias dalok éneklésével az ünne­pély véget ért. A szászok ezen idő alatt tün­tetőleg lakásaikon maradtak s az utcán nem mutatkoztak. Az angol király állapota. Londonból jelentik, hogy Edward király ma reggel yachtján sétahajózást tett. A király állapota gyorsan javul. Hétfő óta az általános állapot nem hagy fenn kívánni valót. A seb teljesen kielégítő módon heged. A király egészen könnyen, minden támoga­tás nélkül végig tud menni a yacht egész fe­délzetén. A legközelebbi orvosi jelentés augusztus 7-én jelenik meg. Alag fejlődése. Az alagi versenypálya már is kedvelt ki­ránduló helye a főváros közönségének, de bizo­nyára még sokkal kedveltebb lesz nemcsak maga a kitű­nő pálya, hanem a közvetlen közelében levő n­yaralótelep is, mihelyt az az egyesület, mely a telep rendezése, emelése, betásítása, útjainak jókarba helyezése és kellő világítása érdekében most alakult, megkezdi működését, melynek támogatására nemcsak a lovaregyesü­­letet, hanem az összes érdekelt hatóságokat is sikerült megnyerni. Az egyesület rögtön mun­kához lát, mihelyt a kormányhoz be­terjesztett alapszabályai a jóváhagyást megnyerik s akkor Alag nemcsak a közeli jövő legszebb verseny­­pályája, hanem a főváros környékének legkelle­mesebb üdülő és kiránduló helye lesz. Az egye­sület élén dr. Osvath­ Albert fővárosi orvos, közegészségügyi tanácsos áll, alelnöke Kleiszner Rezső fővárosi tanár, titkára Sarkoncs Károly miniszteri főmérnök, pénztáros Scheiring Péter posta és távíró főtiszt. A választmány tagjai : dr. Magyar László a lovaregyesület titkára, dr. Udvarhelyi K. orvos, Szalay József pénz­ügyminiszteri titkár, Molnár Gyula lovaregye­­sületi felügyelő, Berényi László hírlapíró, Re­vesz István plébános, dr. Plosz Béla állatorvosi főiskolai tanár, Hevesi József lapszerkesztő, Galló György műszínház tulajdonos és Pick Géza. Számvizsgálók Bajza József és Téli Jó­zsef máv. vasúti hivatalnokok és Mravik Pál idomító. A király kegyelme. Nagyváradról jelentik: A nagyváradi törvényszék tavaly hat hónapi börtönre ítélte Kis András nagyszalontai suhancot, aki bemá­szott egy idegen padlásra és onnan három ga­lambot akart elvinni, de tettét az udvaron meg­bánva, a galambokat eleresztette. A magyar büntető törvénykönyv alapján nem lehetett eny­hébb büntetést kiszabni. de maga az igazság­­ügyminiszter is túl szigorúnak tartotta a bünte­tést, a­miért is felhívta a nagyváradi ügyész­séget, hogy adjon véleményt a megkegyelme­­zésre vonatkozólag. Az ügyészség véleményére a király Kis András hat hónapi börtönbünteté­sét nyolc napi fogházra változtatta. Öngyilkos m­ind, Szerencsen, Rombauer Edgar királyi albíró fiatal neje főbelőtte magát. Csak né­hány hónapja voltak házasok, az öngyilkos­ság okát nem tudják. Tisztújítás. Hajdúszoboszló város tegnapi közgyűlé­sén megválasztottak : polgármesterré egyhangú­lag Fekete Andor, tiszti Ügyészszé Hetey Ignác, első árvaszéki ülnökké Fehér Gábor, adóügyi tanácsnokká Oláh Miklós, nyilvántartó tanács­nokká Váczi Ferenc, második árvaszéki ülnökké Zakar Sándor, ellenőrzé Sághy Ferenc, köz­gyámmá Jeges János, adópénztárnokká Cseke Gábor, tiszti orvossá dr. Kiss Sándor, kapi­­tánynyá Körner Géza, pénztárnokká Czeglédy István. Megégett járásbiróné. Török-Becséről írják, hogy Szabó­­ Béla ottani aljárásbíró fiatal neje, szül. Ko­­dar Hedvig a minap este meghagyta cseléd­jének, hogy spiriuszszal melegítse meg a vacsorát. Ez meg is gyújtotta a szeszt, de ez kevés volt. A vigyázatlan cseléd tehát az égő I láng közé újra szeszt öntött. A sértéren nagy­­ lángra lobbant spiritusz tüze belekapott a cseléd ruhájába. A járásbíróné erre segít­ségére sietett, de vesztére. Az ő ruhája is meggyuladt. Mindketten sikoltozni kezdtek, de amire a férj a másik szobából befutott, akkorra már mindketten lángtengerben vol­tak. A férj oltani kezdte a meggyuladt asz­­szonyokat úgy, hogy maga is égési sebeket kapott a kezén. Végre mégis sikerült elfoj­tani a tüzet. A fiatal asszony azonban ekkorra már derékon, arcán és mellén súlyos égési sebeket szenvedett. Egész Török-Becse tár­sadalma élénk részvéttel kiséri most a nagy­beteg úrnő sorsát. Honvédtisztek botránya. Nagy-Károlyban a „Magyar Király“­­szálló éttermében, mint a „P. H.“ írja, két becsípett honvédtiszt oly botrányosan visel­kedett, hogy a közönség kardjukat elvette és kituszkolta őket. A két honvédtiszt állítólag a szatmári 12. honvéd gyalogezredből való. A német császár kegyelme, Berlinből táviratoztak . Hilderbrandt fő­hadnagy, a ki múlt év őszén Gumbinnenben Blaskovics főhadnagyot párbajban agyonlőtte s a hit a katonai törvényszék e miatt két évi várfogságra itélt, a császártól két hónapi fog­ság után kegyelmet kapott. Hildebrandot egy vesztfáliai tüzérezredhez helyezték át. Tudvale­vőleg e párbaj után háborodott fel annyira a német közvélemény, hogy Vilmos császár szi­gorú rendeletet adott ki a tisztek párbajmániája ellen. Meghalt az anyja sírján. Hatvanból írják lapunknak, hogy Steiner Cecilia árvaleány tegnap este ki­ment anyja sírjához a temetőbe, koszorút tett a sírra, azután kétszer egymásután ma­gára lőtt. A golyók halántékon érték a sze­rencsétlen leányt, aki azonnal meghalt. Ön­gyilkosságának oka lelki betegsége. Angyalcsinálók a főváros környékén. Vérlázitó eset történt a főváros közelében fekvő Tápió-Szecsőn. Két héttel ezelőtt Szer­­vátzy Imre dr. ellenőrző orvos Tápió-Szecsőn járt s körútjában egy kis beteg gyermekre talált. A Paczek Erzsébet nevű egy esztendős leánykát elvétette nevelőanyjától s Kokéra vitette. A gyer­mek ott meghalt. Az orvos bejelentette az esetet a főszolgabíróságnak s kérte, hogy hivatalból indítsák meg a bűnvádi eljárást. A nagykátai járásbíróság el is rendelte a vizsgálatot. A já­rásbíróság részéről Erny Vince járásbíró és Krajcsek Rezső dr. járásorvos, a pestvidéki tör­vényszék részéről pedig Andreánszky Jenő dr. törvényszéki orvos kiszállt Kókán. Fölboncolták a kis Paczek Erzsébetet s megállapították, hogy a gyermeknek el van törve a keze-lába. A törés már legalább hat beles, tehát még Tápió- Szecsén történt. Valószínű, hogy ez okozta a leányka halálát. Megindították a vizsgálatot a tápió-szecsői lelketlen angyalcsináló ellen. Szerencsétlenség­ a bucsún. Czinkotán a tegnapelőtti búcsún nagy néptömeg verődött össze a komédiás bódé és a körhinta körül. Egyszerre nagy riadalmat oko­zott Csizmadia István rákospalotai részeg ko­csis, aki lovaival belehajtott a tömegbe. Egy asszonyt elütött a rúd, egy kis leány, Gyenes lokomotív sütő két esztendős Lidi nevű gyer­meke pedig a kerekek alá került s rögtön meg­halt. A pestvidéki törvényszék orvosai felbon­colták a halottat s megállapították, hogy a leánykának a tüdeje sérült meg s ez okozta halálát. A gondatlan kocsis ellen megindították a vizsgálatot. Munkások szerencsétlensége. Prágából táviratozzék. Az orosz tem­plom közelében tegnap este beszakadt egy épülő ház boltozata és tizenhat munkást romjai alá temetett. Három holttestet már kihoztak a törmelék alól. Vízbefult urinők. Rubinból megrázó szerencsétlenségről kapunk hírt. Klinger Lajos tanító a felesé­gével és a nála látogatóban volt két sógor­nőjével, Beyer Ilonával és Margittal Báziás­­ról a most vasárnap átrándult Kubinba. Másnap Kubinból a közeli Dubovacra akar­ Petőfi emlékezete. Tegnap este 53-ik évfordulója annak, hogy a segesvár-fejéregyházai síkon vívott ütközetben Petőfi hős társaival együtt elesett. Ezt a napot a segesvári magyarok minden évben kegyelettel ütik meg. Az ünnepély reg­gel 10 órakor vette kezdetét a segesvári vár­­oldalban levő Petőfi szobornál, a­hova a se­gesvári polgári kör és magyar kaszinó tagjai teljes számmal kivonultak. A polgári kör da­lárdája elénekelte a Himnuszt, mely után „BUDAPEST“ (4) 209. szám. Augusztus 1.

Next