Budapest, 1902. szeptember (26. évfolyam, 240-268. szám)

1902-09-01 / 240. szám

(a) 240. szám* „BUDA^^al“ A berlini találkozást StUlapeSt, aug. 81. A hármas-szövetség szilárd fönn­állása kétségtelenül kidomborodott a berlini találkozásból- S így a korábbi hí­resztelések, hogy Olaszország kilép a hármas-szövetségből Franciaországhoz történt közeledése folytán, vagy ha bent marad is, egészen más körülmények és feltételek közt, mint eddig, — alapos cá­folatra találtak. De most m­­eg más találgatás tartja magát Azt mondják, hogy III. Viktor Emánuel olasz király azt tű­zte ki céljául, hogy a hármas­ szövetséget egyesítse a kettőssel, a francia-orosz szövetséggel ötös szövetséggé s ezért járt volna már Pétervárott is. De az a kérdés, hogy van-e az ötös­szövetségnek olyan célja, amely annak a szövetségnek a létesítése nélkül nem volna elérhető. Van-e olyan ok a világ­­politikában, a­mely az említett öt hatal­mat közös állásfoglalásra készteti? Erre azt válaszoljuk, hogy tulajdonképpen volna. Az egyik az angol imperializmus terjeszkedése, a másik Amerika gazda­sági támadása. Az angol világleírás az államok mai birtoklását fenyegeti, Ame­rika hadüzenete pedig az egész ó-világ vagyonának szól. Nem lehetetlen tehát, hogy az európai hatalmak különösen most, amikor közgazdasági kérdések nemzetközi rendezése van napirenden, ez utóbbi veszedelemmel szemben akar­nak első­sorban védekezni. Egy gazda­sági hatalommá akarják tenni egész Európát, mert csak vállvetve képesek megküzdeni az újvilág gazdasági hatal­mával. Ebből a szempontból tekintve, az ötös­ szövetség nem is tartozik éppent az álomképek közé. A közös gazdasági érdek van oly ört­ékos és fontos, hogy hatalmakat egyenilyen s a jelen pillanat­ban minden külön érdeket elhallgattas­­­som A vagyont, az esisztenciának ezt az alapfeltételét kell előbb megmenteni. Ak­kor azután szembe lehet szállníni az an­gol imperializmussal. Mindazonáltal mégis nagyon kételkedünk az ötös szö­vetségről szóló hit alaposságában. Nagy különbség észlelhető a né­met és a francia lapok cikkeiben, ame­lyek a két uralkodó találkozását tárgyal­ják. A német sajtó kivétel nélkül lelke­sedéssel ír az olasz királyról és a lapok egyaránt a hármas szövetség megszilár­dulását látják a találkozásban. Vannak, akik már a német császár Olaszországi látogatásáról is tudnak, amely állítólag november 5-én történnék is meg Nápoly­ban. Ez is csak a viszony szívélyességét mutatná, mert az uralkodók találkozásá­nál eddig soha sem volt szokásban azt ugyanazon évben viszonozni. Franciaországban nagy érdeklő­déssel figyelik a berlini ünnepségeket. A tüntetőleg kifejezésre juttatott barát­­kozást a franciák természetesen nem né­zik jó szemmel és mindenféle megjegy­zéseket fűznek tudósításaikhoz. Azt írják, hogy a hármasszövetségnek már poli­tikai jelentősége nincs. Olaszország amúgy is csak húzódozva újította meg a szövetséget. Németország és Ausztria­Magyarország között sincs már az a benső viszony, mint eddig volt. Artli az olasz király személyét illeti, nem sokat adtunk rá és nem sokat vár­­tatik tőle sohasem. Hogy igazunb volt, mutalja az a páratlan tapintatlanság, a­melylyel Ausztriát és Magyarországot egyszerűen császárságnak nevezte. Ebben u­gyan a legfőbb bűnösök mi ma­gunk vagy­unk s a mi szerencsétlen köz­jogi állapotunk, mindazonáltal nagyon jellemző ez az olasz király értelmi szín­vonalára is. " Viktor Mihállnek­, mikor még mint trónörökös minden lében kanál szeretett volna lenni, Umberto király lehetőleg távol tartotta az államügyektől. Testben kifejletlen, elméjében szélsőségek felé hajló emberke lévén, Olaszországban általánosan azt hitték, h­ogy örökösödési jogairól lemondatják , helyette cousinje, az Itóstai herceg lesz a trón váromá­nyosát Egyedül Margit királynő elle­nezte erős kitartással ezt a tervet. Azért igyekezett fiának menyasszonyt találni minden módon, hogy az örökösödés ne menjen át Umberto öccsének, az elhalt aostai hercegnek javára. Csakhogy a dolog nagyon nehezen ment. A számí­tásba vétt hercegnők mindannyian huza­­kodtak a kis emberkétől, talán azért is, mert nemcsak Olaszországban, de másutt is el volt terjedve a nézet, hogy nem jut trónra. Attól a pillanattól kezdve, hogy Mestával, a montenegrói hercegnővel való eljegyzés megtörtént, Viktor Urná­lmés a montenegrói politika befolyása alá került, és az ot­t is ez az irány jel­lemzi egész politikai magatartását. E magatartás fővonása az Ausztria-Magyar­­ország ellen való politikátlan duzzogás. Az, hogy berlini pohár­ köszöntőjében a h­árm­asszövetségre célozva, a „két csá­szársággal“ való egyetértést emlegette, ezt nem dönti meg. Már maga az, hogy Ausztria-Ma­gyar­országról, mint „császár­ságról“ szól, pohárköszöntője szerkesz­tőjének politikai hülyeségéről vagy go­­noszságáról tanúskodik, ha az mindjárt Vrinatti volt is. Össze kell hasonlítani a két felköszöltőt, Vilmos császár minő méltó szavakkal emelte ki Ausztria* Magyarország fontos jelentőségét a szö­vetségben, m­íg az olasz király azt egy*­szerűen császárságnak nevezte. POLITIKAI HÍMK. iHnla.pfiat, dug. 31. — A berlini látogatás és Szö­­gyény-Marich Lászlé. Berlinből­­jelen­tik, hogy Bülow gróf, Prinelli olasz kül­ügyminiszter és Szőgyény-Marich osztrák­­magyar nagykövet tegnap ismét tanácskoz­tak. Hire jár, hogy e tanácskozáson az az óhajtás jutott kifejezésre, hogy a kereske­delmi szerződések dolgában megállapodás történjék, de javaslatokat nem tárgyaltak, mert erre most még hiányzik az alap. A rész­letes tárgyalás későbbi időre maradt. Szö­­gyény­ Marich­, akit Viktor Emánuel király is kihallgatáson fogadott és aki ismételten találkozott Prinettivel, tegnap délben leá­nyához Drezdába utazott, ahonnan csak né­hány hét múlva fog Berlinbe visszatérni. — Mándy mint tanácsos nyugöt­­i&ttsztárja. Mándy kereskedelei­ügyi mh iílastéri tanácsos, a vasúti osztály főnöke — mint hálijtik — benyujtotta nyugdijszit­tása iránti kérvényét, melyet már át is tettek a fin­alaktérium Szár­ivevőségi osztályához a n­yugdijösszeg m­egállapitása végett. — királyi felismerés Gyulai Pálnak. A király — mint a hivatalos lap mai száma közli — megengedte, hogy dr. Gyulai Pál tu­dományegyetemi nyilvános rendes tanárnak saját kérelmére történt végleges nyugalomba helyezése alkalmából az m­agyar irodalom és az egyetemi oktatás terén szerzett érdemeiért teljes elisme­rése tank­ul adassák. — A zárai érsek megintése. Zá­rából táviratozzák, hogy Dvarvik érsek intést kapott a római szentszéktől, hogy ne politizáljon. Ennek az a története, hogy az érsek, akit Dalmácia prímásának is nevez­nek, bár horvát származású, állást foglalt Dalmácia teljes elhorvátosításával szemben s védelmébe vette az olaszok jogait. Ezért aztán nagy horvát érzelmű paptársai beárul­ták őt Rómában. Az eset a dalkiáciai olszferok közt nagy elkeseredést okoz,­­ Szeben vármegye kérvénye. Sze­­ben vármegye legutóbb azzal a kéréssel járult a képviselőim f­elé, hogy mielőbb rendszabályozza meg a köböt cigányokat, a­kik miatt folytonos veszedelemben van egész vidékek élet- és vagyonbiztossága. A belügyminisztériu­mbán­ még szeptemberben szaktanácskozi­ányt tartoottak a kóbor cigányok dolgában. Az ott hozott határo­zatok, illetőleg javaslatok alapján fog a belügyi kormány még a jövő ülésszakban javaslatot be­nyújtani a cigányügy rendezéséről! — A vitás tengerszentit Gréeböt táv­­iratozzák. A tengerszet­i kérdésben kiküldött választott bíróság mai ülésén Bálzer tanár, az osztrák álláspont védője befejezte perbeszédét, amelynek végén arra kérte a választott bírósá­got, hogy a vitás öt parcellát Galíciának ítélje oda. Az elütök zárószava u­tán befejezettnek nyilvánította a tárgyalás második részét, a per­­beszédeket és indítványokat! A bizonyítás, mint­hogy a bíróság a tanukkal való birónyitás méh­őrzését határozta el, csakis okiratokra szorítko­­zott. Az alapszabályok értelmében csak a hely­színi szem­le foganatosítására van f cég Szük­ség. A bíróság elhatározta, hogy a hely­színi szentét licitár Ferdinánd zürichi mér­nök és műegyetemi tanárnak szakértőként való is­zbeti jöttétel fogja foganatosítan­i. A helyszíni szemle után a választott bíróság összeül a tár­gyalások befejezése végett. A zárü üléseken a peres felek képviselői előadják csakis a helyszíni szemlére vonatkozó záróbeszédeiket. Ezek a tár­gyalások nyilvánosak lesznek, ellenből­ a bíróság tanácskozása és ítéleth­ozatala a nyilvánosság kizárásával fog megtörténni. Az elnök végül ki­hirdette, hogy a záróülések idejét, amelyek va­­lószínüleg Grázban lesznek, a lapok útján fogja tudomására hozni az érdekelteknek és ezzel a tárgyalást berekesztette. Holnap a biróság a Tátrába megy, a vitás területre. A záróülések valószínűleg szeptem­ber 9-én vagy 10-én leszn­eki . Változás a budapesti szerb főkon­­zulátu­sban. Belgrádból táviratozták, hogy a budapesti szerb főkon­zulátus vezetésében leg­közelebb változás fog felállani. A mostani fő­­konzul : Barjaktarovics Milivoj, családi okok­ból visszamegy Szerbiába, helyére pedig Jo­viales szerb külügyi osztályfőnök fog Buda­pestre kineveztetni. — Slangra Vazul püspöksége. Arad­ról jelentik, hogy Matigra Vazul, az itj aradi püspök zárt borítékban megküklötte a veze­tése alatt álló román tanítóknak a közoktatási unifilter ama rendeleteit, melyek értelmében az eddigi tanu­lási időrend úgy osztandó life, hogy a magyar nyelv tanítására az egész tanítási idő fele essék. Hangja elren­deli, hogy a tanítók szigorúan alkalmazkodjanak a miniszteri rendelethez, mert ellen esetben a legszigorúbb elbánásban részesíti őket. A román lapok : Szeptember 1.

Next