Budapest, 1904. április (28. évfolyam, 92-120. szám)
1904-04-01 / 92. szám
(2) 92. szám. BUDAPEST« A magyar bortermelés veszedelme. Budapest, márc. 31. A szerencsétlenség soha sem jön magában. De oly sűrűn, mint a magyar bortermelést, alig ér valamit a veszedelem. A jövő esztendőben itt Budapesten nemzetközi nagygyűlése lesz az alkoholellenes mozgalomnak és annak a nagygyűlésnek módjában lesz megállapítani azt, hogy nálunk ismét emelkedőben van a lélekölő pálinka fogyasztása, mert a bortermelést megutálja a magyar gazda és inkább pálinkát iszik, semhogy bort termeljen. Elvégre pálinkát lehet fözni gabonából, burgonyából, répából, minden fajta gyümölcsből, törkölyből, seprőből, sőt még gyökerekből és borókából is. Ha az egyik nem terem jól, terem a másik. De a borhoz szőlő kell és ennek a termelése sok bajjal jár és roppant költséget okoz. Ha azután már terem is egy kis bor, még annyit sem kap érte a termelő, mint amenynyibe neki van. Az olcsó olasz bor rettenetesen lenyomja a magyar bornak az árát. A múlt év utolsó napján Olaszországgal oly megállapodásra jutottunk, hogy megszűnik az olasz borvámzáradék, melynek értelmében az olasz bor 3 írt. 20 kv. kedvezményes vámon volt behozható. Ez a megállapodás törvényellenes volt ugyan, sőt még most sincs szentesítve, de még nem is tárgyalta az országgyűlés. Azért mégis csak valahogyan beletörődtünk volna, mert legalább kilenc hónapra megszabadított bennünket az olasz borözöntől, mely elárasztotta az országot és lehetetlenné tette a magyar bor kivitelét. Abból a kilenc hónapból, amely időre az Olaszországgal kötött ideiglenes megállapodás szól, letelt már három és Olaszország nagyon érzi azt, hogy most kevesebb borral áraszthat el bennünket. Ebbe az állapotba nem akar belenyugodni Olaszország és most Bécsbe küldte Miraglia szenátort, hogy tárgyaljon a borvám leszállítása ügyében. Javaslata állítólag az, hogy ha már a tengeren behozott borra nagyobb vámot is vetnek, legalább a vasúton hozhassák be kisebb vámtétellel. A ravasz tálján nem is rosszul számít. Tudja, hogy a tengeren csak Fiumébe hoznak olasz bort, de a szárazon Ausztriába jön vasúton, mert csak Ausztria határos Olaszországgal, így kevesebb lesz ugyan a vámbevétel, de hát ez amúgy is közös, ennek egy része Magyarországot illeti, de sokkal több lesz a vasúti fuvardíj és ez meg egészen Ausztriáé, mert ott csak osztrák vasutakon jöhet be. Hozzánk el sem jött Miraglia szenátor, mert tudja, hogy gazdasági kérdésekben, amikor ugyanis közös ügyes dologról van szó, mi csak az ötödik kerék vagyunk a szekérben. Egyedül csak Bécsbe ment, mert a gazdasági ügyeket ott döntik el és tett olyan ajánlatot, mely egyedül nekünk árthat csak. Elvégre Ausztriának mindegy, hogy magyar vagy olasz bort kap-e, a fő, hogy olcsóbb legyen és az olasz ravasz javaslata nem csak az olasz bort teszi olcsóbbá, hanem a nagy verseny következtében a magyar bor árát is lenyomja. Ez azonban csak az egyik veszedelem, amely bortermelőinket fenyegeti, mégpedig a kisebbik. A nagyobb veszedelem a magyar földmivelésügyi minisztérium részéről fenyegeti. Tudvalevő dolog, hogy amikor a tiltokszéra elpusztította a magyar szőlőket, mindenképen ösztönözték a magyart arra, hogy telepítsen új szőlőket. Ígértek neki ingyen vesszőket, oltványokat, olcsó karókat és szénkéneget meg olcsó és kényelmes kölcsönöket. Akik ebbe belementek, pedig igen sokan mentek bele, azok most mind koldusbotra jutnak, mert a kormánycitáltatja el a szőlőjüket. Nagyon fura dolog ez, de így van. A szőlőfelnjitási kölcönök ugyanis ahhoz a föltételhez voltak kötve, hogy a szőlőket „okszerűen“ ?rt művelni. Aki ily kölcsönt vett fel, kpott is egy vaskos könyvet, hogy miken kell „okszerűen“ a szőlőt művelni, z az útmutatás már maga tele van legbolondabb utasítással Az egyszerű azda nem is tud vele boldogulni, mer legfeljebb csak egyetemet végzettemet érti meg a sok zagyva utmut x. * -y azután bizony gyakran mege k. i.\ a szegény gazda épen a legfőondabb utasításokat csinálja meg. De ez még kisebbik ha Végre a magyar gazda józan esze cikhamar megtalálja, hogy mi a jó és a rossz. Rájön arra is, hogy legjob az vaskos könyvet a tűzbe dobni. Nem hát vannak borászati tudósok is, de sorra vizsgálják a szőlőfelújítást. úgy ezek a végzett földbirtokosokból tudósok mi mindent jelentenek, az ,tán hallatlan dolog. Legnagyobb ízüknél a tudatlanság párosul a romakarattal és anélkül, hogy kellőlegigvizsgálnátnák a szőlőt, de különös anélkül, hogy kinyítanának hozzá, legképtelenebb dolgokat jelentik a főmivelésügyi minisztériumnak. Őedig nem is vizsgálják felül a jelent, hanem ráírnak a szegény szőlösgazra, hogy két hét alatt, fizesse le a gesz kölcsönt kamatostul, mert küllően dobra kerül a birtoka. Ne tessék ezen nevetni, mert ez szóról-szóra így van. Mostanában naponként megy szét 2—300 ilyen levél, amelyben azt követelik, hogy 10—10 nap alatt fizesse meg azt az összeget, aminek a megfizetésére különben 15— 20 esztendő volt neki engedve. Ha Tallián Béla földmivelésügyi miniszter írékoskodnia kellett a lőporral, egyszerűen kardélre hányatta őket, ha elegendő fa nem volt azon a tájon, hogy felköthesse elítéltjeit. Ami a nőket és gyermekeket illeti, azokra hasonló sors várt, ha csak különös kegyelmes percében Don Lopez meg nem szarná őket, akkor azonban igyekezniük kellett minél gyorsabban eltakarodni az útjából. Egy júliusi reggelen, amikor Don Lopez tisztjei „megtisztogattak“ egy tájékot, én is belekeveredtem a tömkelegbe. Elég oktalan voltam az első szóra meg nem adni magam, de bíztam drága és jó fegyvereimben, amelyek nálam voltak. Egy vadállati tiszt, aki kapitányi rangot viselt, szemet vetett a fegyvereimre s azonnal kinevezvén önmagát örökösömmé, engem elfogatott. Hogy miért nem mészároltatott le ott nyomban, az mindvégig talány maradt előttem; valószínüleg jobban kedvelte a tömeges kivégzéseket. Bármint volt is, elég az, hogy engem is halálra ítélt. Egy kifosztott erős kőház , lett a börtönöm, mintegy két tucat éhenhaló férfi s fél tucat nő társaságában. Az őreink— öt banditaarcú katona — fegyverrel őrizték a ház kijáratait és a kertet. A BUDAPEST TÁRCÁJA. Krisztus keresztjén ... Krisztus keresztjén Az van felírva, Hogy az igazság Nem vesz a suba ! — Ötvend jen akit Bántalm ér : Ha szive tiszta Lelke fehér! Krisztus keresztjén Az van felírva, Hogy a szeretet Nem vész a suba ! — Mind e világ bár Éltedre les: Csak te bocsáss meg Csak te szeress !... Csak te bocsáss meg A gyűlölőknek ; 5 oszd szét a szived a szenvedőknek! — Megmozdul a kő fia felett... Örökkévaló A szereteti! Szabolcska Mihály. Szerelem a siralomházban. (Kalandos történet.) — Vájjon erősebb volna a szerelem a halálnál? — kérdezte társalgás közben Bánhalmy. — Néhány bolond vagy különc talán igy gondolkozik, de hogy valóban akadna olyan halálra ítélt, aki kivégzése előestéjén a szeretemre gondolna, alig hiszem. Kettő semmi esetre sem akadna, egy is nehezen. — Bizonyos ön ebben? — szólalt meg most báró Boránd, a társaság egy sokat tapasztalt, világlátott tagja. — Vagy volt talán személyes alkalma erről meggyőződni ? Ami engem illet, én inkább hiszek Renannak, aki azt mondja, hogy a halál közeledése valósággal a túlzásig fokozza a szerelem érzetét. Nyíltan bevallom, hogy jómagamnak is vannak tapasztalataim e tárgyban. Egyszer halálra voltam ítélve s a halál előtt meglepett a szerelmi szenvedély. Régebben volt, mikor Don Lopez, Paraguay diktátora háborút viselt Brazília ellen. Ez a derék Lopez mintaképe volt a vérengző zsarnokoknak, aki csak a halál aratásában leli kedvét. Épp Amerikában kóboroltam s az esztelenségig kalandos hajlamom oda sodort engem is a harctérre. Beállottam önkéntesnek a brazíliai seregbe. A fenségessel volt határos az a rettenetes vérontás, amelylyel ez a háború járt. Don Lopez barmok módjára kergette igája alá a férfiakat az egész birodalmon keresztül. Aki ellenállott, vagy első szóra meg nem adta magát, azt kivégeztette. .Minthogy pedig takar A kőház belsejében eléggé kényelmes volt a tartózkodás. Három szoba nyílt egymásba , a legkisebbet én foglaltam el két fiatal hölgygyel. Mindenekelőtt, a halál volt erősebb, azaz kínosabb, amikor ezt a bájos két hölgyet megpantottam. A hazájuk egyszerű divatja szerint voltak öltözve , egyetlen szál ingbe, semmi egyéb. Amikor a halálos szélet fülöülrár eleget Április 1.