Budapest, 1904. június (28. évfolyam, 151-180. szám)
1904-06-01 / 151. szám
(4) 151. szám. BUDAPEST" Az Uj-párt vezére. Az uj-párt vezérét, Bánffy Dezső bárót, ma Szeged város első kerülete 115 szótöbbséggel képviselővé választotta. Bánffy Dezső báró 1843. okt. 23-án született Kolozsváron. 1876-ban Szolnok-Doboka megye kormányzását vette át. 1883-ban Besztercze- Naszód megye főispánjává is kineveztetett. Főispánságának tíz éves jubileuma alkalmával a király a Lipót-rend lovagkeresztjével, 1889-ben pedig a Szt.István-rend kis keresztjével tüntette ki. 1890. végén lemondott a főispánságról s 1892-ben a szilágysomlyói kerületben képviselővé választatván, a képviselőház többsége az elnöki székbe ültette. Még íres legyen, vagy legalább is állapíttassák meg az a jövedelemi minimum, amelyen alul tandíjat fizetni ne kelljen. A tanítók fizetését 1000 koronában kívánná megállapítani hatszáz-száz koronás ötödéves pótlékkal. A tanítóképzés nyelve legyen magyar és a népiskola felállítására kötelezettek legyenek kötelesek kisdedóvodát is felállítani, melyben a játék nyelve magyar legyen. Beöthy Zsolt előadását azzal kezdte, hogy a javaslat kettős tendenciája érdekében a művelődés és a magyarság súlyának emelésére fokozatos eszközök állnak rendelkezésünkre Az első: az állami felügyelet és ellenőrzés elégtelennek bizonyult. A második lépést a tanítóképesítés államosítását ez a javaslat jelenti. Következő lépések a tanítóképzés államosítása, vagy ha ez nem vezetne célhoz a népoktatás államosítása lenne. Örvendetes, hogy a javaslat mielőtt az utolsó lépést megtenné, kísérletet tesz a közelebb fekvő eszközökkel. A maga részéről nem híve a teljes államosításnak, mert állami érdeket lát abban, hogy a felekezet iskolák, míg az egyéniségek szabad fejlődésének és versenyének is kedveznek, közös feladatokkal egymáshoz fűzzék az egyházakat és az államot. Veszedelmesnek tartja, hogy nem magyar nyelvű tanítóképzőkben a német nyelvet tanítják. Kifogásolja a törvény engedékenységét, ugyanabban az évben valóságos belső titkos tanácsos lett. A Wekerle-kormány lemondása után 1895. jan. 15-én Magyarország miniszterelnökévé neveztetett ki. Kormányát az ellenzék heves obstrukciója buktatta meg. 1899-ben febr. 26-án adta be lemondását, melyet a király el is fogadott s ebből az alkalomból a Szt. István-rend nagy keresztjével tüntette ki. Képviselői mandátumáról március 2-án mondott le, a mikor mint kír. főudvarmester az ország zászlósa lett. A főudvarmesteri állásról nem rég mondott le, hogy részt vehessen mint képviselő a politikai küzdelmekben, melylyel elnézi a vallásoktatás idegen nyelvűségét. Kéri a kormányt, hogy a tanítók fizetésének megállapításában menjen el az állam teherbírásának legszélsőbb határáig. Byegre László örömmel üdvözli a törvényjavaslat intencióit. A szocialista és nemzetiségi izgatások mai virágzása idejében a létfentartási ösztön követeli az államtól, hogy a népiskolai ellenőrzést hatékonyabbá tegye. Rámutatott arra, hogy törvényeink eddig is meglehetősen biztosították a magyar nyelv térfoglalását s hogy nem következett be a kívánatos eredmény, az főleg a végrehajtás hibája. Túlságosan engedékenyek és előzékenyek voltunk eddig, ha azonban ezután is ezt az utat követjük, ez már gyámoltalanságunknak lesz bizonyítéka. Az új törvényben magában kell biztosítani a kitűzött célok elérését. Lányi Bertalan miniszteri tanácsos (az igazságügyi miniszter képviseletében) jogi szempontból nem talál a javaslatban kifogásolni valót. Némethy Károly miniszteri tanácsos (a belügyminiszter képviseletében) kijelenti, hogy a törvény végrehajtásából a közigazgatási tényezők is kiveszik a maguk részét. Pap Elek miniszteri tanácsos (a pénzügyminiszter képviseletében) kijelenti, hogy a pénzügyminiszter a törvénytervezetbe felvett összeget végső határnak tekinti. A korpótlékra nézve a pénzügyminiszter hozzájárul a korpótlékhoz az eddigi 5 helyett, de ebből az állami tanítók fizetésügyére következtetést vonni nem lehet. Bánóczi József igazgató a zsidó iskolák viszonyait ismerteti. A héber nyelvet nyelvtanilag nem tanítják a zsidó népiskolában. Bárczy István fővárosi tanácsnok azon feltételek biztosítása fontos, amelyek az állam szempontjából okvetlenül megkívánandók. Ebből a szempontból a törvényjavaslat minden esetre egy lépést tesz előre Ezen célzatot a főváros hatósága örömmel üdvözli. Bogdanovics Lucián szavai értelmét igazítja helyre. Nyegre felszólalásával szemben kijelenti, hogy magyarul még a 68-iki törvény behozatala előtt is tanítottak a szerb iskolákban kivétel nélkül, tehát ebből a szempontból vád a szerb népiskolák ellen nem emelhető. Ezzel az általános vita véget ért. Berzsinczy Albert vallás és közoktatásügyi miniszter mindenekelőtt megköszönte a résztvevők felszólalásaiban megnyilatkozó jóakaratot és érdeklődést. Komjáthy Béla beszédére válaszolva kijelenti, hogy ő nemcsak pénzügyi, hanem egyéb okokból sem barátja az államosításnak. Polónyi és Okolicsányi által ajánlott eskümintát készségesen elfogadja, bár tiltakozik az ellen, mintha a javaslatban levő esküminta alkotmányellenes volna. A javaslat legtöbb rendelkezése a fővárossal szemben tárgytalan, de vannak rendelkezései, melyek ide is vonatkoznak. A figyelemreméltó indítványok között különös figyelemben fogja részesíteni Bogdarovics Luciánnak, az ismétlő iskolák nyelvének magyarrá tételére vonatkozó indítványát. Steinberger kanonoknak felelve, kijelenti, hogy abban, ha a képesítés és képzés külön kézben van, nincsen ellentét. A tanítói fizetések dolgát úgy tüntetik fel, mintha a kormány nagyon mostohán bánnék el a községi és felekezeti tanítókkal. Bizonyítja, hogy a minimum Európa több államával szemben nincsen hátrányban s ez már az állam erejének legvégső megfeszítése. Rákosi Jenővel szemben indokolta, hogy oktatási téren miért nem híve a radikalizmusnak. Beöthy Zsolt kifogására válaszolva, arra utal, hogy a magyar nyelvnek a vallástanítás terén való térfoglalása az eddigi állapotokkal szemben haladást jelent. Nyegle Lászlónak felelve hangsúlyozza, hogy a képesítés újabb rendje jobban fogja a magyar érdekeket biztosítani, mint az eddigi. A törvénytervezettel régi programmját valósítja meg. De nézete szerint bizonyos mérsékletet kell az államnyelv jogos érvényesítése tárgyában tanúsítani. A törvényjavaslat követelései ebben a tekintetben minimálisak. Az állami beavatkozást szükségessé tevő jelenségek ez idő szerint nemzetiségi iskolákban fordulnak elő. A nemzetiségek azonban nem közjogi faktorok, a szóban levő iskolák felekezeti iskolák, melyeket felekezeti jogok védnek. Ebből következik, hogy az államnak a felekezetekkel szemben kell a beavatkozás jogát megadni. A javaslatnak a felekezetekhez való leküldését nem látja helyénvalónak. Ő minden hozzá érkezett véleményt tekintetbe fog venni, de ne kívánják tőle azt, hogy forma szerint legyen a reform megvalósítása tekintetében egyházi testületek véleményéhez kötve. A részletes tárgyalás megindítása előtt még Halász Ferenc tett észrevételeket a javaslat ellen felmerült kifogásokra s adta meg a részletes tárgyalásokhoz szükséges felvilágosításokat. A részletes vita során először Komlóssy Ferenc kanonok terjesztett elő többrendbeli módosítást. Hozzászóltak még a részletes tárgyalás folyamán Polónyi Géza, Tóth József, Magyar Kázmér, Libertyni Gusztáv, Tuba János és Némethy Károly. A szaktanácskozmánty holnap délután folytatja tárgyalását. A szegedi al képviselő : Bánffy Dezső báró. Június 1.