Budapest, 1905. április (29. évfolyam, 91-119. szám)

1905-04-01 / 91. szám

Huszonkilencedik évfolyam. 1905.______91. szám Szombat, április 1. FELELŐS SZERKESZTŐ: SZATMÁRI MÓR. Vidéken: Eg­ész évre . . . Fél évre . . . • Negyed évre. . . Egy hóra . ELŐFIZETÉSI 24 K. 12 K. 6 K. 2 K. Budapesten: Egy éve. évre . 20 K — . Fél évre . . 10 K -­f. Negyed évre . 5 K — 1. Egy hóra . . 1 K 70 f. KOSSUTH főmunkatárs : RÁTKAY LÁSZLÓ. Egres szám­ára: helyben 0 üll., vidéken 8 91. KIADÓHIVATAI. «B SZERKESZTŐSÉG : Budapest, IV., Sarkantyus­ utca S. sz. Sunyi határozat. Irta: Rátkay László. Hát vannak még! ? Igen ők vannak! A januári válasz­tások után eltették ugyan magukat té­lire, mint az ürge. Azonban nekik igen jó szimatjuk van. Bécs felől tavaszi szellők lengedeznek, ennélfogva feléb­redtek a dermedtségből és kibújtak a lyukból, szőni, fonni. Gondolom, mindenki megérti, hogy a nemzet árváiról beszélek, a volt kor­mánypártról. Hát ők vannak! Annyira vannak, hogy a múlt napokban már tanácskoz­tak is, és egy kiáltványt szerkesztettek az osztrák császárhoz. Persze Tisza István gróf vitte a fő­szerepet, a bűnei virágjában letörött! Oh, hogy nem lehettem ott! A tudósításból olvasom, hogy a lelkesedés árja zúgott végig a szíveken, volt taps és éljenzés bőven, végül egy­hangúlag fogadták el a határozatot. Pedig ez a határozat a sunyiság­nak a remekje. Róka koma fogadtatna el ily formát, ha a tyúkok és ludak gyüleke­zetében elnökölne. Nézzünk csak a veséjébe. Előbb azonban ragadjunk ki Tisza István beszédéből egy-két beismerést. Azt mondja: — nem abban van a nehézség, hogy kisebbsége van a Ház­nak, a­mely mást kiván és a­mely eset­leg a maga szolgálatait oda kínálja egy eltérő politikai irány keresztülvite­lére­­! Tetszik ezt érteni ? Ez virág nyelven mit jelent? A kisebbség, ha kell a felségnek és Bécsnek, hát kapható a nemzeti aka­rat ellen is! El kell ismerni, hogy Tisza a kellő fogalomhoz megtalálta a kellő szót, (azt hiszem, lelke legmélyéből vette!) — Oda kínálja a maga szolgá­latait ! Jegyezd meg ezt magadnak, nem­zetem ! Másutt igy beszél: . . . a nehéz­ség súlypontja abban fekszik, hogy ez ideig ő felsége és a többség között nem lehetett az összhangot megtalálni. Ez a nehézség nem szűnik meg, ha a több­ség megnövekedik, vagy akár az egész képviselőházat is magában foglalja.“ Mi ez ? Ez halotti beszéd a király alkot­mányos érzése felett! És ezen halotti beszéd után jön­nek a következő frázisok: — a megte-­­­remtett alapot ne bolygassuk —azután — király és nemzet kölcsönös bizalmá­tól áthatott tevékenységgel dolgozzunk — végre kivágja a rezet imigyen: — a közös intézmények legyenek a testünk­­­ből való test, vérünkből való vér —! Nos, éppen kapóra jön, hogy a­­ vezérkar mennyire igyekszik vérünkből­­ való vér lenni. A nagy szeretkezésben — kiéhe­­­­zett politikusok és ügyvédek hordájá-­­ nak — nevezi el a magyar országgyű­lés mostani többségét, a­ki ellen sze­retne egy kicsit háborúba is menni. De hagyjuk gróf Tisza István ur­nak ömlengéseit, és vegyelemezzük a határozatot. — A szabadelvű párt mindenek­előtt sajnálattal látja, hogy az ellenzéki szövetség kebeléből mindezideig kor­mány nem alakulhatott! — Kire van ez a sajnálkozás címezve, tisztelt szabadelvű urak? Ugy­e bár a királyra ? :|| Mennyi kétszinüség ! • \ | |Özönvíz előtti szörnyeteg*. ....... 1 ■­­.| '| Lapunk mai száma 16 oldal.

Next