Budapest, 1905. május (29. évfolyam, 120-149. szám)

1905-05-02 / 120. szám

Kedd, május 2. Huszonkilencedik évfolyam, 5905. FELELŐS SZERKESZTŐ SZATMÁRI MÓR. ELŐFIZETÉSI Á’ Fid­escen. Budapesten . Eg­ősz. évre 20 K­­ , Fél évre . t6 K­m f. Negyed évn . 6 K -­f, LAPVEZÉR: KOSSUTH FERFAT, FŐMUNKATÁRS: RÁTKAY LÁSZLÓ. Egyes szám­ára 7 helyben 6 fill., vidéken 6 fill. KIADÓHIVATAL és SZERKESZTŐSÉG­­ Budapest, IV., Sarkantyus-utca 3. sz. Egész «VT* . . . 24 K. Fél évr* . . . 12 K. Kegyed arm. , , ti K. Egy bőr* . a K. Bri­ kör» l K 70 I, 120. szám. A politikai helyzet. Budapest, május 1. Tisza István holnap megszakítja geszti pihenését s a fővárosba érkezik, hogy talán már holnapután Bécsbe utazzék és újólag kérje a királytól a kormány teljes felmen­tését. Hogy mi lesz ezúttal a király válasza, azt még csak kombinálni sem lehet. Látszó­lag csodálatos szélcsend van a bécsi tájakon. Az udvar mintha a füle botját se mozgatná a magyar kormányválság megoldása érdeké­ben. Pedig legtöbb ideje volna, hogy történ­jék — valami. Mert abból a csekély, valami­ből, aminek történnie kellene, módunkban lesz megállapítani, hogy gondolkoznak Bécs­­ben a mi dolgaink felől. Mert ámbátor jól tudjuk, hogy az irántunk való jóindulat telje­sen hiányzik náluk, még­se vagyunk teljesen tisztában azzal, hogy ők tulajdonképen mi­lyen irányba óhajtják terelni a dolgokat. Két-három nap múlva már ismét telje­sen mozgásban lesz a politikai világ. A kép­­viselőház szerdán tartja első ülését, csütör­tökön a másodikat s ez már érdemleges lesz. A felirati javaslatot veszik tárgyalás alá. Ha ez véget ér, végleg megtörténik a Ház megalakulása. Egyébként semmi újabb fejlemény nem állott be. A politikai világban Kossuth Fe­rencnek a­­Budapestében megjelent vezér­cikke képezte a vitatkozás tárgyát. Általános helyesléssel fogadták a vezér fejtegetéseit, a­melyek teljes világításba helyezik a mostani állapotot, s ugyancsak magyarosan van meg­írva, hogy a nemzet mit tesz a bécsi fondor­­kodással szemben.­­ Országszerte folyik a függetlenségi szer­vezkedés. Rajeczen tegnap délután Ham­­mersberg László és Szatmári Mór képviselők­­ részvételével nagy népgyűlés volt, mely a felvidék megyéinek szervezését kezdemé­nyezte. Somogy vármegye függetlenségi pártja ma alakult meg Kaposvárott. Elhatározta, hogy a megyében minden községet szervez. A tiszti kart következőképen választotta meg: Tiszteletbeli elnök: Szalay Károly, elnök: Kapotsffy Jenő, alelnökök: Gaál Gaszton, Svasztics Aladár, Madarász Andor, Matolcsy József, titkárok: Nessi Pál dr. és Rusz Ernő dr. Bihar vármegye függetlenségi pártja má­jus 7-én i. e. 10 órakor tartja alakuló köz­gyűlését. Erre az alkalomra következő felhí­vást bocsátották ki: Bihar vármegye függetlenségi pártja ez év május hó 7-ik napján, délelőtt tíz órakor, Nagy­váradon, a Zöldfa szálló nagytermében tartja alakuló nagygyűlését. A nemzeti érzésnek, a nemzeti törekvéseknek az a nagyszerű fellángo­­lása, amely most országszerte mindeneket el­tölt , hozta létre a szervezkedés e mozgalmát is. Azt akarjuk, hogy Bihar vármegye független érzelmű polgárságát mint szervezett, hatalmas tábort találják együtt a jövő nagy feladatai és küzdelmei ; azt akarjuk, hogy azt az erőt, a­mi az egységben van, pártunk a szer­vezkedés által annál hatásosabban kifejt­hesse ; azt akarjuk, hogy Bihar vármegye függet­lenségi pártja, független érzelmű polgársága az alkotmányosság és a közélet minden terén át­vegye az őt megillető szerepet, és annál haté­konyabban munkálkodhassunk nemzetünk nagy céljainak, a függetlenségi lobogónak diadalra juttatása érdekében. Meg vagyunk róla győződve, hogy hazafias mozgalmunkban részt veszen, e célunk elérésében segítségünkre lesz Bihr megye­­ minden független elvű és érzésű polgára, s pár­­­­tunk alakuló nagy­gyűlése impozáns tanuságtétel­­ lesz arról, hogy vármegyénkben mily általános a­­ ragaszkodás, mily lángoló a lelkesedés a nem­­­­zet fölséges ideáljaiért. Somogy vármegye ma tartotta rendes­­ közgyűlését Kaposvárott Tallián Gyula főis­pán elnöklete alatt. Mint nekünk táviratozzék a közgyűlésen Heves vármegye átiratát a kép­viselőház többségének működése iránti biza­lom kifejezése tárgyában egyhangúlag elfo­gadták. A közgyűlés ezután Baja város átira­tát március 15-nek nemzeti ünneppé avatása tárgyában szintén elfogadta. A közgyűlésen Széchenyi Aladár gróf a következő nagyha­tású beszédet tartotta: — Az ország súlyos válságban leledzik, ilyen alkalommal nemcsak egyeseknek, de a vármegyéknek is kötelességük nyiltan és férfia­san állást foglalni. A jelenlegi politikai helyzet Lapunk mai száma 12 oldal.

Next