Budapest, 1905. június (29. évfolyam, 150-178. szám)

1905-06-01 / 150. szám

­ A szabadelvű párt kötelessége. írta: Kossuth Ferenc. Nem tudom, hogy számot adnak-e maguknak azok, kik a király tanács­adói arról, hogy alkotmányellenes cse­lekedet az, ha a képviselőház többsé­gét, saját törvényes programmja alap­ján nem engedik kormányra jutni, és a kisebbségből igyekeznek kormányt al­kotni, vagy pedig kirendelt hivatalno­kokból? Nem tudom, hogy az alkotmá­nyosság tiszteletben tartását feltétlenül szükségesnek vélik-e ezek a tanács­adók, vagy pedig szívesen rálépnének a kényuralom terére? Ha mérlegeljük azoknak a kísérle­teknek az értelmét, a­melyeket abból a célból tesznek, hogy kormányt alakít­sanak, lehetetlen arra a következte­tésre nem jutnunk, hogy a magyar al­kotmányossággal nem igen törődnek e tanácsadók. Ezen nem is csodálkozunk már, mert némely körök, melyek a bécsi Burg hagyományos körei, sem­mit sem tanultak a történelemből. Ha ismernék a magyar történel­met, tudnák, hogy a nemzet és a ko­rona közt mindig onnan eredtek az összeütközések, hogy az uralkodók ide­gen, vagy elfajult magyar tanácsosaikra hallgatva, megtámadták a magyar jogot, veszélyeztették a magyar alkotmányt. A jog- és törvénytisztelet magyar nemzeti vonás volt mindig. Egy ilyen nemzetet könnyű lenne kormányozni, mert elég az, hogy jogait ne sértsék, törvényeit tiszteljék, s ha uralkodója ezt megteszi, a nemzet élni-halni kész azért, a­ki vele igazságosan bánik. Másrészt az erőszakosság előtt, a jogtiprás előtt nem hajolt meg soha; jelszava volt mindig az, hogy „trangar, non flectar“ — megtörni, de meg nem hajolni! Megtörhetett sokszor a nemzet, de nem hajolt meg soha, mikor jogai­ban erőszakkal gázoltak. Az alkotmányosság fogalmai sze­rint a király maga, politikai tetteiért nem lehet felelős; az ő felelősségét valakinek vállalnia és fedeznie kell, az a valaki nem lehet más, mint a most is helyén ülő Tisza-kormány, a­mely er­kölcsileg felelős tehát azért a veszélyért, melybe a magyar alkotmány belesodor­tatott. Azt kérdik talán, hogy miért állt elő követeléseivel a nemzet? . .. Azért, mert él és érez, és úgy bántak vele, mintha egy érzéketlen, akaratnélküli tömeg lenne. Ha visszatekintünk a Tisza-kor­mány életére, a törvény- és alkotmány-, a sértések egész láncolatával találkozunk tetteiben. Az 1899-iki XXX-ik törvénycikk rendelkezéseinek figyelmen kivüli ha­gyása ; a képviselőház jogrendjének erő­szakos megsértése és a képviselőház jogainak lábbal tiprása; magának a képviselőháznak fel­oszlatása a­nélkül, hogy az évi költség­­vetést megszavazta volna, tehát alkot­mánysértés , a kormányhatalom megtartása, an­nak dacára, hogy kisebbségben maradt a szabadelvű párt. A válság megoldásával szemben tanúsított magatartás, mely Bécsben folyvást reményeket tart fenn arra nézve, hogy a szabadelvű párt körül, mint számarányilag a második párt körül, csoportosulnak még azok, kikkel együtt kormányt alakíthatnának a régi rendszer hajótöröttjei az eddigi 67-es alapon. H­uszonkiencedik évfolyam. 1965. 150. szám. Csütörtök, június I. FELELŐS SZERKESZTŐ SZATMÁRI MÓR. Vid«6«0! éVT* , , „ Fél *vr*, , « 9 Kegy»,1 WT*f 0­­ Egy bár* , „ ELŐFIZETÉSI ÁT ** BL m vl « K, » K­Budapesten) Egr^s^ évr« 20 K­­ . Fél évi® . , 10 K — 1. W«írytfel «vr* « • K — f. Egry hör» . . )E701 LAPVEZÉR : KOSSUTH a FŐMUNKATÁRS: RÁTKAY LÁSZLÓ. Egres .xa.m Axa, helyben 6 fill.. Tldék.. 8 fill. KIADÓHIVATAL és SZERKESZTŐSÉG­i Budapest, IV., Sarkantyus-utea 3. sz. Lapunk mai száma 20 oldal. I

Next