Budapest, 1905. június (29. évfolyam, 150-178. szám)
1905-06-01 / 150. szám
A szabadelvű párt kötelessége. írta: Kossuth Ferenc. Nem tudom, hogy számot adnak-e maguknak azok, kik a király tanácsadói arról, hogy alkotmányellenes cselekedet az, ha a képviselőház többségét, saját törvényes programmja alapján nem engedik kormányra jutni, és a kisebbségből igyekeznek kormányt alkotni, vagy pedig kirendelt hivatalnokokból? Nem tudom, hogy az alkotmányosság tiszteletben tartását feltétlenül szükségesnek vélik-e ezek a tanácsadók, vagy pedig szívesen rálépnének a kényuralom terére? Ha mérlegeljük azoknak a kísérleteknek az értelmét, amelyeket abból a célból tesznek, hogy kormányt alakítsanak, lehetetlen arra a következtetésre nem jutnunk, hogy a magyar alkotmányossággal nem igen törődnek e tanácsadók. Ezen nem is csodálkozunk már, mert némely körök, melyek a bécsi Burg hagyományos körei, semmit sem tanultak a történelemből. Ha ismernék a magyar történelmet, tudnák, hogy a nemzet és a korona közt mindig onnan eredtek az összeütközések, hogy az uralkodók idegen, vagy elfajult magyar tanácsosaikra hallgatva, megtámadták a magyar jogot, veszélyeztették a magyar alkotmányt. A jog- és törvénytisztelet magyar nemzeti vonás volt mindig. Egy ilyen nemzetet könnyű lenne kormányozni, mert elég az, hogy jogait ne sértsék, törvényeit tiszteljék, s ha uralkodója ezt megteszi, a nemzet élni-halni kész azért, aki vele igazságosan bánik. Másrészt az erőszakosság előtt, a jogtiprás előtt nem hajolt meg soha; jelszava volt mindig az, hogy „trangar, non flectar“ — megtörni, de meg nem hajolni! Megtörhetett sokszor a nemzet, de nem hajolt meg soha, mikor jogaiban erőszakkal gázoltak. Az alkotmányosság fogalmai szerint a király maga, politikai tetteiért nem lehet felelős; az ő felelősségét valakinek vállalnia és fedeznie kell, az a valaki nem lehet más, mint a most is helyén ülő Tisza-kormány, amely erkölcsileg felelős tehát azért a veszélyért, melybe a magyar alkotmány belesodortatott. Azt kérdik talán, hogy miért állt elő követeléseivel a nemzet? . .. Azért, mert él és érez, és úgy bántak vele, mintha egy érzéketlen, akaratnélküli tömeg lenne. Ha visszatekintünk a Tisza-kormány életére, a törvény- és alkotmány-, a sértések egész láncolatával találkozunk tetteiben. Az 1899-iki XXX-ik törvénycikk rendelkezéseinek figyelmen kivüli hagyása ; a képviselőház jogrendjének erőszakos megsértése és a képviselőház jogainak lábbal tiprása; magának a képviselőháznak feloszlatása anélkül, hogy az évi költségvetést megszavazta volna, tehát alkotmánysértés , a kormányhatalom megtartása, annak dacára, hogy kisebbségben maradt a szabadelvű párt. A válság megoldásával szemben tanúsított magatartás, mely Bécsben folyvást reményeket tart fenn arra nézve, hogy a szabadelvű párt körül, mint számarányilag a második párt körül, csoportosulnak még azok, kikkel együtt kormányt alakíthatnának a régi rendszer hajótöröttjei az eddigi 67-es alapon. Huszonkiencedik évfolyam. 1965. 150. szám. Csütörtök, június I. FELELŐS SZERKESZTŐ SZATMÁRI MÓR. Vid«6«0! éVT* , , „ Fél *vr*, , « 9 Kegy»,1 WT*f 0 Egy bár* , „ ELŐFIZETÉSI ÁT ** BL m vl « K, » KBudapesten) Egr^s^ évr« 20 K . Fél évi® . , 10 K — 1. W«írytfel «vr* « • K — f. Egry hör» . . )E701 LAPVEZÉR : KOSSUTH a FŐMUNKATÁRS: RÁTKAY LÁSZLÓ. Egres .xa.m Axa, helyben 6 fill.. Tldék.. 8 fill. KIADÓHIVATAL és SZERKESZTŐSÉGi Budapest, IV., Sarkantyus-utea 3. sz. Lapunk mai száma 20 oldal. I