Budapest, 1918. április-június (42. évfolyam, 78-150. szám)

1918-04-02 / 78. szám

/S^ytSll KIR.few ( h J ^ ( l9iaS jfpli 2 - - j J— A „Budapest** egyes száma helyesen és vidéken 12 fillér» ------------------------------------------------------------------------------—-------------------------------------------------------------------------— Budapest. IVC. Sarkantyus-u. 3. an _ -------------- — m­­­t? «^kaSSSt telefonja 8-^. H N­ uS^r^tan­fcv^la^m­t a a^^Sb _ negyed ivre 0.——* V'.y (n'). 98 8£8 ujjjjl rajjal SHS szedett szavak kétszereseit szA. «ólomban negyedévenkém^O^kor! jjjj] ^ *^'totíkos nem tílmnttele?^B*f^K Szerkesztőségi telefon: 8-97.________________FÜGGETLEN POLITIKA« NAPILAP * «adóWw^Tlefwi: S­OS. XLII. évfolyam. ^ Kedd, 1918. április 2.__________________78. szám. fi léii infill isiié elére Áttörték a Somme és Oise közti uj angol állásokat. ~ Véresen visszavert francia támadások. -■ Elfoglalták az Oiset uraló erődöt. - Az ellenség vesztesége negyedmillió. Az angolok veresége n­apról-napra tel­jesebb lesz s ma már kétségtelen jelei van­nak annak, hogy ezzel a franciák is tisztá­ban vannak, sőt annak is, hogy az angol Vkormatív is csak alig-alig képes azt tovább a k­özvélemény előtt leplezni. Ebből nem a hivatalos harctéri jelentések számolnak be. Mert a német jelentés nagyon szűk­szavú, csakis a bevégzett tényekről, a vég­leges eredményekről tesz mindig említést s igy csakis a német hadsereg előnyomulá­sából, az angol hadsereg hátrálásából, a foglyok számából, a zsákmányolt ágyuk és hadfelszerelési cikkek rengeteg tömegéből következtetünk. A francia s angol jelentések pedig apró, jelentéktelen helyi csatározáso­kat fújnak fel nagy ellentámadásokká s ez­zel akarják a tiszta képet meghamisítani, hogy a megrémült angolokba és franciákba valahogy lelket verjenek.­­De a hivatalos jelentéseken kívül vannak egyéb hírek is, amelyek olyan eseményekről számolnak­ be, amelyekből a harctéri helyzetre egészen biztos következtetést vonhatunk le. Az első és legnevezetesebb az, hogy Foch francia tábornok lett az egész nyugati front főparancsnoka. Ennek jelentőségét akkor tudjuk egész terjedelmében méltá­nyolni, ha visszagondolunk arra a felháboro­dásra, mely az angol népet elfogta, mikor kiderült, hogy a versaillesi haditanács há­rom héttel ezelőtt megegyezett abban, hogy az egész francia és angol hadsereget egy közös, még pedig francia fővezér parancs­noksága alá helyezi. Majdnem belebukott ebbe a Lloyd George-kormány s az angol parlamentben is olyan felháborodással til­takoztak az ellen, hogy az angol hadsereg idegen vezetés alá kerüljön, hogy az angol kormánynak félig-meddig ígéretet kellett tennie arra, hogy ez sohasem fog bekövet­kezni. És most mégis bekövetkezett, mert a franciák nem merik tovább is az angolok­ra bízni Páris védelmét . Clemenceau köve­telte, hogy Koch tábornok védje Francia­­országot s az egész antant hadsereg alája legyen rendelve. Az angol hadsereg vere­sége akkora volt, hogy Lloyd George már nem törődhetett azzal a felháborodással, melyet ez az intézkedés az angol népben ki fog váltani s beleegyezett a megmásitha­­tatlanba. Foch tábornok kineveztetése bizonyítja legjobban, hogy mig eddig az angolok vit­ték a vezető szerepet az ántántban, a mos­tani vereség után erről a vezető szerepről letaszították a franciák s most ők állanak a­z ántánt élére. Hogy ez egyenesen az angol vereség következménye, az kitűnik abból, hogy a német offenzíva előtt Lloyd George azt mondta az angol képviselőházban, Pária védelmét az angol hadsereg vállalta magára. Most a franciák nem bíznak többé ebben a védelemben, az kitűnik egyrészt Foch tábornok kineveztetéséből, másrészt abból, hogy­ az eddigi angol frontnak nagy részét most a franciák foglalták el s ők váltották fel ott a megvert angolokat. De az antant harctéri helyzetét jellemzi az is, hogy el­rendelték a front két legszilárdabb pontjá­nak, két alapkövének, Compiegnenek és Amiensnek kiürítését, ami annak jele,­hogy a németek oly közel jutottak ehhez a két helyhez, hogy azoknak ostroma rövidesen megkezdődhetik s hogy sem a franciák, sem az angolok nem bíznak abban, hogy ezt a két fontos pozíciót sokáig tarthassák. Lloyd George a bányamunkások előtt fej­tette ki Amiens fontosságát Calais szem­pontjából s Clemenceau a képviselőház folyosóján mutatott rá arra, hogy Com­piegne eleste szaba­ddá tenné az utat Páris­ba. Mindketten azt mondták, hogy Ami­­ens-t és Compiegnet az utolsó csepp vérig fogják védelmezni, de ezek a nagy kijelen­tések egyelőre csak nagy szavak s kérdés, hogy van-e mögöttük reális erő, mely eze­ket a szavakat valóra is válthassa. Néhány nap, talán egy h­ét múlva, el kell dőlnie ennek a kérdésnek is, mert a német támadások nem szünetelnek s a né­metek előnyomulása sem állott meg. De miután a francia és angol hadsereg tíz nap alatt több mint egy negyedmillió embert veszített s ezerszáz ágyút, nagyon nehéz lesz Pooli tábornoknak, akit a franciák Hindenburg méltó ellenfelének kiáltottak ki, a meggyengült s nagy részében megvert hadsereggel valóban feltartóztatni a német győzelmet. Ennek leplezett beismerését már megtaláljuk Lloyd Georgenak az angol bányamunkásokhoz intézett beszédében. Mert Lloyd­­George még sohasem nyilatko­zott ilyen pesszimizmussal, mint ez alka­lommal. Az amiensi döntés előtt. Ús nagy német győzelmek. A vasárnapi hivatalos jelentés. - -SIVTIGATI HABOT ÉK­. Az Anere felső folyásától nyugatra emelkedő magaslatokon visszavertük az angolok ellentámadásait. A Somme és az Oise között támadásunk újabb sikerekkel járt. A Luce-patak mindkét olda­lán áttörtük az angoloknak friss ezredek ál­tal megerősített legelső vonalait, rohammal elfoglaltuk a völgyben fekvő Aubercourt, Hangard és D­emain falvakat és az ellenséget leghevesebb ellentámadásai dacára Moreuil-re és az ettől északra fekvő erdőbe vetettük visz­­sza. Moreuil és Noyon között megtámadtuk az újonnan harcba vetett felvonulóban lévő francia hadtesteket. Montdidiertől északra az Avre és Don lapályon át visszavetettük az ellenséget és a nyugati parton emelkedő magaslatokat rohammal elfoglaltuk. A fran­ciáknak Montdidiertől nyugatra és Fontainé­ból, valamint a meghódított Mesnil ellen, több izben megismételt ellentámadásai vére­sen meghiúsultak. Fontainét este rohammal elfoglaltuk és Mesnilt pedig szívós harcban megtartottuk. Montdidiertől egészen Noyonig támadó csapataink az ellenséget frissen ásott árkaiból Assauvillers-en, Rollot­­ és Ham­villersen túl, valamint Thiescourtra és Vil­lé-re vetettük vissza. A franciák erős táma­dásai itt is összeomlottak. Noyontól délnyu­gatra rohammal elfoglalták az Oise-ot uraló Renaud erődöt. Az arcvonal minden részéről az ellenség igen súlyos véres veszteségeiről tesznek jelentést. A többi harctérről nincs újság. Ludendorff, első főszállásmester. A foglyok száma 75.000. — Más hivatalos jelentés. — N.L­XUXI HARCTÉR A Sommetól északra fekvő csatatéren a tüzérségi és akna­vetőharc este feléledt. A Luce-patak és az Avre között folytat­tuk támadásainkat és elfoglaltuk a Moreuil­­től északra emelkedő magaslatokat. Az ango­lok és franciák, akik többizben eredmény­telenül intéztek ellentámadást, súlyos vesz­teségeket szenvedtek. Az Avre nyugati part­ján helyi előretörésünkkel elfoglaltuk az arrachisi erdőt. Francia hadosztályok tegnap is meg­kísérelték, hogy többszöri rohamukkal visz­szaszerezzék a Montdidiertől nyugatra, vala­mint Don és Matz között elvesztett falvakat és magaslatokat. Támadásaik véresen össze­omlottak. A legutóbbi napok harcai folytán a csata kezdete óta beszállított foglyok száma több mint 75.000-re növekedett. A többi harcterekről semmi újság. , Ludendorff, első főszállásmester. Visszavert francia támadások. — Vasárnap esti jelentés. — Berlin, ápr. 1. A Wolff-ügynökség a követ­kező esti jelenést közli a nagy német főhadi­szállásról . A Luce-patak és az Avre között sikeres helyi ütközetek. A franciák ellentámadásai Montdidiertől nyugatra és délkeletre súlyos veszteségeik mellett meghiúsultak. Nincs újabb esemény. — Esti német jelentés. — Berlin, ápr. 1. A franciaországi harc­terekről nincs újság. (Wolff-ügynökség.) Amiens elestére készt elő a francia sajtó. Bécs, ápr. 1. Genfből jelentik a «Wiener Sonn- és Montagszeitung«-nak. Párisi lapok előkészítik a nyilvánosságot Amiens föladására. Az „Echo de Paris“ Amiens általános támadá­sát hétfőre teszi. Egy Havas-jelentés azt írja, hogy a döntő támadás mielőbb meg fog történni. A Clemenceau által hirdetett ellentámadás ezidőszerint kivihetetlen, miután a német előre­törést kell előbb megvárni. Herei kijelentette, hogy ha a németet elfoglalnák Gmiernt, ami megnyitná az utat Párisba és 30 megyébe, ez azt jelentené, hogy a háború még legalább két évig eltart.

Next