Budapest, 1918. április-június (42. évfolyam, 78-150. szám)
1918-04-06 / 82. szám
rr|f0r''' ' BUDAPEST , 1918 április 6., szombat: kell, hogy Bratianutól és társaitól eleve elvegyenek minden lehetőséget egyszer s mindenkorra, hogy valaha is politikai befolyást gyakorolhassanak. Bukarest, ápr. 5. A («Bukarester Tagblatt« a következő, a lap jellegére való tekintettel hivatalosnak tekintendő közleményt hozza: Az utóbbi napokban különböző oldalról azt kérdezték tőlünk, várjon a béke aláírása után a szövetséges államok katonai hatóságai azonnal elhagyják-e az országot. Illetékes helyről úgy értesülünk, hogy a katonai hatóságok úgy Bukarestben, mint a vidéken, folytatni fogják munkájukat a szerződés aláírása után is. A romám lakosságnak feltétlenül engedelmeskednie kell a katonai hatóságok rendeleteinek. Ki hazudik? * * I A francia diktátor, Clemenceau nyilatkozzatáv ej esélyben azt állítja a monarchia külügyminiszteréről, hogy hazudott, midőn francia békepuhatolózásról beszélt, csak azok tudnak megdöbbenni és megsértődni, akik komolyan, vették Clemenceau eddigi nyilatkozatait is. Hogy ki hazudott, Czernine, vagy ő, könnyű eldönteni, anélkül, hogy bármelyikünk is részt vett volna azon a találkozáson, mely Svájcban folyt le a külügyminiszter és a francia miniszterelnök küldöttei között. Ugyanis a beszédet összehasonlítva a diplomáciai és a harctéri helyzettel, még a legvadabb ellenfél is megállapíthatja, hogy a Clemenceau békepuhatolózásának ismertetése sem a diplomácia, sem a csatatéri helyzetre nincs befolyással Oroszországgal és Oláhországgal békét kötöttünk már enélkül is és azt megelőzően, hogy a nevezetes találkozás Svájcban megtörtént. Az angol front áttörése szintén e leleplezés előtt történt meg, tehát a harctéri helyzet enélkül és már szintén ezt megelőzően vált még előnyösebbé számunkra nyugaton is. Ki hazudott tehát ? Clemenceau, aki ebben a világháborúban nem tartozott a hidegenlátóak közé, aki irtózott a való helyzetet őszintén megfigyelni, kétségkívül nem mondott igazat. Annak az államférfiúnak a szavában, aki nemzetét vérben és pénzben, katonai zsenialitásban és lőszerben elég erősnek hirdette, négy év borzalmas tapasztalatai után egy győzelmes, háborúra, hogyan lehetsen hinni ! S az, a körömszakadtig való tagadása, sértő nyilatkozata bizonyára azért dobbant ki oly indulatosan, mert nyilván tudja, hogy nemcsak a központi hatalmak és a semlegesek hisznek Czerninnek, de saját francia népe is. Ettől félő, hogy a francia nemzet, melynek hangulata, életkedve, a bizalom, melyet Clemenceau szinte a régi Oroszországra emlékeztető erőszakossággal tudta már ébrentartani, ellöpőt mindazokkal a bankárokkal hadseregszállítókkal, babérokra áhítozó tábornokokkal, akik a háborút a háborúért, a pénzért s nem komoly, az egész világ előtt szimpatikus célért folytatják. Elzász-Lotharingiát a francia nép sohasem akarta visszafoglalni, csak az a szűkkörű környezet, mely folyton a reváns-politikát kovácsolta s amely a háború alatt felülkerekedvén, a defenzív szerződéseket hódító szerződésekké változtatta szövetségeseivel. Ha nem sikerül a német offenziva, hanem vérbe és veszteségbe fulladt volna, ha nyomban utána a tervezett angol-francia offenziva lángol föl és emésztő erővel morzsolja föl a német hadakat és ellenállhatatlan igazol át a Sigfridállásokon, ha a francia és angol katona feltűzi zászlaját a visszafoglalt belga várakra és bent járna Elzász-Lotharingia óhajtott testében, akkor most Clemenceau szónokolna a kamarában : ■— Uraim !. .. Czernin külügyminiszternek Svájcba küldött futáránál fölajánlottam a békét a központi hatalmaknak. Midőn a futár megkérdezte : és mi ennek a sarkalatos pontja s én azt feleltem, hogy Elzász-Lotharingia, a tárgyalások, mielőtt megindultak volna, máris megszakadtak. Természetesen, nekünk ragaszkodnunk kell ehhez s ragaszkodásunkban az események igazoltak : seregeink bent járnak az óhajtott területeken, a németek rohanvástrohannak visszafelé s Belgiumban is jelentékeny sikereket értünk el. Íme tehát, igy festett volna a békekisérlet Clemenceau megvilágításában akkor, ha nincsen német zsenialitás, vitézség és az erőnek hallatlanul hatalmas megnyilvánulása, így azonban gyámoltalan letagadás, hazugság és vádaskodás a vége francia részen, melyhez bizonyára nagy adag kijózanodás fog csatlakozni, de nem a politikusok és diplomaták, hanem a nép lelkéből. A kamarában kínos megdöbbenést keltett Czernin gróf beszédének, e passzusa s e kínos megdöbbenés ellen védekezik ily otrombán Clemenceau. Ám szerencsére a francia kamarában sem teljesen süketek-vakok és tájékozatlanok ülnek. Tudják mérlegelni ők is a helyzetet s meg tudják állapítani ők is, hogy ki mondott igazat. S valószínűnek látszik, hogy a heroikus erő, melyet eddig a fanatizált francia kifejtett, nem sokára fog hervadni s Clemenceau is növelni fogja a| bukott francia miniszterelnökök névsorát^ LEGÚJABB. Tüzérségi harcok a Somme mindkét oldalán. — Esti német jelentés. — Berlin, ápr. 5. Tüzérségi harcok és helyi tüzérségi küzdelmek a Somme mindkét oldalán. Az Avre nyugati partján erős francia ellentámadások meghiúsultak. Verdun előtt élénk tüzelési tevékenység. Czernin beszédének hatása. Amsterdam, ápr. 5. A Reuter-ügynökség londoni jelentése szerint az angol lapok Czernin gróf beszédével szemben « utasító magatartást tanúsítanak. A «Daily Mail« azt mondja, hogy a döntésnek a csatában kell megtörténnie. A «Morning Post« szerint Czernin gróf beszédét a szokásos békeoffenzívának lehet tekinteni. A «Daily News« írja . A beszéd bármelyik szempontból tekintjük, is, nagy jelentőségű. Nem világos, váljon Chmencsau tagadása a formára, vagy a tényre vonatkozik-e? Czernin beszéde valóban a béke melletti filadoyer volt. Genf, ápr. 5. A francia sajtó erélyesen elitéli Czernin gróf manőverét, amely mindnyájuk nézete szerint újabb offenzíva a szövetségesek összetartása ellen a rágalmazás perfid fegyvere által. Néhány lap Czernin beszédében oly kísérletet lát, hogy az antantban szakítást idézzenek elő,amennyiben azt a hitet igyekeznek ébreszteni, hogy Franciaországl , különbekére törekszik. Az «Echo de Daris« több más lappal együtt ezt jelenti ki : Hazugság és képmutatás uralkodik jelenleg Ausztria-Magyarország szívében. Clemenceau ezt a manővert megfelelő módon kvalifikálta. Amsterdam, ápr. 5. A Reuter-ügynökség egy newyorkijelentése szerint az ottani lapok állást foglalnak Czernin békenyilatkozata ellen. Az «Evening Post« ezt írja : Ha a beszédnek az a célja, hogy a szövetségeseket szétválassza, úgy már eleve is kudarcra van kárhoztatva. Pétervár elszigetelése az antanttól. StCjdSholHb ápr. 5. (Saját tudósítónk távirata. ) A «Times« jelenti Pétervárról. Tammersorvnak a fehér gárda által történt elfoglalása és a Karéliában a Murman-vasút mentén fekvő Ivem fontos vasúti gócpont ellen való előrenyomulása Pétervárnak az ántanttól való elszigetelését jelenti. Ennek a veszélynek elkerülésére a francia és az angol nagykövet Péterváron a bolsevici kormánnyal megállapodást létesítettek a Murman-vasút védelmére. Trockij már tett is védelmi intézkedéseket, hogy Franciaország és Anglia ismerjék el a megfelelő területen a helyi szovjeteket és vegyék számba a lakosság életszükségleteit és ismerjék el törvényes hatalomnak a védelemben résztvevő vörös gárdát. Wilson válaszolni fog Czerninnek. Hága, ápr. 5. (Saját tudósítónk távirata.) Washingtoni híradás szerint Wilson Baltimoreban tartandó beszédében felelni fog Czernin gróf nyilatkozataira. Armand gróf a francia hadügyminisztérium megbízottja volt. Bécs, ápr. 6. (Sajót tudósitónk távirata.) Armand gróf, aki Svájcban Revertera gróffal tárgyalt, fia egy francia diplomatának és teljes neve Ábel Henri Georges Armand. A 90-es években katonai minőségben a bécsi francia nagykövetséghez volt beosztva. Mint századost 1896-ban De la Motte Gaston századossal egyidejűleg a harmadik osztályú vaskoronarenddel tüntették ki. Armand gróf ezidő szerint a francia hadügyminisztériumhoz beosztott alezredes. Az új lengyel kormány, Varsó, ápr.. 5. A lengyel kabinetet a következőképen alakították meg: Steczkowski elnök és pénzügy, Stecki belügy, Ponikowski közoktatás, Chotzko közmunka és népjólét, Dzierzbich földművelés, Higersberger igazságügy, Radziuill János herceg politikai ügyosztály. Jagow nyilatkozata. München, ápr. 6. Lichnowszki herceg emlékirataival kapcsolatban berlini lapokban olyan tartalmú cikkek jelennek meg, mintha Jagow volt államtitkár Lichnovszki herceghez hasonlóan arra törekedett volna, hogy az Ausztria-Magyarországgal való szövetséget egy Angliával kapcsolatos kombinációval pótolják. Erre vonatkozólag Jagow kijelenti, hogy ő közeledést igyekezett létesíteni Angliához, de nem azért, hogy Angliát tegye Ausztria-Magyarország helyébe, hanem hogy a német-angol ellentét megszüntetésével arra indítsa, hogy Anglia másképen tájékozódjék politikájában. Letartóztatás a Lichnowsky-röpirat miatt. Berlin, ápr. 5. (Saját tudósítónk távirata.) A «Lokalanzeiger« a Lichnowsky-röpirat terjesztésének ügyében azt jelenti, hogy Beerfelde szolgálaton kívüli századost, aki állítólag a terjesztésben részt vett, vizsgálati fogságba helyezték. Forradalom Costarikábam Newyork, ápr. 6. (Reuter-ügynökség.) Haraguai (Nicaragua) táviratok szerint Costarica déli részében forradalom tört ki és a lázadók Panama felől előrenyomultak. Chemorro elnök egy rendelete eltiltja a szövetségesek ellen irányuló németbarát propagandát. A „BUDAPEST“ telefonszámai: Szerkesztőség: 8 - 97. Kiadóhivatal: 9-Vék Vidéki árusítás: 76 - 67