Budapest - Köztársasági Ujság, 1918. október-december (42. évfolyam, 229-306. szám - 1. évfolyam, 1-37. szám)
1918-10-15 / 241. szám
r 5918 okt öfter 15., kedd. BUDAPEST a népről, sem a katonákról, hanem a vezetőkről és uszitókról semmiféle földi vagy égi hatalom nem fogja lemosni. Szónok azután részletesen ismerteti azokat a nehézségeket, amelyekkel a hadvezetőségnek meg kellett küzdeni, majd átér a hadsereg leszerelésére és jövő átalakuására. A monarchia népeinek viszonyára vonatkozóan megjegyzi, hogy egyikük sem élhet, elkülönítve egyedül. E népek ismét egyesülni agnak a közös célokra, hogy gazdasági és kulturális téren ugyanazt a hatalmat gyakoroltassák, mely a háborúban legyőzhetetlenekké tette őket. A tárgyalást ezután megszakították. Következő ülés hónap délután lesz. Éjjeli csata a Rákóczi-úton. (Megtámadott rendőr. — Katonák a rendőrök ellen.) A pesti utca csibészeinek, jásszainak, a katonaszökevényeknek, tolvajoknak, kóbor utcai nőknek, cigányzenészeknek egyik legtipikusabb találkozóhelye éjszakénkint z íróra után a Rákóczi-út és József-körut sikrka. Tisztességes polgárembernek sokszor kész veszedelem erre a tájra vennie útját, mert minduntalan ki lehet téve az orvtámadásnak, a váratlan durva inzultusnak. A hírhedt körúti saroktanya botránykrónikája tegnap éjjel újból szaporodott egy c-andalummal,amelyről alább számolta be: Egy idősebb úriasszony tartott hazafié leányával tegnap este 11 órakor, mikor egy hattagú férfitársaság egyik tagja eléjük ülott és durva modorban inzultálta a hölgyeket. Az úrileány, akire éhes szemet vetett a férfi, ijedtségében rendőrért kiáltott és csakhamar megjelent a helyszínen Fekete Benjámin rendőr, aki felszólította a főr fiúkat, hogy távozzanak azonnal, mert különben előállítja őket. Ekkorra már nagy tömeg verődött össze a helyszínen, amely háborús divat szerint természetesen nem a megtámadott ürmöknek, fogta pártját, iránen mindinkább ellenséges magatartást kezdett tanúsítani a kötelességét teljesítő rendőrrel szemben, akit egy katona mellbelölött, majd gáncsot vetett neki, úgy hogy Fekete Benjámin a földre bukott. Látva ezt a tömeg, nekirohant a tehetetlen rendőrnek és mindenfelől ütni, verni kezdte, kövek röpültek minden oldalról, sőt egy katona bicskán rántott és meg akarta szúrni a rendéért, akinek karján kisebb karcolást is ejtett. Jánosit Béla rendőrfelügyelő, aki szokásos esti közszemléjét végezte ekkor ezen a környéken, éppen a közeli «Hazám» kávéház előtt oszlatott szét egy más csoportosulást, amikor a tumultus zajára figyelmessé lett. Négy rendőrből álló őrjáratával sietve indult a helyszínére, ahol akkor a földön fetrengő rendőrt, már körülbelül 500—600 fából álló tömeg vette körül és össze-vissza verte és rugdalta, mindenki, aki csak hozzáférhetett. A rendőr felügyelő oszlásra szólította fel a tömeget, egyidejűleg lovasrendőröket kért a Mosonyi utcai rendőrlaktanyából, hogy Fekete Benjámint életveszélyes helyzetéből kiszabadíthassa. A félezer főnyi tömegen keresztülhatolni azonban sehogy sem bírt, mire őrjáratával együtt kardot rántott és így nyitott utat magának a tömegben. Közben megérkezett a rendőrlaktanyából is a segítség és sikerült a kritikus helyzetbe került rendőr kiszabadítása és az összeverődött tömeg szétoszlatása. A rendőrök a kardlapozás közben nem ejtettek komolyabb sérüléseket a tömegben, inkább maguk szenvedtek kisebb-nagyobb ütlegeket és sérüléseket. A botrányból kifolyólag még az éj folyamán több előállítás történt a főkapitányságon, így igazoltatták Vágó László 29. honv. gyalogezreeés-1 hadnagyot, Meiszler Marcel 30. gyalogezredbeli hadnagyot és egy Bosner nevű zászlóst, akik «hurrá !« »üssétek agyon !« kiáltásokkal uszították a tömeget a rendőrökre. A spanyolnátha. Budapesten két nap alatt 2464 megbetegedés , 115 halott. — A Zita-kórházat spanyol betegeknek engedik át. — A katonaorvosokat szabadságolták. A spanyolnátha-járvány szombaton és vasárnapon — két napig — stagnált a fővárosban. A megbetegedések és a halálozások száma nem volt nagyobb, sem kisebb az előző napokban történt megbetegedések és elhalálozások számánál. Szombaton 1138 új megbetegedést és 59 halálesetet, vasárnap 1326 új megbetegedést és 56 halálesetet jelentettek be a főváros tiszti főorvosi hivatalánál. A közigazgatási bizottság mai ülésén Szabó Sándor dr. tiszti főorvos előadta a járvány pusztítását s azokat a védőintézkedéseket, amelyeket ellene tettek. A spanyol nátha azonos az 1889-ben tömegesen föllépett influenzával. Leginkább a középosztályban pusztít, főleg nők között. Ennek oka az, hogy a középosztály aránytalanul sokat dolgozik, míg a fizetés kicsi, a ruházat és táplálkozás silány. Megemlítette a főorvos a mozik üzemének korlátozását, a mulatókra tett intézkedéseket, az iskolák bezárását. Előadta, hogy bár Franciaországban bezárták az összes nyilvános helyiségeket, három hét, múlva föl kellett, függeszteni ezt az intézkedést, mivel annak nem volt foganatja. A spanyol járvány a fővárosban még nem csökkent, aminek egyik oka az orvos- és gyógyszerhiány. Erre vonatkozólag a hadügyminisztertől, kértek segítséget . Body Tivadar dr. polgármester előadja, hogy azért olyan nehéz a spanyol járvány elleni védekezés, mert nem ismerik a baktériumát. A közönség pedig nem védekezik kellően a pusztító kór ellen, nem tartja be a figyelmeztetésben közölt korlátozásokat. A polgármester közölte a hadügyminisztertől ma kapott értesítést, mely szerint az összes bevonult hatósági orvosokat hat hétre szabadságolják, a Budapeten tartózkodó katonaorvosok pedig polgári praxist is folytathatnak. A hadügyminiszter továbbá gyógyszerészeket is bocsájt a főváros rendelkezésére, továbbá autókat a betegek szállítására. A Zita-kórházat pedig teljesen kiürítik spanyol járványkórház céljaira. Megemlítette végül a polgármester, hogy a köztisztasági személyzetből több százan betegek, ezeknek helyettesítésére is katonákat, kapnak. A vidéken, Debrecenből jelentik: A büntetőtörvényszéken a bírák betegsége és jegyzőhiány miatt elhalasztották a főtárgyalásokat. A spanyol betegségnek mindennap több áldozata van. Legutóbb Ardó városi főmérnök, Bay kapitány és Biró dr. magyar államvasúti titkár haltak meg. Az iskolák mind zárva vannak. A spanyol járvány terjedése a város területén ijesztő méreteket ölt. Hivatalos megállapítás szerint több ezerre tehető a betegek száma. Vasárnap száz újabb megbetegedést jelenettek be. A halálozási arányszám is igen nagy. Vannak hivatalok, amelyekben a személyzet fele beteg. A betegek gyógykezelése nehézségekbe ütközik, mert az itthon levő orvosok nem tudják a betegek látogatát elvégezni. Hajdú vármegye területén főként Alsójózsán, Mikeperesen, Hajdúszoboszlón és Hajdúböszöménybnn dühöng a járvány. E helyüken több száz ember betegedett meg és számos halálozás történt. Nagyváradról jelentik : A városban külön járvány bizottság működik, amely október 16-ig betiltota a mozikban az előadások tartását. A bizottság azzal a kérelemmel fordult a polgármesterhez, hívja fel az összes gyakorló orvosokat a járványos megbetegedések bejelentésére. A főorvos jelentése szerint hozzávetőlegesen 4-500 spanyol beteg van a város területén. Kiiintiiiitiiiiiiiiin.iimiiiiHieiKitiiitiiMiiiiHoitiiitiit int in nun nun ini iiiiiiii Adakozzunk a Vörös Kereszt Egyletnek ! Segítsük a hadbavonultak családjait és az elesettek hozzátartozóit 1 I O Versenyfésülés a Vigadóim — Saját tudósítónktól.• Kitűnően sikerült vizsgabemutató és verseny keretében igazolták be teljes tudásukat s ügyes reátérmettségüket úgy a fodrász szakiskola növendékei, mint a fővárosi hölgyfodrászsegédek, e hónap 13-án, vasárnap délután, a, Vigadó kistermében, szépszámú közönség előtt. A bemutatóverseny. A műsor a fölszabaduló növendékek produkciójával vette kezdetét. Pontban ötkor, cigányzene kellemes akkordjaimellett fogtak hozzá az ifjú fodrászsegédek a modellfejek fésüléséhez és lázas igyekezettel, kipirult arccal idomították a selymes puhaságú, dús hajtömegeket. Még le sem telt az előírt egy órai határidő, máris meg volt oldva a vizsgakérdés, melynek föltételeit a zsűri szó szerint, a következőkben állapította meg : « Készítendő egy modern frizura fültől-filtig ondulálva, kontyrésznek hamis hajat lehet használni, de annak kikészítése a fésülést időben. »› A kis segédek a dolog végeztével remegő boldogsággal tették le a csattogó szerszámokat és gyönyörködve nézték kész műveiket. Valóban csinos látvány volt a szépen fodrozott , ondulált és földíszített frizurák viselőinek együttese, amint, a jelenlévők felé fordulva, büszkén dicsekedtek ékes koronáikkal. Amíg a szakbizottság végigszemlélte a művészi haj készítményeket, bizony a modellek is éppoly idegesen és türelmetlenül feszengtek a pódiumon, mint raaguk a művészek, akik érthető nyugtalansággal lesték a tmú határozatát. Kevéssel ezután kihirdették a bénástató eredményét, mely szerint a résztvevő Dékánii Péter, Garai K., Horváth J., Köztér Gy., Kadlerovits J., Lukács Béla, Lukács B. János, Mészer F., Páncél K., Roheder B. és Stefatits A. fodrászsegédek közül az első díj, aranyérem és oklevél szerencsés nyerője Lukács B. János, a második díj, ezüst érem és oklevél nyertese Horváth István, míg a harmadik díj, bronz érem és oklevél nyertese Páncél Károly lett. Az országos iparegyesület díjait, egy-egy tudományos művet Siefitlits Antal és Lukács Béla nyerték. A díjak kiosztásánál, illetve a nyertesek meghatározásánál a Ziftri — amint kihirdették — a frizuránál főképen az «összbenyomásra« volt, tekintettel. Az oklevelet nyert új segédek ezek után könynyen kapnak a női fodrásztermekben megfelelő állást , havi 250- 300 korona kezdőfizetéssel, mely összegnek amúgyis kétszeresét ■omesozofiát kereshetik meg borravalókban. Bajusz- és hajbehajtás. A vizsgamutatvány után az «úri haj- és bajuszütés« következett, amit hivatalos nyelven »bajusz- és haj behajtás «-nak neveznek. Két nagybajuszur ült a tükrök elé és türelmesen hagyják, hogy a bajuscz-specialista Zsig■mond Károly és Koller Gyula merevallású, tekintélyes császárbajurral kölcsönözzön nekik férfias karaktert. Ezután egy óra vacsoratünet következett. Gyorsfésülés: Szünet után a rutinos és kipróbált hölgyodács-segédek foglalták el az előbbéinek helyét. Ők már biztos kézzel dolgoztak, nyugodtan és előkelően. Manikűrözött kezük szak-hivatottan turkált a különféle színű híjak tömegében és rövid háromnegyed óra elmúltával mindenki meglepetésen látta a kifésült, kicsinosított, igéző fmuráju hölgyikéket, borzas modelljeik hüjén. A ziftt az első díjat egyhangúlag Gnadenthur Miksa német származású fodrászsegédnek ítélte oda, a készített «tiszta femnért. Ez azonban úgy értendő, hogy a frizura előállításában, amelyet Gnadenthur a «Vogue« című francia divatlapból választott, nem volt semmi