Budapest, 1966. (4. évfolyam)

9. szám december - Kaján karikatúrák

része exportra készül ugyan, az el­gondolás az, hogy ugyanazokkal a termékekkel jelentkezzenek itthon is, mint külföldön. Az utóbbi évek kedvező eredmé­nyei nem teszik önelégültté a szövet­kezetet; egyre intenzívebben ké­szül fel arra, hogy az új gazdasági mechanizmus elveit a gyakorlatba átültesse. Segítséget nyújt ehhez a gazdasági mutatók egyszerűsítése is, amennyi­ben a szövetkezet csak az összevont béralapot, s az árutermelési — ezen belül az export—tervszámot kapja meg, s a kapacitás bizonyos részével szabadon gazdálkodik. Az eddigi utasításos rendszert jó­val rugalmasabb gazdálkodás váltja fel, nagyobb tér nyílik az egyéni kez­deményezésre. A gazdasági reform előkészítési időszakában a modellezés továbbfej­lesztése az egyik legfontosabb feladat, mivel a választék bővítése és a meg­felelő kollekció a piaci mechanizmus nélkülözhetetlen kelléke. A vevőt vonzó áruajánlattal kell megnyerni, ezért a szövetkezet egyre szorosabb együttműködésre törekszik a kereskedelmi partnerek­kel. S jóllehet a minőség és a választék a piaci verseny elengedhetetlen kel­léke, semmiképpen se közömbös az önköltség alakulása sem. Egyre nagyobb szerepet kap a gé­pesítés. A szövetkezet saját erőből szerezte be azt a négy darab prés­vasalót, amely a ruházati ipar legne­hezebb fizikai munkáját, a vasalást gépesíti, s a szintetikus anyagok biz­tonságos vasalását lehetővé teszi. Ennek az útnak jelentős állomása lesz az import célgépek beszerzése, ami a minőség és a termelékenység növelése mellett az önköltség továb­bi csökkenését ígéri. Az export rendelések és szállítá­sok egyszerűsítését, rugalmasabb le­bonyolítását segíti az ún. „fővállal­kozói tevékenység". Ennek lényege, hogy amíg korábban minden szövet­kezet maga tárgyalt export ügyek­ben a külkereskedelemmel, addig most a Ruházati Kisipari Szövetke­zetek Országos Szövetségén belül egy-egy kijelölt — fővállalkozó — szövetkezet koordinálja ezt a tevé­kenységet. A fennállásának huszadik évébe lé­pett Ruhaipari ktsz ma már 470 dol­gozóval működik, s ezeknek mintegy 80 százaléka 10—15 éve tagja a szö­vetkezetnek. A ktsz termékeinek közkedvelt­ségét jelzi az egyre növekvő, idén már 50 milliós exportgyártás, ami — népgazdasági jelentőségén túlmenő­en — a hazai kisipari szövetkezetek munkájának és termékeinek külföldi rangját is növeli.(—) Ötven milliós export - a reform jegyében K­onfekció­iparunk híre túlnő az országhatárokon, ezen belül a kisipari szövetkezetek ru­házati termékei egyaránt rangosak a bel- és a külföldi piacokon. A korszerűség minden gyártmány­nál alapvető követelmény, de talán a ruházati iparban követeli meg a legnagyobb rugalmasságot, hiszen a ruházati termékeknek állandóan nyomon kell követniük a divat vál­tozását. Ez a rugalmasság a gazdasági reform egyik lényeges alapeleme; érdemes szemügyre vennünk, hogyan érvé­nyesül ez például a Ruhaipari ktsz­nél, az új mechanizmus bevezetésé­nek előkészületi időszakában. A Ruhaipari ktsz két évtizedes múltra tekinthet vissza; termékei­nek mennyisége és minőségi színvo­nala egyre emelkedő. Korábban —a lakosság igényeinek kielégítése érdekében — méretes tevékenységet is folytatott, 1963-ig. Ebben az évben alapvetően át­szervezték a ruházati kisipari szö­vetkezetek középirányítását, s meg­alakult a Ruházati Kisipari Szövetke­zetek Országos Szövetsége, amely­hez a Ruhaipari ktsz is tartozik. Az átszervezés a termelőerők koncentrációját, a profilrendezést, a korszerű üzemszervezést és a kö­zépüzemek kialakítását jelentette, s eredményei a Ruhaipari ktsz műkö­désében is kedvezően jelentkeztek. A szövetkezet egyre korszerűbb, versenyképesebb termékekkel je­lent meg a piacon, irántuk mind élén­kebbé vált az érdeklődés, a minőség állandó javításával egy időben a szö­vetkezet az önköltséget is csökken­tette. Nem véletlen, hogy exportter­melése az utóbbi három év során megötszöröződött. Fontosabb exportgyártmányai a férfiöltönyök, amelyek a legmoder­nebb fazonban, szintetikus anyagok­ból készülnek; ugyancsak a szövet­kezet keresett cikkei közé tartoznak a munkaigényes női fehérneműk is. Növekszik ezen kívül a külföldi bér­munka is, amelynek keretében több­ezer férfi és női kabátot készítenek külföldi megrendelésre. Az export és a bérmunka növe­kedése a minőség elismerésére is utal, hiszen enélkül aligha lehetne a szövetkezet a világpiacon verseny­képes. Itt kell megemlítenünk, hogy a Ruhaipari kisz termékeinek nagy 48

Next