Budapest, 1967. (5. évfolyam)

8. szám augusztus - Dr. Seenger Ervin: A Lánchíd alapkőletételének 125. évfordulójára

tagjai voltak. Ettől kezdve a híd eszméje egy ideig gyorsan haladt a megvalósulás felé. Három nappal később Széchenyi a bizottság hat tagjával már megjelent József nádor előtt, aki megígérte pártfogását. Másnap Széchenyi István ismét a nádorral tárgyalt, ezúttal egyedül. Ugyanezen a napon meg­alakult a Budapesti Hídegyesület, amelybe újabb tagokat hívtak meg. 1832 nyarán Széchenyi István Andrássy György gróf társaságában angliai tanulmány­útra akart indulni. Az útlevél megszerzése végett júniusban Bécsbe ment, ahonnan, József nádor közbenjárása ellenére, különféle huzavonák után csak augusztus 16-án utaz­hatott tovább Londonba. November 24-én érkezett vissza; ugyanennek az évnek végén megírta jelentését , és a híd ügyét 1833 nyarán már a pozsonyi országgyűlésen tár­gyalták. Amilyen simán indult az állandó híd ügye Pesten, olyan nehézkesen folytatódott Po­zsonyban. Három évnek kellett eltelnie, amíg 1836 májusában V. Ferdinánd végre szente­sítette a Pest és Buda között építendő állandó hídról szóló 1836. évi XXVI. törvénycikket. Angliai útján Széchenyi több hidat tekin­tett meg. Végül is a London—Hammers­mithben épült híd tervezőjénél állapodott meg, William Tierney Clarknál. Clark 1837 szeptemberében eljött Pestre, terepszemlét tartott, és ennek eredményeképpen a híd he­lyét a rakpiaci Nákó-palota (a későbbi Gresham-palota) tengelyében, illetőleg a budai Duna-partnak ezzel szemben fekvő pontja között jelölte ki. A hídszerződést 1839 májusában a király szentesítette s az év őszén hozzáfogtak a munkálatokhoz. A meder­pillérek és a hídfők építésénél egyaránt záró­gátakat alkalmaztak. A pesti hídfő zárógátjá­nak első cölöpét 1840. július 29-én verték le. A hídépítési munkálatokat Clark Ádám vezette. A pesti hídfő zárógátjában, a mai Roose­velt tér alatt játszódott le 1842. augusztus 24-én délután az alapkőletételi ünnepség, amelyet Barabás Miklósnak a helyszínen ké­szült vízfestésű vázlata mutat be. Ugyan­erről az eseményről szól Clark Ádámnak két nappal az esemény után szüleihez írott le­vele. A Barabás-vázlat és Clark Ádám levelé­nek megfelelő részlete, a színhely leírása egy­mást hitelesítik. Az ünnepségnek a Rakpia­con, tehát a felszínen történő mozzanatait Strohmeyer Antal kőrajza örökítette meg. A Strohmeyer-kőrajz ugyancsak egyezik a Pesti Hírlap tudósítója cikkének megfelelő szakaszával, a katonai parádéról és az elő­kelőségek felvonulásáról. Az ünnepség délután öt óra után kezdő­dött. A meghívott vendégeket felkérték, hogy helyeiket fél ötig foglalják el, és „minden szerencsétlenség és zavar elkerülése végett ne terheltessenek magokat a' szabott rendhez pontosan tartani, mit a' közönség more pat­ria meg is ten, mert a tolás, rúgás, taszigálás a bemenetnél valóban betű szerint irgalmat­lan volt,­­s nem egy úri asszonyságot látok feldúlt fejdíszszel és össze-vissza tépett öltö­zettel visszatérni, csak hogy legalább lélek­zetét megmenthesse" — írta a tudósító. Ettől eltekintve, odalent a zárógátban rend volt. Öt órakor ágyúlövés jelezte Károly fő­hercegnek, a király képviselőjének indulását a Várból, aki jó negyedóra múlva a „Gott er­halte . . ." hangjai mellett meg is érkezett. A Rakpiacon és a Dorottya utcán állt a kato­naság, sorfala mögött pedig a nézőközönség. A meghívottak a zárógátban foglaltak helyet. A zárógát gerendázata között volt a díszemel­vény a hatalmas alapkővel, jobbra pedig nemzeti színű díszsátor alatt az előkelőségek. Barabás Miklós festményén az alapkőtől balra két karcsú férfialakot látunk: elöl az ősz William Tierney Clarkot, mögötte pedig Clark Ádámot, mindkettőt sötét frakkban. A művész ezt a jelenetet a későbbi évek folya­mán némiképpen módosítva, több változatban feldolgozta. A variánsok közül bennünket az az óriásméretű kép érdekel, amely 1864-ben készült és a Magyar Nemzeti Múzeum — Országos Történeti Múzeum gyűjteményé­ben van. Ezen a változaton ugyanis Barabás megjelölte a Duna szintjének magasságát, ezáltal az ünnepély színhelyét könnyebben képzelhetjük el a Rakpiac, a mai Roosevelt tér alatt. Olvassuk el ezután Clark Ádámnak két nappal az esemény után szüleihez, Londonba írt levelét: „Pest, Függőhíd-építkezés, 1842. augusztus 26. Kedves Atyám és Anyám, ép­pen van félórányi időm, de annyi a mondani- f" ' p * liAft Ifi^iys^^ysÄffi Károly főherceg megérkezik az ünneplő közönség és a polgárőrség sorfala között a Rakpiacra !Strohmeyer Antal kőrajza) Részlet Clark Ádám szüleihez írott leveléből ( Harsányi József felvételei)

Next