Budapest, 1968. (6. évfolyam)
4. szám április - Dr. Kőszegi Margit — Dr. Berti Béla: A megújuló Újpest
rü let közvilágítása teljesnek mondható, a meglevő hálózat azonban korszerűtlen, sok a légvezeték. Mielőtt a kerület legégetőbb problémáját jelentő lakáshiány felszámolását elősegítő hosszútávú lakásépítési tervek ismertetésére rátérnénk, röviden megemlítjük a közelmúltban megvalósított nagyobb beruházásokat és a kisebb, de a kerület számára jelentős fejlesztés eredményeit. Az utóbbi években a jelentősebb ipari üzemek majd mindegyike hajtott végre rekonstrukciót, közülük mégis kiemelkedik a bőripar 15—20 milliós beruházása. Ezen kívül említésre érdemes az Újpesti Erőmű 45 millió forintos rekonstrukciója, az Egyesült Izzóban a földgáztüzelés bevezetése és a vállalat korszerű irodaházának építése. De mindenekelőtt a Chinoinnak a népgazdaságban betöltött kiemelkedő jelentőségű beruházása, amely ebben az évben fejeződik be. A Fóti úton a Műszaki Fizikai Kutató Intézet építette meg új székházát. Ugyanez alatt az idő alatt a kerületi tanács erejéből új körzeti orvosi rendelő, tüdőszűrőállomás, bölcsőde épült. Távfűtéssel látták el a Károlyi-és Árpád-kórházat. Új, modern óvodát hoztak létre, jelentős mértékben fejlesztették a kerület iskoláit. Több park, játszótér létesült. Megépült a Pozsonyi út második közúti pályája, több utcát burkoltak. Megkezdték az alacsonyabb fekvésű, csatornázatlan területekről a csapadékvíz elvezetését. Bővítették a kerület javító-szolgáltató és üzlethálózatát. A III. ötéves terv során a kerületfejlesztési terv további hasonló feladatok megoldását tűzte ki célul, így pl. korszerűsíteni kívánja az István téri piacot és a kerület közvilágítását, bővíteni a Városi kórház ágylétszámát és a szociális foglalkoztató férőhelyét. Új csemegeáruház és szolgáltató-kombinát, új bölcsőde, óvoda, gyógyszertár és ifjúsági klubhelyiség építését, valamint a csatornahálózat felújítását és a Baross utcai barakk-telep lebontását irányozta elő. Mindezeken kívül azonban a legkomolyabb erőfeszítések a lakáshelyzet javítására irányultak. Mióta Újpest a főváros egyik kerülete lett, lakásszáma mintegy 4 ezerrel emelkedett. A családi házas lakásépítkezéseken kívül több mint ezer lakást építettek lakótelepszerűen. Ilyennek tekinthetők a Mahart-házak az Árpád és Ságvári úton, a Papp József utcában és a Baross — Bethlen utcában felépült épületek. Az Árpád út és Mártírok útja sarkán öröklakásos társasház épült. Az Építéstudományi Intézet kivitelezésében mintegy kétszáz kísérleti lakás építését kezdték meg. A nagyobb budapesti üzemek, hogy dolgozóiknak munkahelyük közelében biztosíthassanak lakást, megindították az ún. „félkészház-akciót" (a belső szakipari munkákat az üzem végezteti saját dolgozóival). Ennek egyik úttörője az Egyesült Izzó, amelyiknek két ilyen lakóházába már be is költöztek a lakók. Befejezés előtt áll az ún. „Városkapu"- szövetkezeti házak építése, ahol több mint háromszáz lakás átadására kerül sor még a III. ötéves tervidőszak folyamán. Az építkezés területe a Váci út és az Árpád út találkozásánál, valóban Újpestnek a főváros központja felé eső délnyugati kapujában fekszik. Az itt előirányzott lakásépítkezés részben egy már megkezdett folytatása — szervesen kapcsolódik a Mahart-házakhoz —, részben foghíjbeépítésekkel történő rekonstrukció. A terület topográfiai és városszerkezeti helyzete ugyanis feltétlenül megköveteli, hogy városképileg is megfelelő kialakítást kapjon. Az itt megalakult szövetkezetekkel együtt egyébként már tíz lakásszövetkezet működik a kerületben. Ezek a lakásépítkezések voltak az elindítói annak a nagyszabású lakásépítési programnak, amelyek az előttünk álló tervidőszakok során a kerület súlyos lakáshelyzetét igyekeznek megoldani. Egyik megoldás a kerületközpont tervezett rekonstrukciója. Ezen a területen ugyanis a lakások már egészségügyi és városképi szempontból is mindenképpen bontásra értek, felújításuk gazdaságtalan. A területet viszont központi fekvése, közmű és közlekedési adottságai — még azok felújítása árán is — érdemessé teszik arra, hogy korszerűen beépüljön. Ez azonban — mint utaltunk rá — csak nagymérvű szanálással valósítható meg. Ennek végrehajtása a lakáshiányt átmenetileg tovább növelte volna, ezért olyan területet kellett keresni, amely szanálás nélkül beépíthető. Így esett a választás a már használaton kívüli régi temető területére, ami a Béke úti aluljáró újpesti kijáratánál, a Pozsonyi út, Dugonics utca, Mártírok útja és Tél utca között helyezkedik el. Az aluljárón közvetlenül kapcsolódik Angyalföld középső részéhez és a Béke út közvetítésével a főváros központjához. A Pozsonyi út pedig, mint a kerület észak-déli főtengelyét képező Bajcsy-Zsilinszky út folytatása az északra eső kerületrészekkel köti össze. A tervezett beépítésmód a terület zöldterületi jellegét figyelembe veszi, mint ilyent rendezi, ugyanakkor a középmagas (9 és 10 emeletes) épületcsoportok elhelyezése szerencsés városképformáló tényezőként jelentkezik a kerület déli kapujában. A területen ezernél is több házgyári lakás épül. Csak ennek a lakótelepnek átadása után — előreláthatóan a IV. ötéves tervidőszakban — kerülhet sor a kerület központi területét érintő városrekonstrukció megkezdésére. Ez területileg is folytatása lesz a III. ötéves terv során befejeződő „városkapus" építkezéseknek. Keleten a kerületet határoló vasútvonalig, illetve a megmaradó iparterületig húzódik a tervezett építkezés, északon a Dózsa György, illetőleg a Deák Ferenc utca, délen a Gellért, ősz és Elem utcák határolják. A mintegy 50 hektárnyi rekonstrukciós területen 10 200 lakás bontása válnék szükségessé, amelynek árán a már elkészült előzetes tervek szerint kétszer ennyi (20 500) lakás lenne elhelyezhető. Sokkal nagyobb szabású lesz az a lakásépítkezés, aminek a mintegy 210 hektárnyi — területét a kerület északi, káposztásmegyeri részén, Budapest közigazgatási határa, a Váci út, a váci vasútvonal és a Szilas patak között jelölték ki. A terület jelenleg mezőgazdasági művelés alatt áll. A távlati lakásépítési területek közé való feltételét több tényező is indokolta. A közvetlen közelben már épülő észak-pesti házgyár termékei minimális szállítással felhasználhatók. Közlekedési kapcsolata — távolsága ellenére — a tervezett észak-déli gyorsvasútra való rákapcsolás lehetősége következtében előnyösnek mondható. Vízellátását a Duna, illetőleg a Vízművek közelsége, gázellátását s ilyen módon való fűtését a közelben vezetett földgáz-körvezeték jelenléte gazdaságossá teszi. A terület beépítésre alkalmassá tételéhez szükség van a területet átszelő patakok szabályozására és árvízveszélyes része megfelelő magasságig való feltöltésére. A középső, mélyebben fekvő területrészek mint erdő és zöldterületek szerepelnek majd. A terület beépítetlen, bontást csak a megközelítését biztosító útvonalak nyomszélesítése tesz szükségessé. A helyi házgyár paneljeinek felhasználásával 15—20 ezer lakás építését tervezik, ami 60—70 ezer ember lakásszükségletét elégítheti ki. Természetesen e területnek a lakástelepítési tervek közül való felvételére kizárólag az észak-déli gyorsvasút megépülése után kerülhet sor. A kerület parkokban, közcélú zöldterületekben és erdőkben egyaránt rendkívül szegény, pedig sűrű beépítettsége és a gyáraktól szennyezett levegője miatt zöldterületekre fokozottabban lenne szüksége. Zöldterületeit leginkább még sportpályái képviselik, amelyek a kerületben 30—35 hektárnyi területet foglalnak el. Újpest sportéletének ugyanis régi hagyományai vannak. Az 1885-ben alakult Újpesti Torna Egylet (UTE) és a mai Újpesti Dózsa labdarúgócsapata az 1911-es év kivételével 65 éve az első osztályban a legjobbak között szerepel. Az egyesület 18 szakosztályának 1800 aktív sportolója van. Sporttelepe a Megyeri úton 1922-ben felavatott stadion, amely az akkoriak közül a legnagyobb befogadóképességű volt. 1949. augusztus 20-án itt tartották a Világifjúsági Találkozó megnyitó ünnepségét. Közcélú zöldterületnek tekinthető az Egyesült Izzó nyilvános strandja és a régi káposztásmegyeri lóversenypálya, amely most nyaranta gyerekzsivajtól hangos úttörőtábor. A zöldterületek között kell megemlíteni a Megyeri út menti új temetőt, ami a kerület déli határán fekvő régi temető felszámolása óta a kerület lakóinak egyetlen temetkezőhelye. A lakáshelyzet mellett a kerület másik komoly problémája az ápolt zöldterületek hiánya. Ennek megoldására is születtek már különböző elképzelések. Többek között a jelenleg elhanyagolt Palotai sziget üdülő és sportterületté való kialakítása és egyéb erre alkalmas területek parkosítása. Megkíséreltük, hogy bemutassuk az egykor 106 lakosú település ötnegyedévszázados fejlődését napjainkig és utaljunk jövő elképzeléseire is. Egy negyedévszázados utat sem kell megtenni ahhoz, hogy a ma 80 ezres lakosságszámú kerület a fejlődésnek olyan fokát érje el — akár lakosságszámát, akár a főváros életében betöltött szerepét illetően —, amilyent ez a munkáskerület megérdemel. A távlati tervek realitása, valamint a kerület vezetőinek és lakosainak eddigi munkája a legjobb biztosíték erre. Irodalom: A IV. kerületi Tanács VB. jelentései és munkaprogramja (Kézirat). Budapest statisztikai zsebkönyvei. Berend T. Iván — Ránki György: A Budapest környéki ipari övezet kialakulásának és fejlődésének kérdéséhez (1966). Haltenberger Mihály: Budapest elővárosai (1944). Ugró Gyula: A százéves Újpest története (1930). Zsolt Róbert: Az Újpesti Torna Egylet (újságcikk).