Budapest, 1971. (9. évfolyam)

5. szám május - Dr. Gács Ferenc: Védekezés a rágcsálók ellen

A pálosoknál eltemetett Mehlmeister Henrik sírkövének részlete (Lőrinczy György felvételei) szárnyát. A templom — mérete s szépsége dol­gában — vetekedett a Mátyás templommal. A barátok otthona pedig valóságos kolostor­város lett; túlszárnyalta Győrszentmártont (Pan­nonhalmát) is. Budaszentlőrinc mind a főváros­nak, mind Magyarországnak legnagyobb kolostora volt. A háromhajós, kéttornyos templomnak hossza meghaladta az ötven métert. Kolostora három-, majd ötszáz barátnak adott otthont. Az egykorú író úgy mondja: „. . .a várostól nyugatra feküdt. Falai naphosszat napfényben tündököltek Buda felett. Alkonyattájt pedig karcsú árnyéka egészen a városig vetődött . . ." A kolostor valóban, a szó szoros értelmében, tündökölhetett. Területén arannyal futtatott má­zas tetőcserepek kerültek elő. Ilyen aranyos cse­rép — Lőrincen kívül — csak a budai királyi palotát ékesítette! A templom tornyai ötven-hatvan méter maga­sak voltak. Hajóit dúsan díszített oldalkápolnák sora övezte. Közülük legdíszesebb a különálló Remete Szent Pál kápolna volt. Ebben 1381 óta Remete Szent Pálnak test-ereklyéjét őriz­ték. (Ezt az ereklyét — amelyet rossz nyelvek szerint kicseréltek —, Nagy Lajos Velencétől, hadisarcként szerezte meg.) A kápolna s a szent testét őrző koporsó a XV. század híres budai búcsújáróhelye lett. 1507-ben írta le a pálos Hadnagy Bálint — a krakkói egyetem borostyán­koszorúsa — azokat a csodákat, amelyek itt végbementek. Gyógyulások, fogolyszabadulások emléke fűződött e divatos kegy­helyhez. A kolos­tor pusztulása 1526 szeptemberében, a török első budai bevonulásakor indult meg. Kifosztot­ták, felgyújtották. Ha mindössze csak ennyi lenne is az, amit Budaszentlőrinc művelődésünk történetének adott, elegendő lenne ahhoz, hogy hangot ad­junk régészeti feltárása és bemutatása igényének. Ám Budaszentlőrinc sokkal több volt egynél monumentális műemlékeink közül. A falai közt élt s dolgozott tudós és művész barátok emléke prédikál. A fehérkámzsás, fogadalomból a karthauziak módján hallgatag barátok dolgos emberek voltak. Egy részük a Hárshegy, Petneházy-rét táján szőlő- és gyümölcs-kertészettel foglalkozott. Kör- Remete Szent Pál alakja egy zárókövön (XIV. sz.) Molnár János felvétele Padlótéglák az egyik oldalkápolnából (1500 körül) Torzfejes gyámkő-töredék a pálos kolostorból (XV. sz.) Molnár János felvétele

Next