Budapest, 1971. (9. évfolyam)
12. szám december - Dr. Tóth Imre: 75 éves az Egyesült Izzó
kezdődött az elektroncsövek sorozatszerű gyártása. Ezeket még az izzólámpa osztályon gyártották. Az első csövek telefonerősítőkhöz készültek. 1918-ban a budapesti Telefongyár már katonai rádiókat épített izzó gyártmányú elektroncsövekkel. Ezek az olasz fronton kerültek felhasználásra. A Tungsram — világmárka Az első világháború után indulhatott hódító útjára az áthajlásmentes, alaktartó wolfram izzószálas égő, melyet 1917-ben dolgozott ki Pátz Aladár, a gyár kohómérnöke. Az izzó ismét újítóként jelentkezett a világpiacon s a „Tungsram" márkázott termékek továbbra is keresettek maradtak mindenütt. A „Tungsram" márka megjelölést 1912 óta használja a gyár. 1921-ben állította fel az Izzó modern kutató laboratóriumát, melyhez hasonló külföldön is csak kevés volt. Az ország első ipari kutató laboratóriumának a vezetője Pfeiffer Ignác műegyetemi tanár volt s olyan kiváló tudósok dolgoztak itt, mint Bródy Imre, Selényi Pál, Tarján Imre, Barta István, Millner Tivadar, Szigeti György, Tury Pál, Valkó Iván Péter és Winter Ernő. Kevés gyára van a világnak, mely az alkotó tudósok ilyen sorával dicsekedhet. Ebben a laboratóriumban dolgozta ki Bródy Imre 1930-ban a kriptonégőt, mely a legtökéletesebb, a leggazdaságosabb s egyben a legfehérebb fényt adja. A kutatók ezzel egyidőben megoldották a kripton előállítását levegőből. Abban, hogy az Izzó egyik vezető vállalatává vált a világ vákuumtechnikai iparának, szerepe volt a gyár kiváló vezetésének is. Aschner Lipót rendkívüli tehetséggel bíró vezető, szervező és piackutató, Pintér Jenő pedig kiváló műszaki vezető volt. Genfben 1925-ben létrejött a nemzetközi izzólámpa kartell, a Phoebusz. Ebben részt vett az Izzó is, illetve a mögötte álló konszern. Ez a kartell uralta az egész világpiacot és a legfontosabb termelőgyárakat. Az első világháború után, 1922-ben határozta el az Izzó, hogy polgári célokra rádiócsöveket fog gyártani. Ekkor hozták létre az Audion osztályt, mely az elektroncsöveket készítette. A rádiózás szolgálatában Az első polgári célú elektroncsövek 1923-ban kerültek forgalomba H2 és H3 néven. 1928 tavaszán világszabadalmat jelentő csövekkel jelentkezett a gyár. Megjelentek a Tungsram bárium csövek, ezekkel tömegméretűvé válhatott a rádiózás. Ezzel a szabadalmával az izzó szolgálatot tett az egyetemes emberi művelődésnek is. 1929-ben az izzólámpa termelés 20 189 490 darab volt, a rádiócső termelés pedig 472 399 darab. A következő évben a villanykörte gyártás azonos szinten maradt, a rádiócső termelés azonban 1 031 952 darabra emelkedett. 1938-ban a 24 milliós izzólámpa termelését exportálták. A legnagyobb felvevő piac Németország és Nagy-Britannia voltak. 1938-ban már 2 millió rádiócső is kivitelre került. A 30-as években az izzó exportja több devizát szerzett a nemzetgazdaságnak, mint az egész mezőgazdasági kivitel. A rádiócsőfejlesztés egyik igen fontos szakasza volt 1939-ben a színüvegcsövek kidolgozása. Ezek mintegy negyed századon át szolgálták a rádiózást, csak a 60-as években szorultak háttérbe a modernebb novál csövek mögött. 1940-től a színüveg sorozatban telepes csöveket is gyártott az Izzó. Ezek olyan jók voltak, hogy még 1950-ben sem volt a világon másik olyan gyár, melynek telepes csövei minőségben versenyezhettek volna az évtizeddel korábban kifejlesztett Izzó-termékkel. 1936-ban a nagyteljesítményű adócsövek gyártása mellett az Izzó elkezdte a televíziókísérleteket is. Hazánkban először az Izzó laboratóriumában sikerült állóképet közvetíteni. 1937-ben az első laboratóriumi szinten közvetített kép a Miki egeret ábrázoló rajz volt, valamint a „Tungsram T. televízió" feliratú állókép. Ezek a kísérletek a második világháború miatt félbeszakadtak. 1936-ban fejlesztette ki a Tungsram a hangolásjelzőt, a varázsszemet. Ennek első hazai kereskedelmi neve Tunoscope volt. Az 1930-as években az Izzó igen jelentős nemzetközi tényezővé vált. A belföldi mellett számos külföldi érdekeltsége is volt. Hatalmas külföldi konszernekkel állott szerződéses viszonyban. Ezek az Izzó részvényeinek jelentős részét birtokolták, ugyanakkor a Tungsram tulajdonában is voltak külföldi részvények. Saját bánya, saját erőmű ... Az Izzó vezetői a külföldi verseny miatt és a magasabb profit érdekében igyekeztek alacsony önköltséggel termelni. Ennek érdekében a vállalatot vertikálisan fejlesztették. Üveggyárat vásároltak Tokodon, hogy minél olcsóbban jussanak üveghez. A kriptongáz termelésére is külön üzemet építettek. A nagy menynyiségű áramigény kielégítésére létesítettek egy erőművet. Az erőműhöz sok szén kellett: megvásárolták az Ajkai Kőszénbánya RT-t. A nagy világégést megelőzően a dolgozók száma elérte az 5000-et. A II. világháború súlyos veszteségeket okozott az Egyesült Izzóban is. Számos szakember esett áldozatul a fasizmus üldöztetéseinek, közöttük Bródy Imre, Dallos György, Gábor József, Lukács Ernő és Pintér Jenő. Sok kiváló munkást pedig politikai pártállása miatt pusztított el az esztelen terror. 1945 júliusában indult meg újra a termelés az Izzóban. A gyár személyzete visszaesett mintegy 1000 főre. A fényforrás és elektroncső fejlesztés a felszabadulást követő esztendőkben is a hagyományos lendülettel folyt. Az 1948-as államosítás a következő, a konszernhez tartozó hazai vállalatokat érintette: ORION Rádió, Villamossági és Üvegipari Rt., REMIX Elektrotechnikai gyár Kft., AGROLUX Községi és Mezőgazdasági Villamosító Rt., Tokodi Üveggyár Rt., Ajkai Kőszénbánya Rt., Ajkai Erőműtelep Rt. 1950-re az Izzó már túlhaladta az utolsó békeév termelési volumenét. Új gyártási ágak jöttek létre. Megindult a fénycsövek, mikrohullámú csövek, különböző katódsugárcsövek, tv-csövek, félvezetők fejlesztése, majd nagyüzemi gyártása. Az elektroncsőgyártás fejlődési ütemére jellemző, hogy amíg a százmilliomodik vevőcső 1959-ben, a kétszázmilliomodik 1967 végén hagyta el a gyárat. Ugyancsak 1967-ben szállította az EIVRT az egymilliomodik képcsövet és ekkor kezdte el a robbanásmentes képcsövek tömeggyártását is. A falu villamosítási programjának teljesítéséhez az EIVRT szállította az izzólámpákat. A rádióhallgatás a felszabadulást követően vált általánossá. A rádiócsőellátásban sem volt fennakadás soha. A korábbi hagyományoknak megfelelően exporttevékenységét is fokozni tudta az Izzó. 1963-ban egész termelésének 46 százalékát saját külkereskedelmén keresztül, közvetlenül exportálta, de a termelés más, jelentékeny része is exportra került, különböző berendezésekbe beépítve. Az Egyesült Izzó a külföldi vákuumtechnikai gyárakhoz hasonlóan, vertikális felépítésű iparvállalat. Nemcsak a gyártmányaihoz szükséges alapanyagokat és alkatrészeket, de a termelőberendezéseket is saját maga állítja elő. Igen nagy kapacitású gépgyára van: a Vákuumtechnikai Gépgyár. Itt készülnek a saját rekonstrukcióihoz szükséges gépek, ezen felül a gépgyár termékeiből is igen nagy exportot bonyolít le az EIVRT. A KGST keretén belül több szocialista országgal kétoldalú megállapodást kötöttek. A Szovjetunió rendszeresen szállította azokat az alapanyagokat, melyeknek korábbi forrásait elzárta az embargós megkülönböztetés. Ugyanakkor a Szovjetunió hosszúlejáratú gyárvásárlásaival lehetőséget nyújtott a gépgyártás rohamos ütemű fejlesztésére. Komplett gyárak szállítása külföldi vevőknek Ma már nemcsak vákuumtechnikai gépeket, hanem kész gyárakat is elad az Egyesült Izzó. A gyarmati sorból felszabadult fejlődő országokba például már igen sok komplett vákuumtechnikai gyárat szállított, elősegítve ezen országok villamosítását és iparosodását. A fejlett kapitalista országoknak is elad gyári berendezéseket. 1971. szeptember 15-én Bécsben új Tungsram gyárat avattak fel. Az évi 15 millió izzólámpát gyártó üzem gépi berendezéseit szintén az Egyesült Izzó szállította. A vállalatnak ma több mint 18 ezer dolgozója van s évente 450 ipari tanulót képeznek. Szociális és kulturális intézmények: napközi otthonok, óvodák, üdülők, sportpályák, valamint kulturális és szórakoztató rendezvények állanak a dolgozók és családtagjaik rendelkezésére. Műszaki és szépirodalmi könyvtár segíti a dolgozók művelődését, szakmai továbbfejlődését, a szabadidő hasznos eltöltését. A jubiláló Egyesült Izzót mind az öt világrészen ismerik és becsülik. A gyárból kikerülő fényforrás, rádiócső, tv-képcső, félvezető, vagy komplett gépsor kiváló minősége bizonyítja, hogy az Izzó folyamatosan lépést tart a tudomány és a technika rohamos fejlődésével. 14