Budapest, 1971. (9. évfolyam)

5. szám május - Dr. Gács Ferenc: Védekezés a rágcsálók ellen

döntő jelentőségű —, hogy a tanács a men­tesítéssel egy meghatározott szervet bízzon meg, meghatározott irtószerek és módszerek alkalmazásának biztosításával. Budapest mentesítése Az eddig leírtak figyelembevételével java­solta a Fővárosi KÖJÁL a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottságának, hogy Budapesten az évente 20—30 millió Ft költséggel jelent­kező, a patkányok számát alig befolyásoló tavaszi és őszi rágcsálóirtási kampány, mint szervezési forma szűnjön meg. 1971-től a főváros 523,53 km2 területének deratizá­cióját a következő módon javasoltuk meg­szervezni . Az 1970 végéig megkötött megbízási szerződés alapján a fő- és alvállalkozók készüljenek fel, kössék meg a szükséges megállapodásokat, biztosítsák a munkaerőt, az irtószereket és eszközöket. 1971: a budai oldal és a Duna-szigetek, 1972: a pesti oldal kezelése és a budai oldal fenntartását bizto­sító karbantartás — ez a soron levő két év deratizációs programja. A főváros mentesítésére beérkezett ár­ajánlatok és vállalkozói ajánlatok közül a Végrehajtó Bizottság a Bábolnai Állami Gazdaságot fogadta el, mert ez a gazdaság rendelkezik a szükséges személyi és anyagi feltételekkel, valamint szakmai tapasztalatok­kal. A gazdaság szerződéstervezetét meg­vizsgálták a Fővárosi KÖJÁL, az Igazgatási Főosztály és a Pénzügyi Főosztály szakem­berei; szakmai konzultációt kértünk és kap­tunk az Országos Közegészségügyi Intézet­től. Az észrevételek, szakvélemények érvé­nyesítése után kötöttük meg a szerződést a Bábolnai Állami Gazdasággal. E tevékeny­ségért a főváros 182 millió Ft-ot fizet ki. Ekkora pénzösszeg hallatán joggal tehető fel a kérdés: indokolt-e ilyen nagy anyagi ráfordítás a rágcsálók elpusztítására, a fő­város egyéb, mindenki által ismert gondjai közepette? Hiszen 182 millió Ft-ból bölcső­déket, óvodákat, lakásokat lehetne építeni, közműveket fejleszteni; sok más, égetően fontos feladat megoldására lehetne e pénzt fordítani. Megtérülnek-e a fővárosnak a befektetett milliók? Meggyőződéssel mondhatjuk, hogy igen! Eddig több tízmilliót áldoztunk rágcsáló­irtásra évente, azonban a patkányok száma nem csökkent és a már említett százmilliós károkat okozták. Sikeres deratizáció esetén, évi kb. 10—15 millió Ft-os fenntartási költ­séggel, biztosítható a patkánymentes állapot, és nem jelentkezik a százmilliós nagyság­rendű kártétel. A patkánymentes állapot közegészségügyi-járványügyi jelentősége sem­mivel sem kisebb a gazdaságinál. A táp­pénz megtakarítást, a kórházi költségek csökkenését ki lehetne fejezni forintban, de az emberek egészségében beállt káros elvál­tozás, vagy az egészséges állapot megvédése pénzben nem is fejezhető ki. Úgy véljük, helyes és jogos a főváros azon törekvése, hogy a deratizáció költségei­ből csak a közvetlenül rá háruló részt fe­dezze, azaz a fővárosi és kerületi tanácsok költségvetésében gazdálkodó szervek, intéz­mények, iskolák, kórházak stb. területein végzett irtást finanszírozza. Indokolt, hogy minden más szerv, intézmény, vállalat, üzem, állami vagy magán ingatlantulajdonos, bérlő vagy használó térítse meg az irtás költ­ségeinek ráeső részét, mivel a rágcsálók okozta kártétel is elsősorban e helyeken jelentkezik. A visszatérítés elszámolási alapja a 0,40 Ft/m2 alapegység. A visszatérítendő vég­összeg kiszámításának módjáról és kiegyen­lítéséről a kifüggesztett hirdetmény adott részletes tájékoztatást. Az eredményes védekezés feltételei Az egész város érdeke, hogy a mentesí­tés eredményes legyen. Az üzemek, intéz­mények, vállalatok és az egész lakosság közreműködése, segítő magatartása egyik biztosítéka lehet a sikernek. A mentesítés sikerének feltétele a pat­kánymentes állapot folyamatos fenntartása már a kampány ideje alatt is, de főként a mentesítés után. Még ebben az évben el kell dönteni a mentesítés utáni fenntartás mód­ját és megkeresni a kivitelezőjét. Ugyancsak fontos momentum a főváros környéki tele­pülések patkányfertőzöttsége, hiszen ezek újabb patkányinváziók gócai lehetnek. Fel fogjuk venni a kapcsolatot a Pest megyei tanáccsal is, a probléma megnyugtató meg­oldása érdekében. Budapest rágcsálómentesítése nagy jelen­tőségű, népgazdasági és egészségügyi szem­pontból egyaránt fontos tevékenység. Fel­tétlenül szükséges tehát, hogy a város min­den vezető testülete, szakigazgatási szerve segítséget adjon a mentesítésben résztvevő, azt ellenőrző és a mentesített területeket átvevő szerveknek. Összehangolt munkával megszüntethetjük a környezetünkben eddig mindig jelenlevő, súlyos károkat okozó, betegségeket terjesztő kártevő, a patkány létét. E tevékenységünkkel élenjárunk a világ nagyvárosai között. Dr. Gács Ferenc, a Fővárosi KÖJÁL igazgató főorvosa Apostol Pál felvétele

Next