Budapest, 1972. (10. évfolyam)
6. szám június - László Gyula: A munkássport hőskora
36 Barkóczi Péter A Kossuth Amint ma „sétáló utca" a Váci utca, úgy volt az a századfordulón a Kossuth Lajos utca. Előtte meg a Koronaherceg (Petőfi Sándor) utcában kavargott a déli korzó. Ennek a kettőnek a sarkán, meg túloldalt, a templom előtt volt a híres „mafla sarok", aholis „a szemrevaló delhőket fixírozták az álldogáló uracsok". A korzóra adott randevút télen-nyáron a politikai és művészvilág, itt vonultak fel a divatos szépségek és a korabeli hírességek. De néhány év múltán ide is lerakják a villamos síneit, és ismét csak kivezető úttá válik — mint valaha, a XVI. században, amikor még (a templomról) Szentpéter útnak nevezték. Később lett Hatvani, rövid ideig — a forradalomban — Szabadsajtó, majd Kossuth Lajos utca (Kossuth 90-ik születésnapjának tiszteletére). Ekkor már megindul szabályozása is; az addig csak a templomnál kiöblösödő, szűk utca páros oldalát nyolc öllel északnak tolják. A páratlan oldal mögött, egészen a Magyar utcáig, a Ferencesek kertje, majd az Egyetem botanikus kertje terült el — itt is épp olyan rossz helyen, mint később a Múzeum körút túlsó oldalán. József nádor egy felterjesztésében maga írja, 1805-ben: „ ... a talaja száraz, körös-körül magas házak övezik, kevés a levegője és nyáron égett a nap heve... Nyilvános árverésen el kell adni házhelyeknek." A szomszédos Hatvani utcai ingatlanok is parcellázásra kerülnek — mert nem sikerül a „Hazai és Külföldi Tudósítások" szerkesztő tulajdonosának, Kultsár Istvánnak akciója. (Kultsár ugyanis itt szerette volna fölépíteni a Nemzeti Múzeumot és Színházat; ehhez Grassalkovich herceg is felajánlja itteni telkét. A két palota elkülönítése végett az ingatlanok között utcát nyitnak, mely az épületek elkészülte után a város legszebb utcája kell, hogy legyen. El is nevezik Szép utcának, s ez nevét — csodálatosképpen — a mai napig megtartotta.) A Kasselik Fidél által készített tervek Bécsben nem tetszenek, a terv meghiúsul — s ezzel megkezdődik a cikkünk tárgyát képező ház története. A XVIII. század végén a Hatvani utca 3. sz. alatti telken az „Arany Csillag" vendégfogadó működik. Megszűnése után az I. emeletre költözik — lapjával együtt — Kultsár István, s itt tartja híres irodalmi ebédeit, melyekről Kazinczy is megemlékezik. A házhelyet később Szentgyörgyi Horváth József vette meg. 1816-ban, Pollack Mihály tervei szerint, felépül a jelenleg is Kiosztják a szabadsajtó első példányait A kapubejárat A legfelső emelet, háttérben a Szép utcai irodaház