Budapest, 1973. (11. évfolyam)
7. szám július - Szilágyi Rózsa: A Négy Évszak Házastárskereső Szolgálat
32 FÓRUM Vértesy Miklós Meddig szennyez még az Ördögárok? A főváros lakosai közül sokan nem tudják, hogy a Városmajoron, a Vérmezőn és a Tabánon át valaha egy patak csörgedezett végig. Kanyargó medre ma is jól látható az 56-os villamos hűvösvölgyi szakasza mellett, Döbrentei téri torkolatánál pedig előszeretettel próbálnak halat fogni a horgászok. A középkorban Szent Pál patakjának hívták, később, a török uralom idején Kovácsi-pataknak, majd a partjain letelepült tímárműhelyek után Tímárpataknak. Végül az Ördögárok név ragadt rá. A remetei szurdokvölgy Hossza 21 km, vízgyűjtő területe 75 km 2. A Nagyszénás aljában ered több forrásból. Felső szakaszán összegyűjti a Nagykovácsi-medence vizeit, azután áttöri a Remete-hegyet és a Hidegkúti-medence déli részébe jut. Legszebb része ez az áttörés, egy 1 km hosszú, keskeny, rendkívül meredek falú, erdővel benőtt, kanyargó völgy. Keletkezése felől a geológusok sokat vitatkoztak. A régebbi vélemény szerint az Ördögárok itt eredetileg barlangi patak volt, később annyira kiszélesítette üregét, hogy az beomlott, tehát a szurdok felszakadással keletkezett. Az újabb magyarázat úgy véli, hogy a patak korábban az akkor sokkal alacsonyabb Remete-hegy tetején folyt. Később a hegy lassú kiemelkedésével lépést tartva egyre mélyebben vágódott bele. Ezt valószínűsítik a szurdok falán különböző magasságban található kisebb barlangok, régen földalatti vízfolyások torkolltak itt az Ördögárokba, s ezeknek a torkolatoknak a helye jelzi, hogy milyen magasságban feküdt a különböző korokban a meder. A szurdok elején levő sziklákból éveken át meszet égettek. Az utána visszamaradt salakdombok nagyon elcsúnyítják a bejáratot. Szerencse, hogy 1970-ben betiltották az égetést, s ezzel együtt ennek az érdekes földrajzi nevezetességnek a további pusztítását. A szurdokból és a Hűvösvölgy felső részében a patak árvizek idején sok földet és követ hordott le, s ezzel a Hűvösvölgyi-nagyhídtól a Krisztinaváros közepéig terjedő tektonikus árkot 10—15 méter vastagon feltöltötte. Partjai mellett egyébként a Remetehegytől kezdve a Városmajorig szil-, kőris- és tölgyfákból álló erdő húzódott végig. A Vérmező és a Tabán patakja A Vérmező évszázadokon át az Ördögárok árteréhez tartozott, a kiöntött víz innen a csekély lejtés miati árvizek után csak lassan tűnt el. Ez az oka annak, hogy egyes török kori rajzok a Vérmező helyén tavat ábrázoltak. A középkorban ugyanez a patak látta el vízzel annak a vizesároknak egyes részeit, amelyet a védelem megerősítése érdekében a Várhegy körül ástak. Az 1850-es esztendők végén a Vérmezőt katonai gyakorlótérnek rendezték be. Ez szükségessé tette, hogy szabályozzák a középen végigfolyó Ördögárkot. Két megoldás közt lehetett választani: vagy beboltozzák vagy áthelyezik medrét nyugat felé, a mai Krisztina körút vonalába. Ez az utóbbi változat volt az olcsóbb, a katonaság ezért ezt választotta. A XIX. század elejéről olvashatunk egy hangulatos leírást a Horváth-kertről. Eszerint „kőlépcsőkön szállunk le a kert virányaira s narancs-és citromfák sora fogad. Kétfelől felfalazott kanális fut át a kerten, mely pompásan illik, csobogó, sokszor rohanó vízárjával a környezetbe." A Horváth-kert alatti szakasz meszsziről szemlélve festői bájt, érdekes, romantikus hangulatot árasztott. Az eléggé mély medret számos kis kőhíd ívelte át; egyiknek támfalát a tabáni templommal szemben ma is láthatjuk. Mindkét parton ócska házak sorakoztak. Támfalaik a mederbe mélyedtek, de tulajdonosaik saját kényük-kedvük szerint építették, egymással nem álltak összeköttetésben, s így bizony összeszűkítették a medret. Közelről nézve a kép egészen mást mutatott. A Tabán vagy régi nevén Rácváros zsúfolt szegénynegyed volt, nehezen tengődő kisiparosok, napszámosok, szőlőmunkások, bizonytalan foglalkozásúak lakhelye, „hátsó külváros" — mint a török időben nevezték —, ahol állandóan szedték áldozataikat a különféle járványok, árvizek és tűzvészek. A pataknak ez a része az egészségre ártalmas, bűzös árokká vált, mert a házakból ide folyt a szennylé és ide dobták a szemetet is. Pest-Buda egyesítése után azonnal elhatározták, hogy a város közepén nem tűrik el tovább ezt a járványgócot és az Ördögárok alsó szakaszát beboltozzák. A munkát a Közmunkatanács rendeletére 1873. március 25-én megkezdték és két év alatt 1200 méter hosszúságban elkészítették. Az 1875. évi árvíz Az Ördögárok vízgyűjtő területe két ellentétes talajú részre oszlik. A Hűvösvölgy felett homokkő és mészkő található, helyenkint löszfoltokkal. Ezek a talajféleségek a vizet könnyen tárolják; a lösz különösen, mert térfogata 50%-ának megfelelő vízmennyiséget tud magába fogadni. A Hűvösvölgytől kezdve azonban a felső talaj mindenütt vizet át nem eresztő agyag és márga. Ez nagy veszélyt rejt magában. Nagy felhőszakadások idején ugyanis a leeső víz azonnal lefut innen, olyan tömegben, hogy a meder nem tudja magába fogadni és kiönt. Ez az oka annak, hogy az Ördögárok vízhozama nagyon szeszélyes, nagyon változó. Szemléltesse ezt néhány adat! Budagyöngyénél aszályos időszakban percenként csak 10 liter, azaz egy század köbméter víz folyik keresztül; középvíznél ennek huszonötszöröse. Közepes árvíznél percenként 15 m3 víz hömpölyög benne, évszázadonként háromszor előforduló nagy árvizeknél pedig 40 m3, azaz négyezerszer annyi mint szárazság idején. (Összehasonlításul: a Duna kisvízhozama 600 m3/sec., azaz csak tizenötször annyi, mint az Ördögároké nagy árvíz idején.) Buda krónikái sok régi árvíz történetét örökítik meg. A legnagyobb pusztítást az utolsó okozta 1875.június 26-án. Ezen a szombati napon délután 6 órára Buda fölött egészen elfeketedett az ég, a levegő nyomasztóvá vált. Pár perccel később sűrű villámlás kezdődött, s ezzel egyidőben a föld fehérré vált a lehullott jégdaraboktól. A jégesőt borzalmas felhőszakadás követte. Egy óra leforgása alatt olyan tömegű csapadék zúdult alá, ami az évi átlag hatodának felelt meg: 103 mm. A víz a hegyoldalakról sok százezer köbméter földet hordott le, a szőlők javarészét tövestől kimosta és elvitte. Hamarosan kicsapott medréből az Ördögárok. Felső szakaszán csak réteket, szántóföldeket öntött el és hoz A szerző felvétele a mai Ördögárok egy szakaszáról