Budapest, 1974. (12. évfolyam)
11. szám november - Vértesy Miklós: Az Országúttól a Mártírok útjáig
Mártírok útjáig múltja és jelene látta az ágostonrendet, a templomot és kolostort a ferencesek kapták, s ők addigi Fő utcai otthonukat az Erzsébet apácáknak engedték át (ma szociális otthon). A templomot többször renoválták, 1925-ben Unghváry Sándor Assisi Szent Ferenc életéből vett jelenetekkel díszítette boltozatát. Az 1710-es pestisjárvány idején a betegséggyanúsak elkülönítésére kis veszteglőházat, karantént ácsoltak össze a mai Széna tér és Mártírok útja sarkán. A faház helyét később hasonló nagyságú, téglából épült kórház foglalta el, mellette 1735 —36-ban kápolna is épült. Ez a kórház majdnem egy századon át állta az idők pusztítását, a XIX. század elején azonban összedőléssel fenyegetett. A város ekkor nagy anyagi áldozatot vállalt: nagyméretű, körülépített udvarú kórházat emelt, melyet négy, timpanonnal koszorúzott rizalit díszített. Beleépítették a kápolnát is, ez lett az Országútra néző főhomlokzat központja, helyét a tetőn kis huszártorony jelezte. Ebben a — Szent Jánosról elnevezett — kórházban kapott helyet 1869-ig a szegényház is, attól kezdve csak kórház, később az új János kórház fiókja, 1932-től pedig csak szegényház. Az utca harmadik, máig megmaradt középülete az Iparitanuló utca és a Széna tér közöt az 1754-ben készült és 1827-ben szerény klasszicista szárnnyal kibővített lövölde. Falába beépítették a törökkori városfal egy részét, s így az épségben megmaradt. Itt alakult meg az 1871-i lövészünnepély alkalmából az Országos Nemzeti Lövész Egylet. 1883-ban a lövölde a Marczibányi térre költözött, régi helyiségeit a főváros megvette és a kórházhoz csatolta. Sokan nem tudnak az épület létéről, mert a Mártírok útjáról ablak nélküli földszintes falnak látszik. Oszlopsorában csak a Varsányi Irén utcai oldal felől lehet gyönyörködni. Ma az Iparitanuló utcai Korvin Ottó kollégium tanulóinak ebédlője és konyhája. A Közmunkatanács 1874-ben készítette el a budai körút tervét. Eszerint a Nagykörút a Margit-híd megépítése után a Margit körút, a Krisztina körút és az Attila út vonalán folytatódott volna a Gellérthegy lábáig, a későbbi Erzsébet-híd hídfőjéig. Tulajdonképpen a budai körút a Déli pályaudvartól az Alkotás utcán, a Villányi és a Karinthy Frigyes úton meg a Petőfi-hídon át kapcsolódik a Ferenc körúthoz, így alkot teljes kört. A múlt században azonban az akkor még az I. kerülethez tartozó XI. kerületben kevesen laktak, kicsi volt a forgalom, s így erre a megoldásra nem gondoltak. A Nagykörúttal kapcsolatban rengeteg pénzügyi és egyéb akadály merült fel, építése lassan haladt előre. Ezért a budai körút első szakaszának kiépítése a Margit-híd és a Déli pályaudvar között csak 1892 és 1894 között valósult meg 16 öl, azaz harminc és fél méter szélességben. A legtöbb költséget a hídfőtől a Török utcáig terjedő szakasz és a téglagyárak gödreinek feltöltése okozta. A hidat 1876-ban adták át a forgalomnak, de környéke még a kilencvenes évek elején is majdnem lakatlan volt. Lóvasút, villamos, omnibusz A Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium 1867-ben engedélyt adott Festetich Béla grófnak a budai Lánchídfőtől Óbudára illetve a császári és királyi katonai élelmezési raktártól (a mai Bem tér) Zugligetbe vezető lóvasút építésére. Festetich Budai Közúti Vaspálya névvel részvénytársaságot alapított, kocsijai Óbudára két-két és Zugligetbe négynégy lóval jártak. A Margit-híd megnyitása után az Üllői úttól Zugligetig közvetlen kocsik jártak. A Margit körutat Pestről omnibusszal is el lehetett érni. A sárga színű járművek az Állatkert mellől indultak és a Lánchídon át jutottak a Széna térre, a mai csemege áruház előtti végállomásra. Az omnibuszokat két ló húzta, de az Irma (ma Mária) téren egy harmadikat is elébe fogtak, hogy a Batthyány és Hattyú utcai emelkedőn húzni segítsen. A Széna téren azután a kocsis kifogta a harmadik lovat, rászólt, hogy „mehetsz", s az magától lebaktatott az Irma térre, CSIGÓ LÁSZLÓ felvételei A régi Szent János kórház a Széna téren A budai körút