Budapest, 1974. (12. évfolyam)
11. szám november - Vértesy Miklós: Az Országúttól a Mártírok útjáig
építkezések egyike, Kozma Lajos műve, a modern építészeti irányzat kiemelkedően szép alkotása. Azért még maradt számos földszintes építmény, ilyenekben talált otthonra négy kocsma: a Budai Kispipa, a Budai Nagypipa, a Négy szürke és a később Török Bástyának elkeresztelt Koch vendéglő. Az ostrom pusztításai Az 1945. évi ostromot nagyon megsínylette a Margit körút: a németek legtovább a fölötte emelkedő Várhegyet tartották megszállva. A legborzasztóbb sors a Statisztika park jobboldali bejáratánál álló Regent-házat érte. Pincéjét a németek lőszerraktárnak használták. Az ostrom végénminden valószínűség szerint bár ez nem teljesen bizonyítható a pincét, nehogy a lőszer a Vörös Hadsereg kezére kerüljön, felrobbantották. A ház teljesen elpusztult az óvóhelyén szorongó lakókkal együtt. Súlyos sérüléseket szenvedett a kórház. Nagyobb részét 1947-ben lebontották, maradékát a kápolnával együtt tatarozták, de három évvel később azt is lebontották. Helyén ma kis park terül el és vidéki autóbuszpályaudvar; innen indulnak a kocsik Pátyra, Zsámbékra, Etyekre, Bicskére, Csákvárra. Több belövést kapott a ferences templom is; belsejét 1947-ben, külsejét négy esztendővel később renoválták. Sok ház megsérült 1956-ban is, de a károkat hamar helyrehozták, ugyanis 1957 —58-ban itt végezték az első budapesti sortatarozást. A körutat három szobor díszítette. A legrégibbet, a kórház mellett oszlopon álló Nepomuki Szent Jánosét egy bomba teljesen elpusztította. Mechwart Andrásnak, a hengerszék feltalálójának, a Ganz gyár felvirágoztatójának kissé giccses, kétalakos emlékművét a Statisztikai parkban 1913-ban állították fel. A háború alatt annyira megrongálódott, hogy nem volt érdemes helyreállítani, annál kevésbé sem, mert nem képviselt művészi értéket. Helyette Kocsis András alkotását, Mechwart mellszobrát helyezték el a parkban. 1932-ben avatták fel a hídfő mellett az első világháború alatt Przemyslnél elesett katonák emlékművét, egy fegyverekre és zászlókra támaszkodó bronz oroszlánt, Sződy Szilárd szobrát. Ez sértetlen maradt. Hiányos lenne az utca története, ha nem említenénk meg néhány egykori híres lakóját. Ilyenek voltak az 5/a számú házban Palágyi Lajos, az 5/bben Vértesi Arnold, a 26-ban Rózsa Ferenc, a 39-ben Móricz Zsigmond és az 50-es számú házban Mező Ferenc. A mai Mártírok útja A hatvanas évektől erős ütemben folytatódott a Mártírok útjának beépítése; középső részén ma már egyforma magas, modern házak sorakoznak egymás mellett. A 27. számú telken épült fel az első „Lottóház". A legújabb és legnagyobb épület a Kohó és Gépipari Minisztérium nyolcemeletes székháza, amelyet a jövőben a Széna tér irányába még egy szárnynyal akarnak kibővíteni. Megoldandó a Lövőház utca torkolatának kialakítása, itt ugyanis mindkét saroktelek üres. Ezt azonban a Széna tér rendezéséig nem építik be, mert a járművek forgalmát két szinten akarják lebonyolítani, s a végleges tervek még nem készek. Eredetileg 1973-ra tervezték, de a lakáshelyzet miatt elhalasztották a régen Krisztina körúthoz tartozó, tehát a Retek és Dékán utca közti szakasz lebontását és újjáépítését. Itt négy kétemeletes, három egyemeletes, s egy, az utca vonalánál jóval hátrább levő földszintes ház (a Trombitáskert vendéglő) sorakozik. Az üzlethálózat közepes, a boltok eléggé zsúfoltak. Találunk a többi közt egy szép éttermet (Eurrópa), Szivárvány áruházat, Patyolat-vegytisztító szalont, két ABC és egy Csemege élelmiszerüzletet . . . Érdekességként megemlíthető, hogy Budapesten a Horvát utca sarkán rendezte be a Közért az első önkiszolgáló áruhát. Régebben a Széna és Moszkva tér közt bódésor jelezte a piacot. A harmincas években a Fény és a Lövőház utca mellett félig nyitott vásárcsarnok épült, ide helyezték a piacot is. Az út északi vége, a Moszkva tér, forgalmas, sokfelé elágazó közlekedési csomópont. A Metro állomásán kívül innen indul a 4-es, a 6-os, az 56-os, az 58-as, az 59-es, a 61-es villamos, a 12/a, a 16-os, a 21-es, a 22-es, a 49-es, az 56-os, az 56 Y, a 84-es és néhány 100-as jelzésű autóbusz. A téren halad át a 18-as villamos, az 50S és a 12-es autóbusz is. Forgalmas a másik vég is, a Margit-hídfő: a 11-es, és a 17-es villamos végállomása, két villamos és számos autóbuszjárat keresztezi, alatta pedig a föld alá süllyesztett HÉV kocsijai robognak. Kár, hogy a 9-es villamos Batthyány tér — Margit-híd közti szakaszát megszüntették, mert emiatt az Óbudán és a híd környékén lakók a közeli metróállomást csak autóbusszal vagy a ritkán érkező helyiérdekű szerelvényeivel tudják megközelíteni. A harminc és fél méter széles Mártírok útján, a belőle kiinduló és a belé torkolló forgalmas utakkal együtt, egyre nehézkesebben bonyolódik le a forgalom. A még tíz-tizenöt esztendővel ezelőtt is csöndes, vidékies hangulatú tájékot elérte a gyors urbanizáció — minden kényelmével és kényelmetlenségével. A Szivárvány Áruház — háttérben a Mechwart tér