Budapest, 1975. (13. évfolyam)

6. szám június - Kövendi Judit: Portré vázlat Preisich Gáborról

kastílusát később alkalma volt közelebbről is megismerni. ,,Egyik, legfőbb erőssége a koncep­cionális gondolkodásban rejlett, ab­ban, hogy mindig el tudta válasz­tani a lényegest a lényegtelentől." 1945-ben Fischer József lett a Közmunkatanács elnöke, Gra­nasztói Pál ugyanitt a városren­dezési osztály vezetője. Végre Preisich Gábor is elsősorban an­nak szentelhette magát, ami a legjobban foglalkoztatta: a Köz­munkatanács városrendezési osztályán hozzáfoghatott — munkatársaival együtt — Buda­pest általános rendezési tervé­nek készítéséhez. 1948-ban Pe­rényi Imre vezetésével megala­kult az első tervezőiroda, az Építéstudományi és Tervező In­tézet. Preisich Gábor itt a város­rendezési osztály vezetője lett. A budapesti városrendezési terv készítése ez időtől fogva mind­máig nagyrészben az ő nevéhez fűződik. 1949-ben Preisich Gá­bor szervezte meg a Fővárosi Tervező Intézetet (a mai BU­VÁTI jogelődjét), melynek első igazgatója volt. Innen a főváros városrendezési ügyosztályának élére került, majd — tervezői ambícióit követve — visszatért a BUVÁTI-ba, ahol azóta is, szá­mos más jelentős munkája mel­lett, a főváros és környéke egé­szének fejlesztésével foglalkozó tervezés irányítója. A Perényi Imrével, Heim Ernővel és sok munkatársukkal együtt készített általános rendezési tervet 1960-ban emelte törvényerőre a Minisztertanács. 1969-ben a főváros Pro Urbe aranyérmével tüntették ki Prei­sich Gábort. Ebből az alkalomból folyóiratunkban egy rendkívül izgalmas írását közöltük (1969, 3. szám), amelyben áttekintést nyújt az általános rendezési terv előzményeiről. Írásának első mondata így hangzik: ,,Budapest általános rendezési tervének elké­szítése (1895—1960-ig) 65 éves küzdelem eredménye." 1945 óta e nagyszabású tervezői-város­rendezői munka Preisich Gábor oeuvre-jének szerves része, tu­lajdonképpen az életmű kitelje­sedése. A 65 évből 15-öt — majd 1960 óta, a terv továbbfejleszté­se során újabb tizenötöt f­ő küz­dött, vitázott végig. A folytonos­ságot jelenti ő a főváros építésé­nek, rendezésének történeté­ben , s nemcsak a jelen, de a jövő Budapestje is örökre őrzi ma­gán Preisich Gábor kézjegyét. Az általános terv „az alapja, a A Lágymányosi lakótelep tervének makettja, 1956 8. ábra Az általános rendezési terv koncepció-vázlata I kMponto*. I naeyviroaw* u››M*(ijl«t 1 tanaMk . 1 I ad01**.U»t. f M4dMrUMl ›n. T auMpajyt . , ,.wii*. vt.ooat.­­ Budapest és környéke központrendszere A Cseppkő utcai gyermekotthon, 1964 (Terv: Preisich Gábor) A MEMOSZ Székház, 1946—48 (Terv: Gádoros, Perényi, Preisich, Szrogh)

Next