Budapest, 1975. (13. évfolyam)

12. szám december - Konrádyné Gálos Magda dr.: A Wohl nővérek irodalmi szalonja

gazdag volt: régi és egykorú ver­sek, novellák, útilevelek, termé­szettudományos cikkek, képtár­vezetés, zene- és könyvkritika képezte egyik változatos részét. Közölték például Csokonai utol­só levelét Lillához, Egressy Gá­bor végrendeletét, vitát kezde­— és ez nagyon is hasonlít Petőfi „Szabadság szerelem" kezdetű versére ... (íme, szabad fordí­tásban: Két dologért szere­tem a földi életet: Szabadság, szerelem! Egyedüli kincsek, me­lyekre vágyom. A szerelemért, ha kell,,odaadnám az életemet, De a szabadságért odaadnám a szerelmet!) írtal­abba az említetteken kí­vül Greguss Ágost, Bérczik Ár­pád, Ágay Adolf, Tompa Mihály, ifj. Ábrányi Kornél is — mind személyes jó barátok, a Wohl­nővérek szalonjának vendégei. S ők ketten, a két nővér írják a legtöbbet a központi kérdés­ről: a nők munkaképességéről és lehetőségeiről. Ismertetik a nők helyzetét az amerikai, az angol főiskolákon, a zürichi egye­temen, s párhuzamot vonnak a hazai állapotokkal. A nők számá­ra hozzáférhető pályák elégtele­nek („tervrajzolás, ügyvédség, könyvelés, kereskedelem"). Minden munkakör,ahová„tehet­hetség, hajlam utalják", legyen a nőknek is nyitva! — hirdetik, írnak a külföldi gyári munkás­nőkről és női ipariskolák létesí­tését követelik. A háztartás egy­szerűsítéséről is szó esik. Újfajta varrógép, kávéfőzőgép, körtür­ményeztek Heine verseiről, Wagner műveiről. A hang merész: idősebb Alex­andre Dumast „irodalmi szarká"­nak nevezte a lap, mert magyar­országi útja után egy bécsi emlék­könyvbe a következő verset írta: gála reszelő, mosógép ábráit közlik és a kovasavas szén­vízszűrőét (mert az ivóvíz még nem mindenütt jó Pesten!). Még sok egészségügyi kérdésről, a női tornáról, a fürdőszoba nél­külözhetetlenségéről is szó esik lapjukban. A szalonban játékszerűen — akárcsak ma a TV-ben — körkér­déseket tettek fel. A feleletek­ből szerkesztette Wohl Janka „A modern asszony breviárium"-át. Először a műveltség fogalmát határozzák meg, az anyanyelv hibátlan használatától az önálló művészeti véleményalkotásig. Szikráznak a viták szalonjukban az újabb irodalomról, a modern zenéről. Wagner, Chopin, Paga­nini értékelésében Liszt véle­ménye a döntő ... Terítékre kerül a szép otthon kérdése, amelybe csak egyszerű, célszerű tárgyak, jó képek, szobrok ke­rüljenek, felesleges bojtok, terí­tőcskék semmiképp. (Érdekes összehasonlítani a kor legdiva­tosabb irodalmi szalonjának, Diane de Beausacq fogadószobá­jának képét a Wohl-nővérek egy­szerű otthonának rajzával.) A női öltözködés korszerűsítésé­ről is szó esik. A dolgozó nő ne viseljen felesleges cicomát! Meg­állapítják, hogy a divathóbortok általában a politikai események és az erkölcsi világnézet függ­vényei. * 1896-ban, éppen a millennium csillogásának évében sötét, szo­morú kérdésre hívja fel a társa­dalom figyelmét Wohl Janka (nő­vérét ekkorra már elveszítette). „A sorsukra hagyott gyerekek testi és szellemi gondozására intéz­ményt kell alapítani — meg kell előzni elzüllésüket" — írja. Al­bumba gyűjti a vendégeitől ka­pott képeket, kottákat, verseket, írásokat. A könyv jövedelme legyen az első anyagi bázis, azt akarja. Arany János, Jókai Mór, Teleki Blanka írásai között Mun­kácsy Mihály, Mednyánszky László, Feszty Árpád rajzai van­nak, Kossuth Lajos levele, majd Várady Antal, Vargha Gyula versei és még sok más értékes írás, műalkotás. Ez a mozgalom volt a szalon életének utolsó nagyobb meg­mozdulása. Az itt folyó sok­irányú nemes törekvés külön azért is szót érdemel ez idén, a nők évében, mert a Wohl-nővé­rek hazánkban a női egyenjogú­ság első harcosai közé tartoztak. „Deux choses en bas me font aimer le jour: L'amour, laliberté! Seuls trésors que j'en vie. Pour l'amour au besoin je donneraisma vie, Mais pour la liberté je donnerais l'amour!" A József tér a múlt században Az első bejegyzés Wohl Janka emlékalbumában: Arany János verse Konrádyné Gálos Magda dr.

Next