Budapest, 1977. (15. évfolyam)

4. szám április - P. Szűcs Julianna: Gondolatok Medveczky Jenő rajzkiállításán

sen elismert pártok képviselői, mégpedig: A Ke­resztény Demokrata Néppárt részéről: Közi-Hor­váth József v. orszgy. képv., Koncz Károly szerkesztő és dr. Varga Endre. A Független Kisgazdapárt részé­ről : v. Vass Sándor szerkesztő, dr. Szentkuty Pál, dr. Haraszty Gyula, dr. Haraszty Elemér, Dékány And­rás, Kunszery Gyula. A Szociáldemokrata Pártrészé­ről: Várnai Zseni, Halász Alfréd. A Nemzeti Pa­rasztpárt részéről: Szabó Pál. Végül a Kommunista Párt megbízásából: dr. Práger Imre, Kapós István, Maroczky Lajos, Dávid Ferenc, Kása János, E. Kovács Kálmán és dr. Kaposi György. Az ülésen megjelent Nagy Kázmér, a Független Kisgazdapárt ideiglenes budai főtitkára, aki tájé­koztatta a megjelenteket a pesti, valamint az or­szágos politikai, közigazgatási és közellátási hely­zetről. A pesti Nemzeti Bizottság (továbbiakban: N. B.) megalakulásának módjáról, működéséről, tevékenységéről, szervezetéről, a pártok összmun­kájáról, valamint a kormánynak az N. B.-ról vallott felfogásáról, ill. rendeleteiről adott tájékoztatást. Az előadó beszámolója után a pártok kiküldöttei egyhangú lelkesedéssel elhatározták a budai N. B. megalakítását, és annak elnökévé egyhangúan Kása Jánost, a Kommunista Párt tagját választották meg. Az N. B. megválasztott elnöke, miután megköszönte a megjelentek bizalmát, megnyitotta a budai N. B. (továbbiakban B. N. B.) első ülését. Felszólította a pártok megbízottait, hogy az előadó által ismerte­tetett módon jelöljék ki a 8—10 bizottsági tagot, valamint a szűkebb körű bizottság 1—1 tagját. Több hozzászólás után a B. N. B. elfogadta Dávid Ferenc javaslatát, amely szerint a 8—8, illetve az 1—1 bizottsági helyet a többi budai kerületekből előkerülő párttagokkal is be le­hessen utólag töltetni. Addig a nyolcas bizott­ságba a jegyzőkönyv fenti részében említett résztvevőket delegálták ideiglenesen a pártok, amíg a szűkebbkörű bizottságba Közi-Horváth Józsefet, V. Vass Sándort, Szabó Pált, Halász Alfrédot és Dávid Ferencet választották meg. Ez­után került sor dr. Makra Zsolt eddigi budai köz­igazgatási vezető beszámolójára, aki öntevékenyen, a Kommunista Párttal és az orosz katonai hatóság­gal karöltve vállalta és megszervezte a közigazgatást, közellátást, közegészségügyi ellátást és a helyreál­lítási munkákat. A B. N. B. nevében dr. Práger Imre mondott köszönetet Makra Zsolt dr. eddigi munkájáért. A tárgysorozat következő pontjaként sor került Buda helyettes polgármesterének kinevezésére. A B. N. B. Makra Zsolt dr.-t nevezte ki h. polgármes­terré. A budai rendőrség és közbiztonság megszer­vezését („a rendőrség budai kapitánya" címmel) dr. Csikkel József rendőrtanácsosra bízta, egyben uta­sította a kinevezetteket, hogy a többi budai kerü­leti elöljáróságokkal, a már működő közigazgatási ill. közbiztonsági szervekkel saját hatáskörükben vegyék fel a kapcsolatot, és haladéktalanul indítsák meg a munkát. Végül a B. N. B. titkárságának vezetésével Nagy Kázmért mint főtitkárt bízta meg, Nagy Ernőt pe­dig a B. N. B. jegyzői teendőinek ellátására nevezte ki. A B. N. B.-ben részt vevő pártok elhatározták, hogy „közérdekű" kérdésekben a sajtó és propa­ganda terén elállnak az egyéni akcióktól, ami nem zárja ki természetesen a külön vonalon futó párt­propaganda megindítását. A B. N. B. propagandá­jának irányításával ugyanekkor a pártok részéről Szabó Pál vezetésével Koncz Károlyt, Kunszery Gyulát, Várnai Zsenit és E. Kovács Kálmánt bízta meg. A B. N. B. Kása elnök indítványára elhatározta, hogy megalakulásáról és első üléséről a jegyzőkönyv megküldésével a pesti N. B.-t, polgármesteri hiva­talt és katonai parancsnokságot is értesíti. Budán pedig falragaszok útján értesíti a lakosságot meg­alakulásáról. Több tárgy nem lévén, Kása János elnök a jegy­zőkönyv hitelesítésére felkérte az elnöki tanács tag­jait, a következő ülést február 17. d. e. 11 órára egybehívta, a B. N. B. első ülését pedig berekesz­tette." Egy elfeledett orvos-hős: dr. Czunft Vilmos A daganatos betegek korszerű gyógyí­tásában a harmincas évektől kezdődő­en mind nagyobb szerep jut a rá­diumnak és a röntgennek. A Bakáts téren 1936-ban létrehozott Eötvös Loránd Rádium és Röntgen Intézetet is a legkorszerűbb fel­szereléssel látták el annak idején: 3000 milli­curie intenzitású rádiumot tartalmazó ún. rádiumágyút és 200 millicurie sugárinten­zitású rádiumtűket használtak a betegek gyógyítására (curie: a rádioaktivitás mérték­egysége — a Curie házaspár nevéből —, az 1 gramm rádiumban mért másodpercen­kénti radioaktiv bomlások száma; millicurie e mértékegység ezredrésze; rövidítése: mC). Két 200 kW feszültségű besugárzó készülék, a Hatscher Károly magyar röntgenmérnök által konstruált 400 kW feszültségű besugár­zó berendezés, egy közei-besugárzó rönt­genkészülék, valamint korszerű röntgen­diagnosztikai készülék alkották a kórház fegyvertárát. A fasiszták a csillagászati értéket képviselő 3000 mC rádiumot elhurcolták, és azt előbb a Nemzeti Bank veszprémi szikla-trezorjában helyezték el, majd onnan igyekeztek tovább „menekíteni". Ekkor a rádiumot szállító gépkocsit az országhatáron túl bombatalálat érte. És csak hosszas diplomáciai tárgyalások után, évek múlva került haza Magyarország­ra a visszanyert és újra feldolgozott rádium. A röntgen-besugárzó berendezések is jó­részt tönkrementek a harcok során. Mégis, Budapest felszabadulását követő­en, szinte nyomban megindult a daganatos betegeknek rádiummal történő gyógykezelé­se fővárosunkban! Hogyan vált ez lehetővé ? Hogyan maradhatott meg a rádium jelentős része Budapesten? Dr. Czunft Vilmos, az Eötvös Loránd Rá­dium és Röntgen Intézet vezető főorvosa mentett meg 2000 mC rádiumot olyképpen, hogy saját orvosi táskájába rejtette el a rá­diumtűket, és mindvégig magával hordozta pincébe, segélyhelyre. Amint Budapest fel­szabadult, azonnal jelentkezett a város pol­gármesterénél, biztosítva őt arról, hogy ezzel a rádiummennyiséggel a daganatos betegek gyógyítását el lehet és el kell kezdeni! A rádium megmaradt — Czunft Vilmos azonban a kellően nem sugárvédett rádium­tól súlyos sugárkárosodásokat szenvedett. Amikor a szörnyű szenvedéseket már nem bírta tovább elviselni, 1945. július 16-án öngyilkos lett. Ki volt dr. Czunft Vilmos, aki erre a biz­tos halálhoz vezető hőstettre vállalkozott ? 1897-ben Temesváron született. Már mint medikus, bekerült a Kelen Béla professzor vezette Égyetemi Központi Röntgenintézet­be, ahol gyakornok, majd tanársegéd lett, még az orvosi diploma megszerzése előtt. Mesterének kezdeményezésére a röntgen­terápiával kezdett foglalkozni, és a röntgen­készülékek sugármennyiségének — dózisá­nak — az akkor lehetséges legkorszerűbb el­járásmódokkal történő meghatározására tö­rekedett. 1929-ben Czunft Vilmost kinevezték a Rókus Kórház röntgenfőorvosává, ahol ki­váló radiológusok népes csoportját képezte ki. Tanítványai voltak a többi között: Beli­czay Pavlik Miklós (1903 — 1969), a Bajcsy­Zsilinszky nevét viselő új kőbányai kórház röntgenosztályának a főorvosa, dr. Rodé Iván, jelenleg az Orvostovábbképző Intézet onkoradiológus professzora, dr. Sigora Bá­lint volt közkórházi röntgenfőorvos és dr. Zsebők Zoltán, a Budapesti Semmelweis Or­vostudományi Egyetem radiológus profesz­szora. Czunft Vilmost 1931-ben habilitálták egyetemi magántanárrá, „röntgen-gyógyke­zelés és röntgen sugárzásmérés" tárgykörben. Majd az 1936-ban megalakuló Eötvös Lo­ránd Rádium és Röntgen Intézetben rábíz­ták a sugárterápiás osztály vezetését. Fel­adatkörét élete feláldozásával, haláláig be­töltötte. A hős orvos tettének nagyságát fokozza az a körülmény, hogy mint sugárbiológiával év­tizedek óta foglalkozó szakember, tisztában volt cselekedete várható következményeivel. Ennek ellenére vállalta a mártíromságot, a rákbetegek gyógyíthatásáért. Bugyi Balázs dr. 29

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék