Budapest, 1980. (18. évfolyam)
3. szám március - A Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum
lalkoztatja gyűjteményének sorsa. Ezért első, 1910-ben keletkezett végrendeletében „fáradságos gyűjtőtevékenységének gyümölcseit" a Szépművészeti, az Iparművészeti és Néprajzi Múzeumra hagyományozza. Második, 1919-ben megírt végrendeletében megváltoztatja szándékát: műgyűjteményét, továbbá az Andrássy út 103. szám alatti villáját és kertjét a magyar államra hagyja. Azt is kiköti, hogy az állam tulajdonában levő többi keleti művészeti anyag is a Hoppmúzeumba kerüljön, s létrejöjjön az egységes, nagy keleti művészeti gyűjtemény. A Tanácsköztársaság Közoktatásügyi Népbiztosságának Művészeti és Múzeumi Direktóriuma 1919. április 22-én hozott határozatot a Keletázsiai Művészeti Múzeum megszervezésére. Teljesült Hopp Ferenc óhaja, hogy villája és gyűjteménye — a lelkes ajándékozó és a szocialista állam elhatározása alapján — a közművelődést szolgálja. Nem volt tehát a keletkező szocialista rend és Hopp Ferenc szándékai között különbség, bárhogyan is vélekedett a „vörös hatalomról" az ajándékozó, őt elsősorban az anyag elkallódásának megakadályozása és a villában tartása foglalkoztatta. Hálás volt a munkáshatalomnak azért, hogy műtárgyai nem cserélnek hajlékot. A gyűjtemény egyébként ebben az időben 4100 darabból állt Az ajándékozásra vonatkozó okirat a Tanácsköztársaság idején keletkezett, különös szerencse, hogy az ellenforradalmi rendszer nem semmisítette meg. A rezsim képviselői, Pekár Gyula államtitkár és Nagy Árpád miniszteri tanácsos megjelentek a nagybeteg Hopp Ferencnél, és köszönetüket fejezték ki. Az ellenforradalmi rendszer így formailag „szalonképessé" tette a Tanácsköztársaság által életre hívott intézményt. Hopp Ferenc 1919. szeptember 9-én halt meg, s 11-én temették el a főváros által adományozott díszsírba, a Kerepesi úti temetőbe. Gróf Klebersberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter 1923. április 28-án megnyitotta az új múzeumot elsőként a Szépművészeti Múzeum adta át a nagyrészt Vay Péter címzetes püspök által gyűjtött kínai és ja-E Ráksasza démon. Jáva, 12—14. század. Vulkanikus kő Ülő Buddha. Kína, 16—18. század. Bronz Avalokitésvara — az irgalmasság istene Nepál, 11—12. század Aranyozott bronz