Budapest, 1980. (18. évfolyam)

12. szám december - Radnai Lóránt: A Szépítő Bizottság elnöke: József nádor

vonalak építését. Az első, a váci vonal meg­nyitása 1846. július 15-én zajlott le a nádor és családja jelenlétében, akikkel Széchenyi együtt utazott Vácra — 55 perc alatt. Széchenyi ekkor már távolabbi, Pest város határait jóval túllépő terveken törte a fejét. Hozzáfogott a balatoni hajózás megszervezé­séhez, és a szolnoki vasútvonal építésének tervével foglalkozott. A nádor a Szépítő Bizottság élén csak kisebb jelentőségű ered­ményeket ér el. Ahogy mondták: „A Lánc­híd hatalmas állványai akkor már beárnyé­kolták a Szépítő Bizottságnak kisebbedő vonalú tevékenységét.­" Az idősödő nádor egyre ritkábban elnökölt a bizottság ülésein, amelynek munkája egyre adminisztratívab­bá vált. 1847. január 13-án reggel József nádor meghalt, miután — mint Kossuth Lajos 25-én a róla tartott emlékbeszédében mondotta: „magát annak ős királyi lak ablakához viteti, miszerint Pestet mégegyszer lássa". Kopor­sóját a Várkápolna alatti főhercegi sírbolt­ban helyezték el, ahol már második felesé­ge, Hermina is nyugodott, és ahová később harmadik feleségét, Mária Dorottyát is te­mették. Utódjául az akkor 30 éves István fiát vá­lasztották, aki azonban már nem vett részt a Szépítő Bizottság ülésein. Széchenyi oly­kor még feltűnt az üléseken, sőt, olykor elnökölt is. A szabadságharc után, az abszo­lutizmus korában, a Szépítő Bizottság el­vesztette erejét, és Bécsből irányított hiva­tallá degradálódott, bár 1856. november 19-i feloszlatása után egy „Verschönerungs-Bau-Amt-ot" állítottak. Csak az 1867-es kiegyezés után, 1870-ben alakulhatott meg utóda, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, gróf Andrássy Gyula, majd Tisza Lajos, majd Podmaniczky Fri­gyes irányításával. Ez a második világ­háború végén megszűnt, hogy szerepkörét az Országos Építésügyi Hivatal és Építészeti Tanács vegye át, dr. Trautmann Rezső el­nökletével. Ez a hivatal 1957-ben megszűnt. * József nádor szobrát 1867. április 25-én leplezték le a mai József nádor téren. Al­kotója Halbig János müncheni szobrász­művész volt. A régi Nádor utca (ma Münnich F. utca) róla kapta nevét, míg feleségéről nevezték el a Dorottya utcát. István nádor 1867-ben 50 éves korában meghalt. Holttestét kívánságának megfele­lően ugyancsak Budán helyezték el a nádori kriptában, mint ahogy József nádor kiter­jedt rokonságának halottait is ide temették. Lehet, hogy József nádor szeme előtt a bé­csi augusztinusok templomának képe lebe­gett, amikor ezt a nádori kriptát a budai Vár Várkápolnája alatt a Habsburgok magyar­országi ágának nyughelyéül választotta. A kriptát ismeretlen tettesek a második világháború után kifosztották. Ahogyan Kiss Károly, a Magyar Nemzet 1979. no­vember 19-i és december 8-i cikkében írt a sírrablásról: „ . . .a szarkofágok hatalmas kőlapjait elforgatták és a bennük levő érckopor­sókat hidegvágóval, nagy szakértelemmel, s nyilván ráérősen bontották ki a sírrablók. A tetemekre huzalokat kötöttek, s úgy rán­gatták elő a síri álmukból valamennyit. Még a gyermekeket is ..Tudósok lelkes csa­pata, történészek, antropológusok, orvosok és a mikrovilágig hatoló technikai szakértők dolgoztak együtt, vizsgálva, kutatva mind­azt, ami a múltból itt még megmaradt, a le­letekből még kiolvasható volt. A­­Z­JL nádori kripta a Várkápolna alatt egy három részből álló térsorozatot képez, hosz­sza mintegy 25 méter. Építője Franz Anton Hillebrandt volt, aki a palotát tervezte. A krip­tát kezdetben alig használták temetkezés céljára, csak a harmadik feleségétől, Do­rottyától származó kisgyermeket, Erzsébet Karolinát temették ide, ő volt a „nádori kripta" első lakója. Később ide került a ná­dori család többi tagja is, maga a nádor, és az 1855-ben meghalt harmadik felesége, Mária Dorottya és a 1867-ben meghalt István nádor. A palotát a múlt század végén Hauszmann Alajos terve szerint átépítették, ekkor alakí­tották ki a kriptát mai formájában. Az érc­koporsókat kőszarkofágokba helyezték, és azokat neves szobrászaink, Zala György és Stróbl Alajos szobraival díszítették. A kripta hátterében áll Zala György kiterjesztett szárnyú angyalszobra, a nádor szarkofágján pedig József nádor alakja látható. A halottak tudományos módszerekkel összeválogatott csontjai a vizsgálatok befeje­zése után kettős tüllfátyolba burkolva ismét visszakerültek eredeti nyugvóhelyükre, a szarkofágokat pedig helyreállították. Ma már nincs akadálya annak, hogy a Mária Terézia-kori királyi palotának ez az egyetlen megmaradt belső tere carrarai márványból készült nagyszerű szobraival együtt ismét megnyíljék a nagyközönség előtt. A feldúlt sírok egyike

Next