Budapest, 1980. (18. évfolyam)

12. szám december - Radnai Lóránt: A Szépítő Bizottság elnöke: József nádor

Budapest fürdőváros, Budapest idegen­forgalmi központ — ilyen és hasonló jel­zőkkel illetik fővárosunkat. Kevesen gon­dolnak azonban arra, hogy Budapest a cir­kuszművészet magyar alkotóműhelye és központja. Ez az ókori művészeti ág már a múlt szá­zad 30—40-es éveitől kezdve jelen volt fővárosunkban: a Pesten vendégszereplő vándorcirkusz-társulatok előadásai nagy közönségsikert arattak. 1891 tavaszán a Városligetben — a mai Fővárosi Nagycir­kusz helyén — vasvázas cirkusz épült, amely otthont nyújtott a hosszú ideig mostohán kezelt művészet számára. Az elmúlt 150 év során vendégszereplő vándor­cirkuszok produkciói is hozzátartoztak fő­városunk mindennapi életéhez. Több mint 25 évvel ezelőtt a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 540.109/ 1/1954. számú határozata alapján a Vidéki Népszórakoztató Vállalat, a Fővárosi Nagy­cirkusz, az Artista Varieté és a Nagy Varieté jogutódaként létrejött a Magyar Cirkusz és Varieté, amely vállalati rendszer kereté­ben, budapesti székhelyekkel és telephe­lyekkel a magyar cirkuszművészet irányító­ja. Feladatai közé tartozik — többek között — állandó és utazócirkuszok, varieték, va­lamint szórakoztatóüzemek működtetése Budapesten és vidéken; továbbá a magyar cirkuszművészet képviselete, cirkuszok üzemeltetése külföldön; artisták, cirkuszi és varietézenészek, táncosok, jégtáncosok és jégtáncegyüttesek impresszálása; és nem utolsósorban a cirkuszművészet művészeti, szervezeti és műszaki feltételeinek meg­teremtése. December 19-én megnyi lik a korszerűsített Fővárosi Nagycirkusz 44

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék