Budapest, 1981. (19. évfolyam)

6. szám június - Bernáth László: A gramofon-karmestertől a Meseautóig

A miSDAPEST FŐVÁROSI S KERÜLETI NYILVÁN.­S KÖZ.SÍ­.C.I POLGÁRI LEÁNY­ISKOLA központjává tette, mert a tantervi kerete­ken túl a kor követelményeinek megfelelő tárgyak tanításával kibővítette a tudás megszerzésének a lehetőségét. Különösen a zene- és énektanításban járt elöl az iskola, de az idegen nyelvek tanításában (a köte­lező német nyelven kívül a francia és angol nyelv tanulásának lehetőségével), a kézi­munka-tanításban és a testnevelésben is ért el nagyszerű eredményeket. Már az 1893­ 1­8 94. tanévben bevezette az „Ellenőrző Könyvecske" használatát, hogy a nevelők és a szülők kapcsolata minél elevenebb és hathatósabb legyen. Ezt a célt szolgálták a gondosan tervezett szülői értekezletek is, amelyek az iskolán kívüli műveltségter­jesztésnek is jó szolgálatokat tettek. A leánynevelés érdekében az 1900—1901. tanévtől kezdődően megfelelő szakembe­rekkel minden évben tánctanfolyamokat indítottak az iskolában. Évenként, Erzsébet­nap táján, az iskola tanári kara és növen­dékei magas színvonalú ünnepséget és nyil­vános hangversenyeket rendeztek. Ebből bontakozott ki az az őszi és tavaszi, nagy közönséget vonzó hangverseny, amelynek színhelye éveken keresztül a Budai Vigadó díszterme volt. Nemcsak igazgatta iskoláját, hanem maga is tanított, nagy felkészültséggel: magyar nyelvet és irodalmat, németet és nevelés­tant. Mint kiválóan képzett tanár nevelő­társainak és az ifjúságnak példaképévé vált. Akik a közelébe kerültek, tisztelettel, sze­retettel tekintettek a nagy tudású és mű­velt férfiúra. Egyik munkatársa, Újházy Irma, így jellemezte őt: ,, Távol a világ zajától, elvonultan a társa­ságtól és nyilvánosságtól élt családjának és a tudománynak. Szeretetét, gondoskodását, mun­kálkodását e kettő között osztotta meg. Az ő világa ott gyökerezett az iskolában és a tudományban, ott virult a családban. Ez a ket­tős világ töltötte be lelkét. Eszménye, amely­ért egész életén át dolgozott, e kettős világ koronája: a Nő volt. Az egyetemes leányság kiképeztetése, kiművelése lebegett szemei előtt. Olyanná kívánta nevelni a leányt, ami­lyennek ő álmodta: műveltnek, tanultnak, hogy legyen szerény, jószívű, önzetlen, erős jellemű, munkabíró és házias, boldogulásra és boldogításra képes. Az ő tanításai, ő maga egyénisége, élete, munkái, mind-mind ezt a célt szolgálták." Tanártársaival (Göőz József, Tóth József, Tráttler Károly) kiváló tankönyveket készí­tettek a polgári és felsőbb leányiskolák I., II., és III. osztálya számára a magyar nyelvből, amelyek az új tantervekig szám­talan kiadást értek meg. Generációk neve­lődtek ezeknek a tankönyveknek a segít­ségével szerte a fővárosban és hazánkban. De készített Magyar nemzeti olvasóköny­vet az elemi népiskolák számára is, a II—VI. osztálynak öt kötetben. A minél művel­tebb, az életben tájékozódni tudó, sok­oldalú egyéniség képzése volt a fő célja, s elsősorban a nők nevelésének jellegzetes problémái érdekelték. Tankönyveivel, az iskolai neveléssel és példaadó igazgatói munkájával a magyar nőnevelés jelentős alakja volt korában. Cikkeket és tanulmá­nyokat írt a napilapokban, folyóiratokban, főleg a Polgári Iskola című pedagógiai szak­lapban. Pedagógiai és didaktikai munkáin kívül elsősorban az anyanyelv tanításának mód­szere foglalkoztatta. Tudományosan is foglalkozott szókincsünkkel, főleg a szino­nimákkal. Ebben a munkájában példaképe volt az angol tudós, John Roger, akinek munkája: Thesaurus of english words and phrases nagy segítségére volt. De a tanítás közben tapasztalt kérdések adták búvár­kodásához az ötletet: „Az irálytan tanítása közben azt tapasz­taltam, hogy a tanulók egy része nem rendel­kezik a kívánt szóbőséggel, minek folytán képtelen gondolatait választékosan kifejezni. E baj orvoslására rendszeresítettem az úgy­nevezett szinonimikai átírást olyformán, hogy valamely olvasmányban aláhúzattam minden szót, mely másra való felcserélésre alkalmas­nak mutatkozott, és azután beírattam az ol­vasmányt megváltozott alakjában a füzetbe. Kitűztem továbbá egyes feladatokat, és felszó­lítottam a növendékeket, mondjanak hasonló értelmű szavakat, és írják be a füzetbe. Ek­kor az osztály nagy bámulatára kiderült, hogy némely fogalom kifejezésére van 30—50 —100 szó is, melyek között csak fékben­ vagy árnyalati különbség van." Ennek a tanulókkal közösen kezdett munkának az eredménye lett az a tanul­mánya, amelyet 1891-ben tett közzé A ma­gyar nyelv kincses ládájából címmel. A téma tudományosabb kifejtését — Magyar szi­nonimika címmel — a Magyar Tudományos Akadémia pályázatára nyújtotta be, s azt a bíráló bizottság (Volf György, Simonyi Zsigmond és Ponori Thewrewk Emil) a Marczibányi-féle nyelvtudományi pályadíj­jal tüntette ki 1896. május 13-án. Ezt fejlesztette tovább élete nagy munká­jává. A magyar rokonértelmű szók és szólások kézikönyve, amely az Athenaeum kiadásában 1907-ben jelent meg 523 oldalon. Ebben a kötetben 30 ezer szót és szólást foglalt össze, 800 logikai csoportban, s betűrendes mutatót is készített hozzá, amely a hasz­nálatát nagyon megkönnyíti. Fontos munkát kezdeményezett a „Budai népszerű felolvasásokat rendező társulat" lét­rehozásával, amelynek hatékony szerepe volt az iskolán kívüli művelődés terjeszte­tésében. 1874-ben alapította meg ezt a köz­művelődési intézményt, amelyben tanít­ványai és azok családjai lelkesen támogat­ták. Ez az úttörő munka fontos részévé vált a magyar kultúra fejlesztésének. 1900-ban a társulat negyedszázados jubileuma alkal­mával tanítványai és tisztelői ezüstkoszo­rúval tisztelték meg. Előadások szervezése mellett több mint ötven felolvasást tartott hallgatóinak. Tagja volt a Magyar Nyelvtudományi és Földrajzi Társaságnak. Iskolájának évenként megjelentetett Értesítői nagyon fontos for­rásai a budai nőnevelés történetének s a felsőbb leányiskolája örökébe lépő Szilá­gyi Erzsébet Gimnázium fejlődésének. 1908. november 18-án váratlanul, álmá­ban érte a halál. Nagy részvéttel temették el a Farkasréti temetőben. Sírját és fekete gránit síremlékét a centenáriumát idén ün­neplő Szilágyi Erzsébet Gimnázium III. A. osztálya gondozza. Az osztály büszkén vi­seli az intézet első igazgatójának nevét. ELSŐ TM03ITYÍHYA az II.xi 188'.'­lm­én­yesénél. A Hess András téri régi iskola. Vízfestmény a Szilágyi Erzsébet Gimnázium lépcsőfeljárójának falán 37

Next