Budapest, 1981. (19. évfolyam)
9. szám szeptember - Czagány István: A „királyi vízmű" története
a vízmű korszerűsítése csak 1874-ben kezdődött el, mert a tervezése összekapcsolódott a Várkert-bazár és más Várkert-építmények megoldásával. A vízvezetéki épület — vagy másként gépház-kioszk — terveinek jóváhagyása ugyanis 1874 novembere és 1875. január elseje között történt meg. A kivitelezés 1875 tavaszán kezdődött, és bár teljes felépítését mindössze két vagy három évre tervezték, a munka 1876-ban megakadt az árvíz miatt. Négy év alatt azonban elkészült az épület, mert 1879-ben már laktak benne, gépei pedig 1877. július 3-ától kezdve működtek. Mint műszaki létesítmény megfelelt a korabeli követelményeknek — kitűnően működött, építészeti megoldása pedig egyöntetű elismerést válton ki az utókorból. Már a kortársak is remekműnek mondták, s külön kiemelték „gyönyörűséges loggiás teraszát" és „szellemes architektúrájú központi kéménytornyát", valamint „tornyos bájos... létesítményeit". Találóan állapították meg, hogy: „kevés budapesti épületben párosult a mérnöki cél kielégítése annyira a művészi szempontokkal, mint Ybl gépházkioszkjában". Kiállja egy évszázad próbáját az a méltatás is, amelyet a Vasárnapi Újság közölt 1879-ben: „Ybl e nagy művet is kitűnő ízléssel is monumentális stylben készítette el". Különleges szépségű loggia-sgrafittóit Scholz Róbert, művészi szobrászmunkáit Schröffl György és Armin készítették. Főhomlokzata elé 1896-ban állították fel — Czigler Győző mészkő talapzatára — a Mayer Ede készítette Ybl Miklós-szobrot. A Várkert-kioszk használaton kívül helyezett gépházát 1905-ben kávéházzá alakította át Stobbesdorf építőmester. Kulturáltan és ízléssel alkalmazkodott az Ybl alkotta intérieurhöz. 1913-ban zenepavilonná szerették volna átalakítani, de ez nem vált valóra. A második világháború alatt az épület súlyos sérüléseket szenvedett. Az ötvenes években zenés-táncos szórakozóhelyként működött. 1961-ben a Dél-budai Vendéglátóipari Vállalat hasznosította, a hatóságilag előírt műemléki helyreállítást azonban nem végezték el az épületen. Végül 1972-ben elengedhetetlenül szükséges belső tatarozások után, az Állami Budapest Táncegyüttes birtokába került. Több, mint tíz éve befejeződött már a Várkert-bazárnak és lakóházainak — valamint a szomszédban Semmelweis szülőházának, orvostörténeti múzeumnak — a helyreállítása. Ezekkel egy időben épült annak idején a Várkert-kioszk, mégis ostrom szaggatta, tépett ruhájában látható ma is, szerencsésebb sorsú épülettestvérei között. Műemléki helyreállítására 1979—80-ban született döntés az Országos Műemléki Felügyelőség és az I. kerületi Tanács építészeti osztályának helyszíni szemléje alapján. Az ÉPBER költségvetéssel ellátott tanulmányterv készítésével bízta meg a KÖZTI-t, melynek értelmében a Várkert-kioszk az Építéstudományi Egyesület székháza lesz. A Várkert-kioszk ma is ostromszaggatta, tépett ruhában áll Csigó László felvételei