Budapest, 1981. (19. évfolyam)

11. szám november - Pesti László: Mi lesz veled, Népliget?

kor Simor János utca) és a Kőbányai úti gyárak határolta területet csatolják a liget­hez. Ezt Újligetnek, az eredeti részt pedig Óligetnek nevezték. Az Újligettel egyidős a Vajda Péter utca közepén levő teniszpálya, amely a Semmelweis Orvostudományi Egyetem tulajdonában van. Néhány szobrot helyeztek el a század­forduló táján a ligetben. 1896-ban hozták ide a terézvárosi templom elől az empire­vázás, oroszlánfejes „köpes" kutat. Valaha közkút volt, ma is üzemel. 1805-ben készí­tette Kasselik Fidél. A Halászleány-kút a Hal téren állt. Az Erzsébet-híd építése miatt hozták át a Népligetbe a század elején a Dunaiszky László készítette kutat. 1966-ban ott is lebontották, azzal az ígérettel, hogy egy év múlva ismét felépítik. Az ígéretből nem lett semmi. 1981 márciusáig a Planetárium főbejára­tának közelében állt a Női alak vesszőköteg­gel című szobor, amely eredetileg az orosz­lános kút tartozéka volt. Restaurálás céljá­ból elszállították. Az első világháború alatt és után a park fáiból szerzett a környék lakossága tűzrevalót. Szerencsére, elsősorban az akác­fákat vágták ki, hitelt adva az elterjedt né­zetnek, hogy az akác nyersen is ég. Az 1920-as években autó- és motorver­senyzés céljára átalakították és kiszélesítet­ték a liget belső körútjait. A 60-as évekig gyakran rendeztek itt nemzeti és európa­bajnoki futamokat. 1927-ben a Műgyűjtő című folyóirat érde­kes tervet vetett föl: létesítsenek a Nép­rajzi Múzeum akkori Könyves Kálmán kör­úti épületével szemközt, a parkban szabad­téri múzeumot, s ide telepítsék át a Tabán megmentésre érdemes házait. A 30-as évek végén Szabó Dezső író java­solta: legyen a Vérmezőn és a Népligetben mintafalu, melyeknek lakói népművészeti tárgyakat készítenek, alkotásaikból kiállí­tások és népművészeti vásárok rendezhe­tők. Böde Károly, a Székesfővárosi Kertészet első igazgatója 1928-ban megtervezte, majd 1933—35-ben átépítette a Népliget Dísz­tér és Lengyel-sétány néven ismert részét. A két parkrész mértani felépítésével ma is élesen elüt az Ilsemann-féle angol tájképi parktól. Igen nagy érdeme Räde Károlynak a liget cserje- és fafajainak, növényritkasá­gainak a gyarapítása. A fajok száma ismét elérte az ötszázat. A 30-as években létesült a vasúti töltés mentén a BSZKRT-próbapálya. A kis üzem néhány földszintes épületében most a BKV bádogos-, lakatos- és ácsüzeme mű­ködik. Jelentős területeket vettek el a park­ból később is, főként sportlétesítmények céljára. 1932—34-ben épült a Kismartoni út 4. szám alatt a Ganz-MÁVAG sporttelepe­s vele szemben, az út másik oldalán a Ganz-MÁVAG stadion. A Népliget legismertebb nevezetes­sége a Mutatványos tér volt. A mutatványo­sok megtelepedése századunk 10-es éveiben kezdődhetett, végül épületeik száma elérte a 101-et. Szórakozási választék bőven volt: barlangvasút, cirkusz, műszínkör, dodzsem, 17 körhinta, 9 hajóhinta, 9 céllövölde, 2 bábszínház és 4 vendéglő működött. Itt építették föl Európa második legnagyobb hullámvasútját. A Kárpátoktól egészen az Adriáig hangzatos nevet viselte. Később le­bontották, mert veszélyessé vált. A háború a mutatványosok épületeit és berendezéseit sem kímélte. 1950-ben le kellett bontani őket. Csupán két épület kapott kegyelmet. Az egyik a Fővárosi Kertészet jelenlegi épülete, a hajdani Hab­leány söröző, a másik a nagy hírű Kemény­féle bábszínház, amely egyedülálló kultúr­történeti érték, feltétlen kíméletet érde­mel. A Mutatványos tér úgy eltűnt a város életéből, hogy még a nevét is lefelejtették Budapest térképéről, s csak a X. kerületi Tanács kérésére nyomatta rá az 1981-es ki­adásra a Kartográfiai Vállalat. Reméljük, legalább a neve fennmarad. 1932 és 1937 között, a Diákstadion vagy más néven a KISOK-pálya felépítésével ismét jócskán csökkent a liget területe. A sportte­lep 82 ezer négyzetmétert foglalt el. (Ezzel szemben, a 40-es évek elején a ligethez csatolták a Bihari út és az Üllői út sarkán fekvő ún. Ecseri-sarkot. Ugyancsak a liget kertészeti kezelésébe került az Ecseri út és az Üllői út sarkán levő templom kis parkja is.­ A háborúban megsérült a Diákstadion is, de 1946-ban már újból használták. Ekkor vette föl a „Vasas" nevet. 1960 óta az Épí­tőké. 1979-ben készült el a telep modern sportcsarnoka. A Diákstadion építésénél Morbitzer Sán­dor irányította a kertészeti munkákat. 1938-ban jelent meg a Budapest Székesfővá­ros Kertészete című kiadvány, amely a kerté­szet területén megtalálható minden nö­vényfajt és változatot fölsorol, összesen ötezer növényféleséget. (Mikor jelenik meg végre hasonló könyv a mai budapesti parkokban található növényekről?) Az em­lített munka felsorolja a Népliget növé­nyeit is. Összehasonlítva a maival, szomorú­an állapíthatjuk meg, mennyi értékes, alig­hanem pótolhatatlan ritka cserje és fa pusz­tult el a II. világháborúban. 1945 után hamarosan rendbe hozták a kertészet dolgozói a liget egy részén a pá­zsitot és az utakat. 1946-ban már itt tartot­ták majálisukat a környező nagyüzemek. A háború utáni években épült a MÁVAG keskeny és normál nyomtávú próbavágánya a Vajda Péter utcában, a park területén. Itt állott, többek között, a nevezetes Ezüst Nyíl és a Kék Csoda nevű vonat. Jelentős Az első nagyobb szabású épület a víztorony volt a ligetben Bezerédi Gyula: Tinódi Lantos Sebestyén

Next