Budapest, 1981. (19. évfolyam)

1. szám január - Fried István: Szlovák értelmiségi mozgalmak

lítási területté 1968—74 között történt. Az átépítés során fel­szereltük az épületet azokkal a korszerű épületgépészeti beren­dezésekkel, melyek egyrészt a műkincsek biztonságos meg­óvását szolgálják, másrészt a lá­togatók jó közérzetét, így pél­dául nemcsak a kiállítási termek klimatizáltak, hanem a jelentős nemzeti értéket képviselő fest­ményeket — mint például Mun­kácsy Mihály festményeit— kü­lön klimatizált vitrinben helyez­ték el. A budavári palotaegyütteshez tartozó volt karmelita kolostor helyreállítását 1968—74 között, a Várszínházét pedig 1970—77 között végeztük. Nem helyre­állítás jellegű munka volt, de ma már „tartozéka" a budavári palotának az egész épületegyüt­tes díszvilágítása, melyet a vál­lalat dolgozói a főváros felszaba­dulásának 25. évfordulójára ké­szítettek el. A fény néhány nap­pal a jelentős ünnepnap előtt gyulladt ki, és azóta is látvá­nyossága a fővárosnak. A helyreállítási, illetve át­építési munka jelenleg is folya­matban van a palota Krisztina körút felé néző szárnyán, ahová néhány év múlva az Országos Széchényi Könyvtár költözik be. A korszerű igényeknek megfe­lelően kiképzett terek, elektro­nikusan irányított könyvszállító berendezések olyan üzemelte­tési lehetőséget tesznek majd lehetővé a könyvtár részére, amilyenre alapítása óta még nem volt példa. Természetesen ez a könyvtárat használók kényel­mét és nyugodt munkáját is szolgálja. A vállalat dolgozói bíznak ab­ban, hogy a palotaegyüttes utol­só épülete, a volt Sándor-palota is gazdát és funkciót kap rövi­desen, és a Széchényi Könyvtár épületének befejezése után meg­kezdhetik ennek helyreállítását is. Ezzel teljessé válna a buda­vári palota átépítése új rendel­tetésének megfelelően, és teljes szépségében ragyoghatna a Vár­hegy panorámája a pesti Duna­korzón sétáló hazai és külföldi közönség előtt. A budavári palotaegyüttes helyreállítása és átépítése mel­lett a vállalat végezte több ki­emelkedő jelentőségű műemlék és műemlék jellegű épület kivi­telezési munkáit. A budavári Mátyás-templom helyreállítása a vállalat generálkivitelezésében 1971. évben fejeződött be. A homlokzati kőmunkák és a belső díszítő festés elvégzése volt a feladat. A jól végzett munkát a hazai és külföldi látogatók egya­ránt dicsérik. Jelentős műemléki munkát végzett a vállalat a Vígadó fel­újításánál. Az építkezés első üte­mében csak a homlokzat helyre­állítására és a szerkezeti részek megerősítésére került sor. A tényleges helyreállítás 1974-ben kezdődött és 1979 végére feje­ződött be. Feszi Frigyes roman­tikus épülete ma részben egykori formájában, részben a mai kö­vetelményeknek megfelelően korszerűsítve szolgálja a magyar zenei életet. Technikailag rendkívül nehéz, de fontos munkánk volt az 1960-as évek első felében a Hő­sök terén álló Műcsarnok alap­jainak megerősítése. A nem kellő teherbírású talajra emelt épület „mozgása" veszélyeztette a csarnok szerkezetének stabi­litását. Az alapok utólagos alá­cölöpözése tette lehetővé, hogy a műemlék épület és a fontos kiállítási tér eredeti formájában megmaradhasson. A budapesti Operaház hom­lokzatának helyreállítását, az elő­tér és lépcsőház díszítő-festő munkáit is a vállalat generálvál­lalkozásában végezték. A követ­kező évek nagyszabású vállal­kozása lesz az Operaház teljes rekonstrukciója. A Középületépítő Vállalat vé­gezte a Városligetben a háborús károkat szenvedett Vajdahunyad várban a Mezőgazdasági Mú­zeum helyreállítását. Alpár Ignác e szép eklektikus alkotásának restaurálása egyike volt a válla­lat első ilyen jellegű és nagy elis­merést kiváltó munkáinak. Még hosszan lehetne sorolni azokat a műemlék vagy műem­lék jellegű épületeket, melyek a vállalat és a közreműködő válla­latok dolgozóinak keze nyomán, munkájuk eredményeként nyer­ték mai szépségüket. A teljesség igénye nélkül említjük meg a volt Teleki-palotát a József nádor téren, mely ma a Magyar Vadá­szok Szövetségének székháza és a Károlyi Lajos-palotát, mely része a Magyar Rádió épületegyüttesének. Megtisztelő feladata volt a vállalatnak, hogy az Apród utcában helyreállít­hattuk hazánk nagy orvosának, Semmelweis Ignácnak szülőhá­zát, ahol később hamvait is örök nyugalomra helyezték. Ez az épület ma egyúttal a Semmel­weis Orvostörténeti Múzeum. Rendkívül nehéz, de szép munkát jelentett a Petőfi Sándor utca és Felszabadulás tér sarkán álló műemlék jellegű épület helyreállítása és háborús sérülé­seinek kijavítása. A Párisi Udvar néven ismert ház homlokzatát a Zsolnay-gyárban készített pi­rogránit díszítőelemek burkol­ják. Az igen sokféle, színben, méretben és formában külön­böző idomok újraformázásában részt vettek a gyár iparmű­vészei, emellett a gyár tech­nikai felszereltsége és jó tech­nológiai fegyelme segítette, hogy égetés közben az idomok alakja, mérete a megengedettnél és számítottnál jobban nem vál­tozott. A város arculatát nem csak nagy jelentőségű középületei határozzák meg, a múltat nem csak a középület műemlék repre­zentálják. A műemlékformát megtartó, de belül a mai kor igényeit kielégítő lakóépületek kialakítása is része tevékenysé­günknek, ahogy ezt többek kö­zött az Arany János u. 15. vagy a budai Vár történelmi kör­nyezetében az Úri utca 31 , 49., a Tárnok utca 5., 7., Táncsics M. utca 18. szám alatti házak kor­szerűsítése is igazolja. A műemlék épületek helyreál­lításánál a vállalat a legszoro­sabban együttműködik az Orszá­gos Műemléki Felügyelőséggel. Útmutatásaik, segítségük és köz­vetlen közreműködésük nélkül nem érhettük volna el azokat az eredményeket, melyeket im­már magunkénak tudhatunk. Ez a munka rendkívül magas képzettségű, nagy szakmai isme­retekkel rendelkező műszaki irányító gárdát és jó képességű fizikai dolgozókat igényel. Egyes feladatoknál a szakmunkások te­vékenységét már-már művészi színvonalúnak kell neveznünk. Ezért a vállalat ilyen munkára mindig a legjobb szakembereit csoportosítja. Feladataink végre­hajtásához azonban szükség van közreműködő vállalatokra, me­lyek hasonló elveket vallanak, és hasonlóan magas színvonalú munkát végeznek. Közülük is ki kell emelnünk szoros kapcsola­tunkat a Középülettervező Vál­lalattal mint a budavári palota és a Vigadó helyreállításának tervezőjével. Elismerés illeti azt a rendkívül magas színvonalú munkát, melyet a Kőfaragó és Épületszobrász-ipari Vállalat, va­lamint az Országos Szakipari Vál­lalat— és különösen díszítő-festő részlege­t végez. Bízunk és hiszünk abban, hogy munkánk eredményeként utó­daink is gyönyörködhetnek hely­reállított műemlékeinkben, és hozzánk hasonlóan igyekszenek megóvni és megbecsülni elődeik munkáját. (X) Hajós György - 44

Next