Budapest, 1982. (20. évfolyam)
12. szám december - Zolnay László: Három kislelet
Emléktáblák: Babits Mihály, Április 4. tér 1.; Bacsó Béla, Váci út, Megyeri Vízmű; Bajcsy-Zsilinszky Endre, Tar István, Bajcsy-Zsilinszky út 14.; Bán Tibor, Kocsis András, 1947. Bán Tibor u. 40.; Braun Éva, 1959. Tó u. 15. és Váci út 77.; Bródy Imre, Kampfl József, 1967. Fóti út 56. és Váci út 77.; Dallos Ida, Marosics István, Papp József u. 1. és Erkel Ferenc u. 30.; Fényes Elek, 1935. Tavasz u. 34.; Dárdi Jenő, Baross u. 105—107.; Görgey Arthur, 1932. Bajcsy-Zsilinszky út 14.; Helfgott Ármin, Kutas László, 1967. Fóti út 56.; Hevesi Gyula, Fóti út 56.; Hoffmann Ottó, 1969. Hoffmann Ottó u. 1.; Kaffka Margit, Komját Aladár u. 35—37.; Kajlinger Mihály, 1968. Váci út 102.; Kilián György, Váci út 77., Váci út 45. és Megyeri út 45.; Kis Zsigmond, 1969. Kis Zsigmond u. 44.; Lahner György, 1980. Lahner György u. 41.; Lebstück Mária, 1935. Csokonai u. 4.; Lipták Lajos, 1948. Váci út 40.; Lorántffy Zsuzsanna, Lorántffy Zsuzsanna u. 2.; Mód Péter, Fóti út 66.; Némethy Ernő, Baross u. 99. és Berni u. 1.; Paksi József, Paksi József u. 48.; Papp József, Dózsa György út 30. és Papp József u. 22.; Pfeiffer Ignác, Kutas László, 1967. Fóti út 56.; Pintér József, Pintér József u. 2.; Rezi Károly, Kocsis András, 1946. Rezi Károly u. 16. és Április 4. tér 1.; Schreiber Janka, Baross u. 70., rk. templ.; Selényi Pál, Kampfl József, 1967. Fóti út 56.; Somogyi Béla, Váci út, Megyeri Vízmű; Szőnyi István, 1961. Deák Ferenc u. 23.; Szüdi György, 1972. Szüdi György u. 2.; Joszif Broz Tito, 1982. Tito u.; Varázséji Béla dr., 1926. István téri rk. templomban; Winter Ernő, 1974. Fóti út 56. Egyéb emléktáblák: MÁV alkalmazottak hősei, Elem u. 5—7.; UTE I. világháborús emlék, Megyeri út 13.; BESZKÁRT I. világháborús emlék, Pozsonyi út 1. Árvíztáblák, 1876. Szt. István tér, rk. templom, Deák Ferenc u. 49.; Építési tábla, Baross u. 70., rk. templ., Görgey 1849-es hadművelete, Bajcsy-Zsilinszky u. 14.; A Fővárosi Vízművek 100. évfordulójára, 1968. Váci út 102.; A hároméves tervben épült, 1948. Nádor u. 4.; Az iskola 25. évfordulójára, 1972. Baross u. 72.; 1917-ben az Istvántelki főműhely munkásai a gyárból kiverték a csendőröket, 1958. Elem u. 5—7.; A rk. templom 100. évfordulójára, 1975. István tér.; A KMP illegális ülése, Kis Zsigmond u. 49.; Munkásmozgalom, 1919., Elem u. 5—7.; Nützliche Erfindungen ... 1836—38. Baross u. 72.; Partizánok, Kis Zsigmond u. 5.; A III. Pártkongresszus, Váci út 102. a kertben, szökőkúton; A IV. ker. Direktórium, Bajcsy-Zsilinszky út 14.; Az Újpesti Iparos Testület Otthona, Dózsa György út 73.; Újpesti Munkásotthon, Munkásotthon u. 55.; Az Újpest Dózsa olimpiai dicsőségtáblája, 1978. Megyeri út 13.; A Vasúti híd helyreállítása, Népsziget. ZOLNAY LÁSZLÓ Három kislelet A budavári ásatások — noha a nagyobb ütemű feltárási munkát 1982. január elsején leállították, s a rendelkezésre álló munkaerőt egy falusi mentőásatás létszámára csökkentették— még mindig újabb meglepetésekkel örvendeztetik meg a kutatót és azokat, akik hajdani kulturális kincseinket megbecsülik. Temetetlen tetem Az 1982-ben végzett budavári feltárások nem módosították, csupán megerősítették azokat a régészeti-településtörténeti eredményeket, amelyekről korábban a Budapestben beszámoltam.* Az újabban talált kisleletek közül csak néhány — egészében még fel nem dolgozott, publikálatlan — emléket idéznek föl. Elsőbb egy antropológiai leletről, egy XIII. századi cserépedényleletekkel datálható koponya-maradványról lesz szó. A koponya — ún. agykoponya — belsejében munkatársam, Rácz József békacsontmaradványokat talált. Látszólag jelentéktelen lelet ez, mégis sokatmondó: annak biztos jele, hogy az idős nő földi maradványai jó ideig temetetlenül hevertek a budai Várhegy felszínén. A többi csontmaradvány nem került elő. Ha ezt az idős asszonyt — a régészeti rétegek tanúsága szerint — a tatárjáráskor ölték meg, csontvázának többi részét nyilván a IV. Béla kori városalapításkor, az itt emelt házak meg a városfal alapozásakor szórták szét vagy ásták el. (Mint ismeretes, a tatárok 1241-ben foglalták el a Duna bal partját, s onnan 1242-ben, a Duna jegén átkelve vagy a Dunán tavasztójl áthajózva jöttek át a budai oldalra, felégették Óbudát, Felhévízet és a Várhegyen meg a mai Víziváros—Tabán területén virágzó Árpád-kori falusias települést.) Az az idős asszony, akinek koponyamaradványa felszínre került, a várhegyi falucska lakója lehetett, s — az adatok egybevetése szerint — 1242-ben, tavasztájt lelte halálát. Amennyiben ezek a következtetések reálisak, fontosak is. Régészetünk eddig mindössze néhány XIII. századi szenes-hamvas égésréteggel hitelesíthette a budai Várhegyen a tatárjárás történeti tényét, a tatárok okozta 1242. évi budai tűzvész emlékét, így ez a koponyalelet egyedülálló lenne a maga nemében: a tatárjárás egyetlen fennmaradt embertani emléke Nagy-Budapesten. * Egészen a szűztalajig. 1981/12., 1982/1—5. szám Reneszánsz műemlékeink lelőhelye: a Mária Terézia-kori királyi istálló falmaradványa, Kalicza Antal felvétele