Budapest, 1983. (21. évfolyam)
6. szám június - Dolecskó Kornélia: Mérleg — félidőben
DOLECSKÓ KORNÉLIA Mérleg - félidőben Kiegyensúlyozottan fejlődik a főváros Óriási feladatokat tűzött maga elé a Fővárosi Tanács VI. ötéves fejlesztési terve. Talán túlzónak tűnik a jelző, ám ha megfontoljuk, hogy a mostani tervidőszakban nemcsak Budapestnek, hanem hazánk népgazdaságának is állnia kell a versenyt az igényekkel a nehezülő gazdasági körülmények közepette, akkor érthető, hogy nagyléptékű az a terv, amelyet a Főváros Tanácsa elfogadott, persze a lehetőségeket figyelembe véve. 160 milliárd Dr. Pénzes János tanácselnök-helyettes ismertette sajtótájékoztatón, hol is tart a főváros a mostani, középtávú terv végrehajtásában. Nem volt könnyű feladata a szakembernek sem, amikor megvonta a félidő mérlegét. Számot kellett adni arról, hogy az elmúlt évek során miként sikerült érvényesíteni az MSZMP XII. kongresszusán megfogalmazott társadalom- és életszínvonal-politikai irányelveket, valamint a budapesti pártértekezlet által hangsúlyosnak ítélt várospolitikai és városfejlesztési feladatokat. A számok: a mostani tervidőszakban a kormányzat 68 milliárd forint értékű beruházási és 92 milliárd forint működési költségvetést biztosított Budapestnek. Első pillantásra is kitűnik, hogy a forintösszeg meghaladja az V. ötéves terv idején biztosított forrásokat. Ám számolni kell azzal is, hogy az elmúlt években változtak a költségek, s így az összehasonlításokat szerencsésebb, úgynevezett naturáliákban: lakásban, kórházi ágyban, tanteremben, gázvezetékek hosszában mérni. S ez a felsorolás már önmagában is utal arra, hogy a mostani körülmények között a fővárosnak pontosítani kellett a fejlesztés ütemét. Meg kellett határoznia azokat a társadalompolitikailag legfontosabb célkitűzéseket, melyekre elsősorban összpontosítja erejét és lehetőségeit. Dr. Pénzes János kifejtette előadásában, hogy a jelen körülmények között rendkívüli politikai jelentősége van annak, hogy maradéktalanul teljesüljenek a lakosság életkörülményeit javító beruházások. E követelmény érvényre jutásáért a végrehajtás minden szintjén nagy erőfeszítésekre, következetes szervező, irányító, ellenőrző munkára van szükség. És bár nem tartoznak szorosan a fejlesztési tervhez a szervezeti korszerűsítések, ezeket is meg kellett tervezni, előkészíteni és végrehajtani az elmúlt két esztendőben. A fővárosi igazgatás átrendezése elsősorban azt a célt szolgálta, hogy a lakosság ellátását szolgáló döntéseket ott hozzák, ahol a legjobban ismerik az igényeket, tehát a kerületi tanácsoknál. A szervezeti korszerűsítésekben nagy hangsúlyt kapott a kerületi tanácsok hatáskörének és önállóságának újabb növelése s ezzel a demokratikus, választott testületek beleszólási, ellenőrzési jogkörének kibővítése. Mit is jelent ez? Egyszerűen szólva azt, hogy a kerületi Közért Vállalat gazdája az a tanács legyen, ahová befutnak a lakosok panaszai, ott döntsenek az ingatlankezelő vállalat munkájának minősítésében, ahol ismerik annak tevékenységét és a munka milyenségét is. Hosszan lehetne folytatni a sort, ám a lényeg, ami már kapcsolódik a gazdálkodáshoz: jobban megnézni a költségvetés forintjait, pontosabban azt, mire költik a pénzt. Rugalmasan átcsoportosítani, ha kell, gyors döntéseket hozni annak tudatában, hogy milyen társadalmi munkára, milyen önkéntes hozzájárulásra, lakossági vagy vállalati segítségre számíthat egy-egy kerület tanácsa. Azért mondjuk el mindezt elöljáróban, mert az elmúlt két és fél év eredményességéhez hozzátartozik Budapest lakosságának aktív városszeretete, cselekvőkész tenniakarása is. Hisz a város fejlesztésében és szépítésében az egyéni igyekezet, a jó értelemben vett patriotizmus százmilliókat érő eredményeket, sok-sok értéket teremtett. Figyelemre méltó tény, hogy a budapestiek 1981-ben mintegy 450 millió forint, az elmúlt évben pedig már több mint 600 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek. S az is örvendetes, hogy a társadalmi munkaakciók mindinkább kapcsolódnak a legfontosabb városfejlesztési, társadalompolitikai célkitűzésekhez. A gyermekintézmények bővítéséhez, karbantartásához és felújításához, a lakótelepek, lakónegyedek otthonosabbá tételéhez, komfortosításához, a parkok, játszóterek megőrzéséhez és karbantartásához. Alapkövetelmény ugyanis, hogy egybeessék, egymást erősítse és támogassa a Fővárosi Tanács minden szándéka és a lakosság sok-sok törekvése. Hiszen a város fejlesztése nem öncélú, hanem a budapestiek érdekeit, boldogulását kell hogy szolgálja. Kiemelt programok , gondolatok jegyében születtek meg azok a prioritások, elsőbbségnyújtások, melyek a mostani középtávú tervet jellemzik, így tehát a Fővárosi Tanács VI. ötéves városfejlesztési célkitűzései között első helyen a lakásellátás javítása szerepel. Ezt követi az egészségügyi alapellátás és fekvőbeteg-ellátás színvonalának javítása, majd az általános iskolai oktatás feltételeinek szinten tartása. Minőségileg új, nagy jelentőségű döntés, hogy gyorsítani kell a lakóházak, intézmények és közművek rekonstrukciós munkálatait. Azaz, egyenrangúvá váltak a felújítások és a rekonstrukciók a beruházásokkal. Az elmúlt két év városfejlesztő munkájának eredményeként ma megállapíthatjuk, hogy Budapest szebb és gazdagabb lett. Mi minden jelzi e megállapítás realitását? Nézzük a számokat. Felépült 33 700 lakás, 715 új kórházi ágy létesült. A kisdiákok 551 általános iskolai tantermet vehettek birtokukba, újabb 5134 gyermek kerülhetett óvodába, és a legfiatalabbak közül 2253 előtt nyitottak kaput az újabb bölcsődék. Mindemellett felújítottak 19 900 lakást, 21 400-at pedig korszerűsítettek. 72 ezer négyzetméterrel gyarapodott a kiskereskedelmi hálózat. Ha úgy számolunk, hogy egy nagyobb ABC-áruház 1000— 1500 négyzetméter, akkor 60—70 ilyen új boltot tett volna ki ez a növekedés, ötven százalékkal nagyobb lett Budapest szállodai kapacitása. Bár nem a Fővárosi Tanács beruházásában készültek a Duna-parti szállodasor új gyöngyszemei, az Átrium, a Forum, de kétségtelenül Budapestet gyarapítják, teszik szebbé. S ugyanezt mondhatjuk a budai Novotelról, Pentáról és a Sportcsarnok tőszomszédságában épült szállodáról. S ha már a Sportcsarnoknál tartunk, igaz, ennek munkálatai az elmúlt tervidőszakban kezdődtek, de a mostani tervidőszakban volt az ünnepélyes átadása. S ma már, alig egy évvel az ünnepélyes avatás után, úgy érezzük, mintha mindig is a fővároshoz tartozott volna ez a nemzetközi hírű létesítmény, hisz annyi örömet szerzett, annyi izgalmas, emlékezetes sport- és művelődési programnak adott otthont az elmúlt hónapokban. És meg kell említeni az elmúlt két esztendő Budapestet gyarapító eredményei között a színházi rekonstrukciókat is. Gondoljunk a kis Madáchra, a Katona József Színházra... A kopott, elavult színházak helyén újjávarázsolt, a fővároshoz méltó intézmények születtek. És folyik tovább a színházak és más közintézmények felújítása. Különösnek látszik talán a felsorolás folytatása, de a budapesti szemétégető működése is a mostani tervidőszakkal kezdődött. Valószínű, hogy senki nem érzékel látványos változást. Ám ennek a működése egyúttal azt jelenti, hogy enyhültek több évtizedes környezetvédelmi gondok. Az égetőben a legjobb technológiával ártalmatlanítják a városi háztartási hulladék jelentős részét. Előtérben a lakás Legfontosabb feladat a lakásellátás javítása. Dr. Pénzes János leszögezte előadásában, hogy az eredeti tervektől eltérő összetételben készültek el a már átadott lakások az elmúlt két és fél évben. 1980 és 1985 között a főváros 86—92 ezer lakás felépítését tervezte. 1981—82-ben 33 700 lakás készült el. A fejlesztési erőforrások mérséklése nyomán a tanács arra kényszerül, hogy csökkentse az úgynevezett célcsoportos lakásépítést, és szorgalmazza a telepszerű magánerős építkezéseket. Ennek nyomán 2600-zal kevesebb célcsoportos lakás épült fel a tervezettnél és 700-zal több telepszerű magánerős. A tanács arra törekedett, hogy minél több közművesített, tartós használatba adható telket biztosítson az építkezni szándékozóknak. Fontos volt az is, hogy az állami lakásépítés csökkenése kevésbé sújtsa a lakosságot, ezért a gondos vizsgálatokkal mérsékelte a szanálásokat. Az elmúlt két évben 1400-zal kevesebb lakást szanáltak, mint amennyi az eredeti tervekben szerepelt, így sikerült elérni azt, hogy az elmúlt év végére a budapesti lakásállomány meghaladta a tervezett 766 ezret. A lakásellátás igen összetett, sokirányú fejlesztési, gazdálkodási tevékenység. Hozzátartozik a lakóházfenntartás, a felújítás, a korszerűsítés, az ingatlankezelés munkájának javítása. A tanácsi ingatlankezelés is megújul ebben a tervidőszakban, legalábbis a főváros vezető testületei mindent megtesznek ennek érdekébe. Erre az ágazatra igen nagy feladatok hárulnak. Mindenekelőtt gondoskodni kell az építőipari kapacitás bővítéséről. Sok-sok intézkedés történt: szakosított célszervezeteket, komplex brigádokat szerveztek az elmúlt évben, hónapokban. Olyan szervezési módszereket vezettek be, amelyek közelebb hozzák a feladatokat a megvalósítókhoz. Egészen röviden szólva: korszerűbb ingatlankezelés bontakozik ki, amelyben élesen szét- 2