Budapest, 1983. (21. évfolyam)
2. szám február - Budapest postája
A Középületépítő Vállalat A színházépítés specialistája A fővárosban — 18 színházzal számolva — több mint tizenegyezer a férőhelyek száma. A budapesti színházak döntő többsége a századforduló idején épült, s bár azóta végeztek rajtuk kisebb-nagyobb felújítási munkákat, színházaink mindegyikére ráfér a rekonstrukció. A színházak felújítása, korszerűsítése nem kis gondot jelent kormányunknak, s ezen belül a művelődésügy vezetésének. Az e célra fordítható pénzösszeg szűkössége mellett főleg az okozta a nagy problémát, hogy az ilyen munkák speciális volta, a hagyományos jellegű munkák nagy száma miatt a kivitelező építőipar nem volt megfelelően felkészülve erre a programra. A Középületépítő Vállalat — amelynek elsődleges feladata a főváros területén idegenforgalmi, kulturális, oktatási, egészségügyi, államigazgatási stb. létesítmények kivitelezése — már viszonylag korán bekapcsolódott ebbe a nagy jelentőségű rekonstrukciós munkába. Dolgozóink, akik a második világháború pusztításai óta hosszú-hosszú éveken keresztül a főváros arculatát meghatározó, egyedi új épületek kivitelezését végezték — s végzik ma is (például: Hotel Budapest Hilton, Hotel Duna Intercontinental, Hotel Budapest, Hotel Thermal, Magyar Planetárium, Budapesti Műszaki Egyetem stb.) — eleinte bizony húzódoztak a felújítási munkáktól. Rövid időn belül megértették azonban, hogy a magyar nemzet kiemelkedő jelentőségű épületeiről, a magyar és az egyetemes színművészet „templomainak" sorsáról van szó, amelyek megóvása, korszerűsítése nehéz, speciális, de ugyanakkor megtisztelő feladat is. Megkezdődött tehát a nagy munka, s a feladat nagyságának érzékeltetésére szeretnénk közelebbről is bemutatni olvasóinknak a vállalatunk kivitelezésében készült néhány épületet. NEMZETI SZÍNHÁZ: A városrendezési okokból lebontott régi Nemzeti Színház részére — a Magyar Színház átépítésével, korszerűsítésével — kellett új otthont teremteni. A kivitelezés az idő rövidsége miatt szakaszos tervszolgáltatással készült. Lényegében a meglévő Magyar Színház szerkezetéből csak a nézőtér főfalrendszere és tetőszerkezete, valamint az üzemi rész főfalrendszere maradt meg. Teljes egészében kicserélésre került az épületgépészet, a színpadtechnika, valamint a belsőépítészeti berendezések. Igen sok gondot jelentett a színpadtechnikai berendezések gyártása és szerelése, hiszen ez vállalatunk gyakorlatában nem volt szokványos feladat, korábban hasonló munkát még nem végeztünk. Az átalakított színház 671 nézőt fogadhat egyszerre. Főhomlokzatát Illés Gyula szobrászművész pirogránit domborműve alkotja. Tervezte: Azbej Sándor. FŐVÁROSI NAGYCIRKUSZ: Budapest pihenő- és szórakozóparkjában, a Városligetben a régi faépület lebontása után építettük újjá a Fővárosi Nagycirkuszt. A porond és az 1930 ülőhelyet magában foglaló nézőtér a 46 méter átmérőjű csonkakúp alakú vasbeton palást alatt helyezkedik el. A nézőtér védelmét — vadállatszámok bemutatásakor — gépi úton mozgatható védőháló biztosítja. A közönségforgalmú terek mesterséges szellőztetése, a teremhangosítás, elektromos fényszabályozás, valamint a televíziós adáshoz szükséges eszközök az építés időszakában kapható legkorszerűbb berendezések. A létesítményt kétszintes öltözőépület és az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségek egészítik ki. Tervezte: a KÖZTI. PESTI SZÍNHÁZ: 1967-ben épült. A Belvárosban lévő színháznál a rendelkezésre álló kevés hely miatt — a színpad mélysége csak 5,5, hasznos magassága 7,5 méter — kamaraszínházat kívántak létrehozni, ennek ellenére a színház repertoár műsorrenddel működik, és naponta szállítják a díszleteket a nézőtéren keresztül. A már említett okok miatt az egész építkezést végigkísérték az organizációs problémák. A férőhelyek száma 548, ami a nézőtér kubatúrájához képest sok, ezért a nézőtér komfortja nem biztosítható. Tervezte: KÖZTI. MIKROSZKÓP SZÍNPAD: 1967-ben nyitották meg. Kialakítását vállalatunk egy több szintes bérház első emeletén végezte. Szabályos ellipszis alakú nézőteret alakítottunk ki, amelyhez pódiumszerűen csatlakozik a színpad, és így a színészek közvetlen és intenzív kapcsolatot tudnak tartani a 162 főnyi közönséggel. A színházhoz kapcsolódik még a külön is üzemeltethető színészklub, ahol délutánonként a fővárosi színházak művészei találkozhatnak, este pedig a színházi előadás szünetében a nézőközönség kiszolgálását is biztosítja. Színpadgépészeti berendezés nincs a színházban. Tervezte: a BME Középülettervezési Tanszéke. A Nemzeti Színház homlokzata 44