Budapest, 1983. (21. évfolyam)

2. szám február - Budapest postája

A Középületépítő Vállalat A színházépítés specialistája A Nemzeti Színház homlokzata A fővárosban — 18 színházzal számolva — több mint tizenegy­ezer a férőhelyek száma. A buda­pesti színházak döntő többsége a századforduló idején épült, s bár azóta végeztek rajtuk kisebb-na­gyobb felújítási munkákat, szín­házaink mindegyikére ráfér a re­konstrukció. A színházak felújítása, korsze­rűsítése nem kis gondot jelent kormányunknak, s ezen belül a művelődésügy vezetésének. Az e célra fordítható pénzösszeg szű­kössége mellett főleg az okozta a nagy problémát, hogy az ilyen munkák speciális volta, a hagyo­mányos jellegű munkák nagy szá­ma miatt a kivitelező építőipar nem volt megfelelően felkészülve erre a programra. A Középületépítő Vállalat — amelynek elsődleges feladata a főváros területén idegenforgalmi, kulturális, oktatási, egészségügyi, államigazgatási stb. létesítmé­nyek kivitelezése — már viszony­lag korán bekapcsolódott ebbe a nagy jelentőségű rekonstrukciós munkába. Dolgozóink, akik a második világháború pusztításai óta hosszú-hosszú éveken keresz­tül a főváros arculatát meghatá­rozó, egyedi új épületek kivitele­zését végezték — s végzik ma is (például: Hotel Budapest Hilton, Hotel Duna Intercontinental, Hotel Budapest, Hotel Thermal, Magyar Planetárium, Budapesti Műszaki Egyetem stb.) — eleinte bizony húzódoztak a felújítási munkáktól. Rövid időn belül megértették azonban, hogy a ma­gyar nemzet kiemelkedő jelentő­ségű épületeiről, a magyar és az egyetemes színművészet „temp­lomainak" sorsáról van szó, ame­lyek megóvása, korszerűsítése ne­héz, speciális, de ugyanakkor megtisztelő feladat is. Megkezdődött tehát a nagy munka, s a feladat nagyságának érzékeltetésére szeretnénk köze­lebbről is bemutatni olvasóink­nak a vállalatunk kivitelezésében készült néhány épületet. NEMZETI SZÍNHÁZ: A vá­rosrendezési okokból lebontott régi Nemzeti Színház részére — a Magyar Színház átépítésével, korszerűsítésével — kellett új otthont teremteni. A kivitelezés az idő rövidsége miatt szakaszos tervszolgáltatással készült. Lé­nyegében a meglévő Magyar Színház szerkezetéből csak a né­zőtér főfalrendszere és tetőszer­kezete, valamint az üzemi rész főfalrendszere maradt meg. Tel­jes egészében kicserélésre került az épületgépészet, a színpadtech­nika, valamint a belsőépítészeti berendezések. Igen sok gondot jelentett a színpadtechnikai be­rendezések gyártása és szerelése, hiszen ez vállalatunk gyakorlatá­ban nem volt szokványos fe­ladat, korábban hasonló munkát még nem végeztünk. Az átalakí­tott színház 671 nézőt fogadhat egyszerre. Főhomlokzatát Illés Gyula szobrászművész pirogranit domborműve alkotja. Tervezte: Azbej Sándor. FŐVÁROSI NAGYCIR­KUSZ: Budapest pihenő- és szórakozóparkjában, a Városli­getben a régi faépület lebontása után építettük újjá a Fővárosi Nagycirkuszt. A porond és az 1930 ülőhelyet magában foglaló nézőtér a 46 méter átmérőjű cson­kakúp alakú vasbeton palást alatt helyezkedik el. A nézőtér védel­mét — vadállatszámok bemutatá­sakor — gépi úton mozgatható védőháló biztosítja. A közönség­forgalmú terek mesterséges szel­lőztetése, a teremhangosítás, elekt­romos fényszabályozás, valamint a televíziós adáshoz szükséges eszközök az építés időszakában kapható legkorszerűbb berende­zések. A létesítményt kétszintes öltözőépület és az állatok elhe­lyezésére szolgáló helyiségek egé­szítik ki. Tervezte: a KÖZTI. PESTI SZÍNHÁZ: 1967-ben épült. A Belvárosban lévő szín­háznál a rendelkezésre álló kevés hely miatt —: a színpad mélysé­ge csak 5,5, hasznos magassága 7,5 méter — kamaraszínházat kí­vántak létrehozni, ennek ellenére a színház repertoár műsorrend­del működik, és naponta szállít­ják a díszleteket a nézőtéren ke­resztül. A már említett okok miatt az egész építkezést végigkísérték az organizációs problémák. A férő­helyek száma 548, ami a nézőtér kubaturájához képest sok, ezért a nézőtér komfortja nem biztosít­ható. Tervezte: KÖZTI. MIKROSZKÓP SZÍNPAD: 1967-ben nyitották meg. Kiala­kítását vállalatunk egy több szin­tes bérház első emeletén végezte. Szabályos ellipszis alakú nézőteret alakítottunk ki, amelyhez pódium­szerűen csatlakozik a színpad, és így a színészek közvetlen és in­tenzív kapcsolatot tudnak tartani a 162 főnyi közönséggel. A szín­házhoz kapcsolódik még a külön is üzemeltethető színészklub, ahol délutánonként a fővárosi színhá­zak művészei találkozhatnak, este pedig a színházi előadás szüneté­ben a nézőközönség kiszolgálását is biztosítja. Színpadgépészeti be­rendezés nincs a színházban. Ter­vezte: a BME Középülettervezési Tanszéke. 44

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék