Budapest, 1983. (21. évfolyam)

9. szám szeptember - Aczél Kovách Tamás: Városházi tudósítások

Személyi hír A Fővárosi Tanács dr. Nagy Richárdot, a Magyar Televízió volt elnökét megválasztotta a Fővárosi Tanács elnökhelyette­sévé. Dr. Nagy Richárd 1928-ban, Pesterzsébeten született. Az Eötvös Loránd Tudományegye­temen szerzett tanári diplomát. Hosszabb ideig a Budapesti KISZ Bizottság első titkára, 1971-től a Budapesti Pártbizott­ság titkára és a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának a tag­ja volt. A megújulás megújulása A készülő vagy már elfogadott tanácsi határozatok, rendelkezé­sek s főként az ezekkel kapcso­latos viták jól tükrözik fejlődé­sünk számtalan új jelenségét. A fejlesztési gyakorlat mellett el­sősorban a módszer változik. Ezt követeli meg az új gazdasági helyzet, de a korábban elért je­lentős eredmények is alapot ad­nak a továbblépésre, segítik a megújulást. Bár a gazdasági körülmények nehezebbek lettek, a feladatok változatlanul nagyok, teljesíté­sükre még inkább igénybe kell venni a lakossági erőket. A magánerő kifejezés ma több értelemben használatos. A ma­gánerő bevonása az építésbe ki­tételt használjuk, ha a család há­zat épít, ha pénzért vesz lakást, de akkor is, ha a kisiparos vállalja az építkezést. A magánerő be­vonása a kereskedelembe azt je­lenti, hogy egy zöldség-gyü­mölcs kiskereskedő két­ vagy több helyen is árusít a piacon, ha Fóton a család paradicsomot termeszt, s ezt eladja Óbudán, vagy ha valaki a kertjében ter­mett almát, szőlőt a buszmegál­lóban kínálja megvételre. A lakossági erők mozgósítása, az ezt gátló merev intézkedések feloldása, minden rejtett forrás kiaknázása az új módszer jelleg­zetes vonása. De a fejlődésben is korszakváltó minőségi válto­zások mutatkoznak meg. Buda­pesten sok új negyed épül. En­nek társadalmi hatása aligha be­csülhető túl. Ám jól látjuk a gyarapodás közben elkövetett hibákat is. Egyhangúak a házak, házsorok, köztük nehezen si­kerül a városiasodás kulturált formáit kialakítani. Az egyhan­gúság lényeges oka az építkezé­sek túlságosan központosított tervezése. A budai Vár 700 év és tízezrek közös alkotása, Újpa­lota vagy Dél-Zugló öt év műve és öt vagy ötven építész elgon­dolása. És mivel a központi ter­vezés a részletekre is kiterjedt, ugyanolyan lett a bolt, a lámpa vagy a park Budafokon, mint Angyalföldön. Szerencsére minden új épít­kezés befejezetlen. S most, hogy a lakossági erőket bevonják a környezet otthonossá tételébe, az utcák, terek „bebútorozásá­ba", sok új szín, ötlet élénkíti s teszi majd gazdaggá, változatos­sá a tízemeletes tömbökből álló negyedeket. Megjegyzem, ma er­re van viszonylag a legtöbb pénz, és a fejlesztés is még sok, ki nem használt lehetőséget tárhat fel. Számottevő a „belső fejlődés" is. Késik az áruház megépítése? Boltsor nyílik a házak földszint­jén, másutt pedig több új pavi­lont emelnek. Nincs központi pénz a művelődési házra? A Ha­vanna negyedben helyi források­ból létrehozott húsz új klub is sok szórakozási lehetőséget te­remt. S társadalmi erővel foly­tatódik a magas színvonalú kert­építés, a sporttelepek fölszere­lése. Az új negyedek belső fejlő­dése megkönnyíti a városköz­pontok megvalósítását. Távol a városmagtól hat „kis belváros" helyét jelölték ki az építészek. Ezzel mentesítik a zsúfolt Belvá­rost, s meggyorsítják a külső negyedek fejlesztését. Központi pénzből erre most kevés jut, mégsem áll meg a fejlődés. Óbu­dán is „csak" arra telt, hogy bő­vítsék az Árpád-hidat, megépül­jön az új Flórián tér és a Vörös­vári út. Mindez — a Hungária­gyűrű és az észak-déli közúti tengely találkozása — megfelelő feltétel, hogy helyi és megyei (!) forrásokból kibontakozzék az új egészségügyi, művelődési és hivatali központ. Kispesten is megkezdődött — és hosszú ideig tart majd — a teljes városközpont felépítése. A nagy építkezés hatására azon­ban a tervezett dél-pesti belvá­ros körül máris megnyíltak a boltok, a kis áruházak, megú­jult a piac. A lakáspiac rejtelmei A hirdetésre: „Kétszobás, jól felszerelt lakás házaspárnak egy évre kiadó" — három nap alatt kétszáztíz érdeklődő jelentke­zett. Húszan készségesen vállal­ták a havi 10 ezer forintos bért, sőt, voltak, akik előre megfizet­ték volna a 120 ezer forintot. A tulajdonos — afrikai kikül­detése miatt — engedéllyel adta ki a lakást. S kik voltak a jelent­kezők? Főként fiatal házaspárok és nem házas­párok, de érdek­lődött több vidéki és külföldi is. Budapesten ma a kiadó egy­szobás öröklakás bére havi 5— 8 ezer forint, a kétszobásé álta­lában 10 ezer forint vagy ennél is több. A jelentkezők száma és a magas bérek jelzik: nagyobb a kereslet, mint a kínálat. Vi­szonylag kevés budapesti lakás akar öröklakás vagy családi ház kiadásából megélni, mégha épül is nem egy olyan kétszintes csa­ládi ház, ahol már eleve számí­tásba vették az egyik lakás bér­beadását. A kiadással a tulajdo­nos részben jövedelmét akarja kiegészíteni, esetleg cserére vagy építkezésre kíván gyűjteni. Budapesten ma sok szövet­kezeti és öröklakást kínálnak el­adásra. Erzsébeten, Kispesten, Csepelen vagy Kelet-Pesten egy négyzetméter ára 10 ezer forint. Új lakás 500—700 ezer forintos áron kapható. Budán az örökla­kás négyzetméterenként 12—15 ezer forint, a Gellérthegyen, a Rózsadombon és az óbudai he­gyekben eléri a 20 ezer forin­tot. De kínálnak lakást négy­millióért is. Sokan félnek, hogy a lakás­piac fellendülése általános nye­részkedéshez vezet. Tagadhatat­lan, vannak ilyen jelek. „Budán öröklakás másfél millió forin­tért eladó, vállalat bérli, 120 ezer forintot jövedelmez." Vagyis a tulajdonos nem lakik a lakásban, a bérlő sem lakhat ott, tehát a hirdető a legnagyobb nyíltság­gal kínál munka nélkül elérhető jövedelmet — másfél millióért. Tény az is, vannak, akik eladás­sal vagy megegyezéses cserével nagy pénzhez jutnak. Fel kell figyelni erre, a nyerészkedést meg kell akadályozni, meg is lehet a törvény erejével, de el­sősorban azzal, hogy több lakás épül. Mi tette lehetővé a lakáspiac fellendülését? Elsősorban a nagy építkezések hatása. Van mit el­adni, kiadni, hiszen ugyanakkor még sok a lakásnélküli igénylő is. Tagadhatatlan, hogy a sok eladás és csere is hozzájárul a lakáshelyzet javulásához, így in­kább juthat valaki igényének megfelelő lakáshoz, ugyanakkor nő az építkezési kedv is. Levonva a tanulságot: minden olyan intézkedés, amely előse­gítheti a bőség elérését, fontos, hasznos intézkedés, megfelel a társadalmi érdekeknek. Aczél Kovách Tamás Városházi tudósítások

Next