Budapest, 1983. (21. évfolyam)
9. szám szeptember - Aczél Kovách Tamás: Városházi tudósítások
Személyi hír A Fővárosi Tanács dr. Nagy Richárdot, a Magyar Televízió volt elnökét megválasztotta a Fővárosi Tanács elnökhelyettesévé. Dr. Nagy Richárd 1928-ban, Pesterzsébeten született. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett tanári diplomát. Hosszabb ideig a Budapesti KISZ Bizottság első titkára, 1971-től a Budapesti Pártbizottság titkára és a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának a tagja volt. A megújulás megújulása A készülő vagy már elfogadott tanácsi határozatok, rendelkezések s főként az ezekkel kapcsolatos viták jól tükrözik fejlődésünk számtalan új jelenségét. A fejlesztési gyakorlat mellett elsősorban a módszer változik. Ezt követeli meg az új gazdasági helyzet, de a korábban elért jelentős eredmények is alapot adnak a továbblépésre, segítik a megújulást. Bár a gazdasági körülmények nehezebbek lettek, a feladatok változatlanul nagyok, teljesítésükre még inkább igénybe kell venni a lakossági erőket. A magánerő kifejezés ma több értelemben használatos. A magánerő bevonása az építésbe kitételt használjuk, ha a család házat épít, ha pénzért vesz lakást, de akkor is, ha a kisiparos vállalja az építkezést. A magánerő bevonása a kereskedelembe azt jelenti, hogy egy zöldség-gyümölcs kiskereskedő két vagy több helyen is árusít a piacon, ha Fóton a család paradicsomot termeszt, s ezt eladja Óbudán, vagy ha valaki a kertjében termett almát, szőlőt a buszmegállóban kínálja megvételre. A lakossági erők mozgósítása, az ezt gátló merev intézkedések feloldása, minden rejtett forrás kiaknázása az új módszer jellegzetes vonása. De a fejlődésben is korszakváltó minőségi változások mutatkoznak meg. Budapesten sok új negyed épül. Ennek társadalmi hatása aligha becsülhető túl. Ám jól látjuk a gyarapodás közben elkövetett hibákat is. Egyhangúak a házak, házsorok, köztük nehezen sikerül a városiasodás kulturált formáit kialakítani. Az egyhangúság lényeges oka az építkezések túlságosan központosított tervezése. A budai Vár 700 év és tízezrek közös alkotása, Újpalota vagy Dél-Zugló öt év műve és öt vagy ötven építész elgondolása. És mivel a központi tervezés a részletekre is kiterjedt, ugyanolyan lett a bolt, a lámpa vagy a park Budafokon, mint Angyalföldön. Szerencsére minden új építkezés befejezetlen. S most, hogy a lakossági erőket bevonják a környezet otthonossá tételébe, az utcák, terek „bebútorozásába", sok új szín, ötlet élénkíti s teszi majd gazdaggá, változatossá a tízemeletes tömbökből álló negyedeket. Megjegyzem, ma erre van viszonylag a legtöbb pénz, és a fejlesztés is még sok, ki nem használt lehetőséget tárhat fel. Számottevő a „belső fejlődés" is. Késik az áruház megépítése? Boltsor nyílik a házak földszintjén, másutt pedig több új pavilont emelnek. Nincs központi pénz a művelődési házra? A Havanna negyedben helyi forrásokból létrehozott húsz új klub is sok szórakozási lehetőséget teremt. S társadalmi erővel folytatódik a magas színvonalú kertépítés, a sporttelepek fölszerelése. Az új negyedek belső fejlődése megkönnyíti a városközpontok megvalósítását. Távol a városmagtól hat „kis belváros" helyét jelölték ki az építészek. Ezzel mentesítik a zsúfolt Belvárost, s meggyorsítják a külső negyedek fejlesztését. Központi pénzből erre most kevés jut, mégsem áll meg a fejlődés. Óbudán is „csak" arra telt, hogy bővítsék az Árpád-hidat, megépüljön az új Flórián tér és a Vörösvári út. Mindez — a Hungáriagyűrű és az észak-déli közúti tengely találkozása — megfelelő feltétel, hogy helyi és megyei (!) forrásokból kibontakozzék az új egészségügyi, művelődési és hivatali központ. Kispesten is megkezdődött — és hosszú ideig tart majd — a teljes városközpont felépítése. A nagy építkezés hatására azonban a tervezett dél-pesti belváros körül máris megnyíltak a boltok, a kis áruházak, megújult a piac. A lakáspiac rejtelmei A hirdetésre: „Kétszobás, jól felszerelt lakás házaspárnak egy évre kiadó" — három nap alatt kétszáztíz érdeklődő jelentkezett. Húszan készségesen vállalták a havi 10 ezer forintos bért, sőt, voltak, akik előre megfizették volna a 120 ezer forintot. A tulajdonos — afrikai kiküldetése miatt — engedéllyel adta ki a lakást. S kik voltak a jelentkezők? Főként fiatal házaspárok és nem házaspárok, de érdeklődött több vidéki és külföldi is. Budapesten ma a kiadó egyszobás öröklakás bére havi 5— 8 ezer forint, a kétszobásé általában 10 ezer forint vagy ennél is több. A jelentkezők száma és a magas bérek jelzik: nagyobb a kereslet, mint a kínálat. Viszonylag kevés budapesti lakás akar öröklakás vagy családi ház kiadásából megélni, mégha épül is nem egy olyan kétszintes családi ház, ahol már eleve számításba vették az egyik lakás bérbeadását. A kiadással a tulajdonos részben jövedelmét akarja kiegészíteni, esetleg cserére vagy építkezésre kíván gyűjteni. Budapesten ma sok szövetkezeti és öröklakást kínálnak eladásra. Erzsébeten, Kispesten, Csepelen vagy Kelet-Pesten egy négyzetméter ára 10 ezer forint. Új lakás 500—700 ezer forintos áron kapható. Budán az öröklakás négyzetméterenként 12—15 ezer forint, a Gellérthegyen, a Rózsadombon és az óbudai hegyekben eléri a 20 ezer forintot. De kínálnak lakást négymillióért is. Sokan félnek, hogy a lakáspiac fellendülése általános nyerészkedéshez vezet. Tagadhatatlan, vannak ilyen jelek. „Budán öröklakás másfél millió forintért eladó, vállalat bérli, 120 ezer forintot jövedelmez." Vagyis a tulajdonos nem lakik a lakásban, a bérlő sem lakhat ott, tehát a hirdető a legnagyobb nyíltsággal kínál munka nélkül elérhető jövedelmet — másfél millióért. Tény az is, vannak, akik eladással vagy megegyezéses cserével nagy pénzhez jutnak. Fel kell figyelni erre, a nyerészkedést meg kell akadályozni, meg is lehet a törvény erejével, de elsősorban azzal, hogy több lakás épül. Mi tette lehetővé a lakáspiac fellendülését? Elsősorban a nagy építkezések hatása. Van mit eladni, kiadni, hiszen ugyanakkor még sok a lakásnélküli igénylő is. Tagadhatatlan, hogy a sok eladás és csere is hozzájárul a lakáshelyzet javulásához, így inkább juthat valaki igényének megfelelő lakáshoz, ugyanakkor nő az építkezési kedv is. Levonva a tanulságot: minden olyan intézkedés, amely elősegítheti a bőség elérését, fontos, hasznos intézkedés, megfelel a társadalmi érdekeknek. Aczél Kovách Tamás Városházi tudósítások