Budapest, 1983. (21. évfolyam)
7. szám július - Kovács Zoltán: Gyalogosparadicsom 2000-ben
ton egy épület állt, emiatt nem tudták a századfordulón a parkot abba az irányba megnyitni. A rekonstrukciós tervben a park szimmetrikus, a hiányzó két sarkon is íves kialakítású. A Vörösmarty tér 4. szám alatti neobarokk kapuzat tengelyében másfél méter magas kőtalapzaton nyolcágú kandeláber áll. A romantikus kovácsoltvas szerkezet eredetileg lefelé lógó gázlámpatesteket tartott. Jelenleg a hatszögű burák felfelé fordulnak. Eredeti állapotuknak visszaállítása esztétikailag is fontos, de egyben — a többi, szintén helyreállítandó pásztorbot-kandeláberrel együtt — része lesz a Vörösmarty tér közvilágításának. 1896-ban készültek el a földalatti lejáratai fölötti kis épületek. Ezek az ipari műremekek minden megállóban különbözőek voltak. A Vörösmarty téren — röviddel megépítésük után — ma már ismeretlen, csak sejthető okokból lebontották őket, és a lejáratok három oldalról faragott kőmellvédet kaptak. Korabeli tervek alapján megterveztettük a lejáróépületeket is. Ennek ellenére több egybehangzó vélemény alapján úgy döntöttünk, hogy nem állítjuk helyre a hivalkodó, túlzottan forma- és részletgazdag házikókat. Helyettük a meglévő kőkorlátra körbefutó egyszerű, de nemes anyagból készült korlátot és a lejárat síkjában a mellvédre helyezett két — a többivel harmonizáló — kandelábert készíttetünk. A 7500 négyzetméteres teret ugyanolyan mosott felületű, 40x40x6 centiméteres műkő lapokkal borítjuk be, mint a Duna-korzót. A mintázatot különböző színárnyalatú adalékanyaggal készülő lapokkal lehet elérni. Funkcionális, az esztétikai szempontokkal egyenértékű kritérium a tisztíthatóság, cserélhetőség, tehát a karbantarthatóság. A Duna-korzót a Vörösmarty térrel öszszekapcsoló Vigadó utcát, a rövid Váci utcai szakaszt és a Kristóf teret a Vörösmarty térrel egyidőben korszerűsítjük. A tervezőberuházó-lebonyolító „csapat" erőfeszítései arra irányulnak, hogy az itteni munkák is elkészüljenek 1984 közepére. A belvárosi gyalogosrendszer beruházója a Fővárosi Tanács V. B. Közlekedési Főigazgatósága; ez alól csak két kis utca kivétel (a Régiposta utca és a Haris köz). A generálkivitelező — az egységes rendezőelvek és szemlélet következetes érvényesítése érdekében — mindenütt a Metró Közlekedésfejlesztési és Beruházási Vállalat kipróbált és millió gond között edződött kollektívája. A Haris köz köti össze a Belváros két legnagyobb bevásárlóutcáját, a Váci utcát és a Petőfi utcát, de jelentős a gyalogosforgalma a két oldalán sűrűn elhelyezkedő kisebbnagyobb boltok miatt is. Díszburkolatának elkészítése a Katona József Színház átadása után és a Párisi-udvarból nyíló passzázs megnyitásával vált szükségessé. A díszburkolat-építés beruházója az V. kerületi Tanács. Az 1983 közepén elkezdődő díszburkolat-építési munkák az év végéig várhatóan befejeződnek, bár történnek olyan irányú kezdeményezések, hogy az év végi határidőt előbbre hozzák a színházi szezon kezdetére. Az utca alatt húzódó pince, illetve pincefödém miatt szó sem lehet itt kandeláberek elhelyezéséről. Ezért század elejei stílusban gyártott öntöttvas falikarokkal oldják meg az utca világítását. Haidekker-fonatos szemétgyűjtők kerülnek az utcára, mert a műemléki környezet nem engedi meg a szokványos műanyag szeméttárolók elhelyezését. Ülőbútorként Buchwald-padokat és -székeket terveztek és gyártanak a Haris közbe. A gyalogosrendszer az ezredfordulón 1985—86 között díszburkolatot kap a Váci utcának Kristóf tér és a Szabadsajtó út közötti szakasza. Miután az üzletközpont az idén elkészül, ennek előfeltétele már csak az, hogy beépüljön ekkorra a városképet a háború óta csúfító két foghíjtelek. (Váci utca 19—21. és 20.) (A „mindent azonnal" elvet valló tábornak megjegyezném: nem a jó szándékon A gyalogosrendszer 1984-ben. Molnár Péterné rajza MEGÉPÜLT DÍSZBURKOLAT DÍSZBURKOLAT NÉLKÜLI GYALOGOS UTCA MEGLEVŐ PASSZÁZS TERVEZETT PASSZÁZS