Budapest, 1983. (21. évfolyam)

7. szám július - Kovács Zoltán: Gyalogosparadicsom 2000-ben

ton egy épület állt, emiatt nem tudták a századfordulón a parkot abba az irányba megnyitni. A rekonstrukciós tervben a park szimmetrikus, a hiányzó két sarkon is íves kialakítású. A Vörösmarty tér 4. szám alatti neo­barokk kapuzat tengelyében másfél méter magas kőtalapzaton nyolcágú kandeláber áll. A romantikus kovácsoltvas szerkezet eredetileg lefelé lógó gázlámpatesteket tar­tott. Jelenleg a hatszögű burák felfelé for­dulnak. Eredeti állapotuknak visszaállítása esztétikailag is fontos, de egyben — a többi, szintén helyreállítandó pásztorbot-kande­láberrel együtt — része lesz a Vörösmarty tér közvilágításának. 1896-ban készültek el a földalatti lejáratai fölötti kis épületek. Ezek az ipari műreme­kek minden megállóban különbözőek vol­tak. A Vörösmarty téren — röviddel meg­építésük után — ma már ismeretlen, csak sejthető okokból lebontották őket, és a le­járatok három oldalról faragott kőmell­védet kaptak. Korabeli tervek alapján meg­terveztettük a lejáróépületeket is. Ennek ellenére több egybehangzó vélemény alap­ján úgy döntöttünk, hogy nem állítjuk hely­re a hivalkodó, túlzottan forma- és részlet­gazdag házikókat. Helyettük a meglévő kő­korlátra körbefutó egyszerű, de nemes anyagból készült korlátot és a lejárat síkjá­ban a mellvédre helyezett két — a többivel harmonizáló — kandelábert készíttetünk. A 7500 négyzetméteres teret ugyan­olyan mosott felületű, 40x40x6 centimé­teres műkő lapokkal borítjuk be, mint a Duna-korzót. A mintázatot különböző színárnyalatú adalékanyaggal készülő lapok­kal lehet elérni. Funkcionális, az esztétikai szempontokkal egyenértékű kritérium a tisztíthatóság, cserélhetőség, tehát a kar­bantarthatóság. A Duna-korzót a Vörösmarty térrel ösz­szekapcsoló Vigadó utcát, a rövid Váci utcai szakaszt és a Kristóf teret a Vörösmarty térrel egyidőben korszerűsítjük. A tervező­beruházó-lebonyolító „csapat" erőfeszíté­sei arra irányulnak, hogy az itteni munkák is elkészüljenek 1984 közepére. A belvárosi gyalogosrendszer beruházója a Fővárosi Tanács V. B. Közlekedési Főigaz­gatósága; ez alól csak két kis utca kivétel (a Régiposta utca és a Haris köz). A generál­kivitelező — az egységes rendezőelvek és szemlélet következetes érvényesítése érdeké­ben — mindenütt a Metró Közlekedésfej­lesztési és Beruházási Vállalat kipróbált és millió gond között edződött kollektívája. A Haris köz köti össze a Belváros két leg­nagyobb bevásárlóutcáját, a Váci utcát és a Petőfi utcát, de jelentős a gyalogosforgalma a két oldalán sűrűn elhelyezkedő kisebb­nagyobb boltok miatt is. Díszburkolatának elkészítése a Katona József Színház átadása után és a Párisi-udvarból nyíló passzázs megnyitásával vált szükségessé. A díszburkolat-építés beruházója az V. kerületi Tanács. Az 1983 közepén elkezdő­dő díszburkolat-építési munkák az év végé­ig várhatóan befejeződnek, bár történnek olyan irányú kezdeményezések, hogy az év végi határidőt­ előbbre hozzák a színházi szezon kezdetére. Az utca alatt húzódó pince, illetve pince­födém miatt szó sem lehet itt kandeláberek elhelyezéséről. Ezért század elejei stílusban gyártott öntöttvas falikarokkal oldják meg az utca világítását. Haidekker-fonatos sze­métgyűjtők kerülnek az utcára, mert a műemléki környezet nem engedi meg a szokványos műanyag szeméttárolók elhe­lyezését. Ülőbútorként Buchwald-padokat és -székeket terveztek és gyártanak a Haris közbe. A gyalogosrendszer az ezredfordulón 1985—86 között díszburkolatot kap a Váci utcának Kristóf tér és a Szabadsajtó út közötti szakasza. Miután az üzletköz­pont az idén elkészül, ennek előfelté­tele már csak az, hogy beépüljön ekkor­ra a városképet a háború óta csúfító két foghíjtelek. (Váci utca 19—21. és 20.) (A „mindent azonnal" elvet valló tábor­nak megjegyezném: nem a jó szándékon A gyalogosrendszer 1984-ben. Molnár Péterné rajza MEGÉPÜLT DÍSZBURKOLAT DÍSZBURKOLAT NÉLKÜLI GYALOGOS UTCA MEGLEVŐ PASSZÁZS TERVEZETT PASSZÁZS

Next