Budapest, 1983. (21. évfolyam)

3. szám március - Vén Zsuzsanna: A régi Zeneakadémia

VÉN ZSUZSA c/3 régi Zeneakadémia VINépköztársaság útja 6­7. A magyar zenei élet színvona­la igen alacsony volt a 19. szá­zad közepén. Felemelésére 1869-ben történt az első kísérlet. Csengery Antal (történeti író, publicista, országgyűlési képvi­selő) a Szülészeti Tanoda lét­rehozásával foglalkozó gyűlé­sen javasolta „a kor és művészet színvonalán álló országos zene-és énekakadémia" felállítását. Az indítványnak a napisajtóban és zenei körökben egyaránt nagy visszhangja támadt. A hazai ze­ne- és énekművészek 1870. feb­ruár 20-án értekezletet tartottak, emlékiratot szerkesztettek, ame­lyet aztán az országgyűléshez is benyújtottak. Személyesen Deák Ferencet kérték meg ügyük tá­mogatására, aki ezt készséggel vállalta. Ennek ellenére az or­szággyűlés csak néhány évvel ké­sőbb, 1873. február 8-i ülésén szavazta meg az akadémia léte­sítésének költségeit. A zenészek kezdettől fogva Liszt Ferencet akarták megnyer­ni a létesítendő zeneakadémia vezetésére. A zeneköltő ezt el is vállalta, sőt, felajánlotta saját Hal téri lakásának egy részét az aka­démia első otthonául. Az ünne­pélyes megnyitó 1875. november 14-én volt. Az akadémia négy évig működött Liszt Ferenc la­kásában, egészen addig, amíg fel­épült az intézmény számára a háromemeletes épület a Sugár­úton (ma Népköztársaság útja). 1878-ban az Országos Kép­zőművészeti Társulat megvásá­rolta a Sugárúton a három par­cellából álló, az Izabella és Vörösmarty utca közt lévő telek­tömb harmadik telkét is. (A má­sik kettőt már korábban megvet­te.) Az Izabella utcában fekvő tel­ken 1874-76 között Rauscher Lajos tervei alapján a Mintarajz­tanodát (ma Képzőművészeti Fő­iskola), a középső telken pedig 1875-77 között a Műcsarnokot (Lang Adolf tervei alapján) épí­tették föl. Az Építőipar című folyóirat Az épület homlokzata 1883 körül. Bakos Ágnes reprodukciói 42

Next