Budapest, 1988. (26. évfolyam)
12. szám december - Lintner Sándor: A jókedély és a frizura marad!
tette, hogy az ötéves terv során felépítik az új Nemzeti Színházat. Ezzel a helykeresés újra elkezdődött. Major Tamás, a Nemzeti Színház igazgatója amellett foglalt állást, hogy a színházat a Roosevelt téren, a most ott álló Atrium szálló helyén építsék fel. Sőt az akkor erősen romos Vigadó és az ugyancsak súlyosan megsérült Vígszínház átépítése is szóba került. De már ekkor felmerült a Városliget gondolata is. Az ötvenes években ismét kísértett az Engels téri beépítés. Budapest 1955. évi távlati rendezési terve — egészen mellékesen — Sztálin (ma Népköztársaság) úton jelölt ki helyet a Nemzeti Színház számára, egy 1960-ban készült tervtanulmány pedig a Tabánt vagy a pesti Duna-partot javasolta. A második elöntő fordulat a színház történetében 1965-ben következett be, amikor a Népszínház-Nemzeti Színház épületét lebontották. A bontást a metró építkezése indokolta, amelynek vonalába esett a színház, és helyén metrómegállót terveztek. Hogy valóban szükség volt-e erre a lépésre, ma már erősen vitatják. A színház társulata 1964-ben átköltözött a Thália (akkor Petőfi) Színház Nagymező utcai épületébe. Ez volt tehát a Nemzeti Színház harmadik ideiglenes épülete. Ekkor már dolgoztak a régi Magyar Színház átépítési tervein, amelyet Azbej Sándor készített el. Az átköltözésre a negyedik otthonba 1966. október 1-én került sor. Azóta a Nemzeti Színház ott van. Már a lebontás előkészületei idején, 1964-ben tervpályázatot írtak ki egyrészt a Nemzeti Színház elhelyezésére, másrészt a Dózsa György út építészeti rendezésére. A pályázatnak tehát előfeltétele volt, hogy a Nemzeti Színházat csak a Dózsa György úton lehet elképzelni. Ebben a cikkben kizárólag a Nemzeti Színház egykori elhelyezésének kérdésével foglalkozunk, tehát a pályázat egyéb — érdekes — részleteit mellőznünk kell. A nyertes pályamű a Gorkij fasor tengelyébe állította a színházat, amelynek főhomlokzatán, a terv szerint, dísztribünül szolgáló erkély lett volna. Ezek után, 1965 januárjában magának a színháznak a felépítési terveire is pályázatot írtak ki. Erre 92 pályamunka érkezett be; az I. díjat nem adták ki, II. díjat két, III. díjat három pályamű nyert. De Hofer Miklós és munkatársai, Vajda Ferenc, Kádár István, Bakos Kálmán és dr. Lohr Ferenc tervét legjobbnak tartották, és meg is bízták őket a véglegesnek hitt építészeti tervezéssel. 1971 áprilisában pedig politikai határozat született a színház felépítéséről. Ezután csend következett. 1983. március 17-én azonban megbeszélés volt a színház megvalósításáról a Középülettervező Vállalatnál. A Dózsa György út mellett két további helyszín is szóba került: újból az Engels tér, valamint a Szent György tér és a Dísz tér közötti romos épület, a volt Honvédelmi Minisztérium helye. A jelenlevők többsége a Dózsa György úti helyszín mellett nyilatkozott. Társadalmi vitákra, szakmai előadásokra is sor került, megtárgyalták az elkészült terveket. 1984 július-augusztusban a Budapest Galériában mutatták be a régebbi és újabb terveket. A kiállításnak több mint háromezer látogatója volt, és sokan írtak véleményt a vendégkönyvbe. Az építkezés tervezett helyéről a többség véleménye néha a gorombaságig elutasító volt. Ezután a Magyar Építőművészek Szövetsége is a javasolt hely ellen nyilatkozott. Az Állami Tervbizottság 1985 júniusában határozatot hozott a színház felépítéséről. 1986 márciusában előkészítő munkálatok kezdődtek a Dózsa György úti színhelyen, bekerítették a területet, fákat, bokrokat telepítettek át. Időközben azonban történt valami — és most idézem Hofer Miklós egyetemi tanár szavait: ,,A telepítést nemcsak városszerkezeti, forgalmi, városképi, építészeti, valamint gazdasági — hanem mint kiderült — érzelmi és hangulati kérdések is erősen befolyásolják". Ennek következtében a kijelölt helyet újra parkosították. A Dózsa György úti megoldás kútba esett. 1988. március 15-én pedig MTI-hír adta tudtul, hogy az új Nemzeti Színház helyének kiválasztására nyilvános tervpályázat kiírásáról állapodott meg a budapesti Városházán Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter, Iványi Pál, a Fővárosi Tanács elnöke, Stark Antal művelődési minisztériumi államtitkár és Szinetár Miklós, az új Nemzeti Színház felépítésének és szervezésének kormánybiztosa. A pályázat eredményéről a kijelölt bírálóbizottság legkésőbb decemberben dönt. Itt tartunk most. Kíváncsian várjuk a döntést, amely, reméljük, pontot tesz az állandó Nemzeti Színház 151 éve húzódó ügye után. TARR LÁSZLÓ A régi budapesti Népszínház, ahová a Nemzeti Színház 1908-ban átköltözött 33