Budapest, 1988. (26. évfolyam)

12. szám december - Lintner Sándor: A jókedély és a frizura marad!

tette, hogy az ötéves terv során felépítik az új Nemzeti Színházat. Ezzel a helykeresés újra elkezdődött. Major Tamás, a Nemzeti Színház igazgatója amellett foglalt állást, hogy a színházat a Roo­sevelt téren, a most ott álló Atrium szálló helyén építsék fel. Sőt az akkor erősen romos Vigadó és az ugyancsak súlyosan megsé­rült Vígszínház átépítése is szóba került. De már ekkor felmerült a Városliget gondolata is. Az ötvenes években ismét kísértett az Engels téri beépítés. Budapest 1955. évi távlati rendezési terve — egészen mellékesen — Sztálin (ma Népköztársaság) úton jelölt ki helyet a Nemzeti Színház számára, egy 1960-ban készült tervta­nulmány pedig a Tabánt vagy a pesti Duna-partot javasolta. A második elöntő fordulat a színház történetében 1965-ben kö­vetkezett be, amikor a Népszínház-Nemzeti Színház épületét le­bontották. A bontást a metró építkezése indokolta, amelynek vo­nalába esett a színház, és helyén metrómegállót terveztek. Hogy valóban szükség volt-e erre a lépésre, ma már erősen vitatják. A színház társulata 1964-ben átköltözött a Thália (akkor Petőfi) Színház Nagymező utcai épületébe. Ez volt tehát a Nemzeti Szín­ház harmadik ideiglenes épülete. Ekkor már dolgoztak a régi Ma­gyar Színház átépítési tervein, amelyet Azbej Sándor készített el. Az átköltözésre a negyedik otthonba 1966. október 1-én került sor. Azóta a Nemzeti Színház ott van. Már a lebontás előkészületei idején, 1964-ben tervpályázatot ír­tak ki egyrészt a Nemzeti Színház elhelyezésére, másrészt a Dózsa György út építészeti rendezésére. A pályázatnak tehát előfeltétele volt, hogy a Nemzeti Színházat csak a Dózsa György úton lehet elképzelni. Ebben a cikkben kizárólag a Nemzeti Színház egykori elhelyezésének kérdésével foglalkozunk, tehát a pályázat egyéb — érdekes — részleteit mellőznünk kell. A nyertes pályamű a Gorkij fasor tengelyébe állította a színházat, amelynek főhom­lokzatán, a terv szerint, dísztribünül szolgáló erkély lett volna. Ezek után, 1965 januárjában magának a színháznak a felépíté­si terveire is pályázatot írtak ki. Erre 92 pályamunka érkezett be; az I. díjat nem adták ki, II. díjat két, III. díjat három pályamű nyert. De Hofer Miklós és munkatársai, Vajda Ferenc, Kádár Ist­ván, Bakos Kálmán és dr. Lohr Ferenc tervét legjobbnak tartot­ták, és meg is bízták őket a véglegesnek hitt építészeti tervezéssel. 1971 áprilisában pedig politikai határozat született a színház felé­pítéséről. Ezután csend következett. 1983. március 17-én azonban megbeszélés volt a színház meg­valósításáról a Középülettervező Vállalatnál. A Dózsa György út mellett két további helyszín is szóba került: újból az Engels tér, valamint a Szent György tér és a Dísz tér közötti romos épület, a volt Honvédelmi Minisztérium helye. A jelenlevők többsége a Dózsa György úti helyszín mellett nyilatkozott. Társadalmi viták­ra, szakmai előadásokra is sor került, megtárgyalták az elkészült terveket. 1984 július-augusztusban a Budapest Galériában mutat­ták be a régebbi és újabb terveket. A kiállításnak több mint há­romezer látogatója volt, és sokan írtak véleményt a vendégkönyv­be. Az építkezés tervezett helyéről a többség véleménye néha a gorombaságig elutasító volt. Ezután a Magyar Építőművészek Szövetsége is a javasolt hely ellen nyilatkozott. Az Állami Tervbizottság 1985 júniusában határozatot hozott a színház felépítéséről. 1986 márciusában előkészítő munkálatok kezdődtek a Dózsa György úti színhelyen, bekerítették a terüle­tet, fákat, bokrokat telepítettek át. Időközben azonban történt valami — és most idézem Hofer Miklós egyetemi tanár szavait: ,,A telepítést nemcsak városszerkezeti, forgalmi, városképi, épí­tészeti, valamint gazdasági — hanem mint kiderült — érzelmi és hangulati kérdések is erősen befolyásolják". Ennek következté­ben a kijelölt helyet újra parkosították. A Dózsa György úti meg­oldás kútba esett. 1988. március 15-én pedig MTI-hír adta tudtul, hogy az új Nemzeti Színház helyének kiválasztására nyilvános tervpályázat kiírásáról állapodott meg a budapesti Városházán Somogyi Lász­ló építésügyi és városfejlesztési miniszter, Iványi Pál, a Fővárosi Tanács elnöke, Stark Antal művelődési minisztériumi államtitkár és Szinetár Miklós, az új Nemzeti Színház felépítésének és szerve­zésének kormánybiztosa. A pályázat eredményéről a kijelölt bírálóbizottság legkésőbb decemberben dönt. Itt tartunk most. Kíváncsian várjuk a dön­tést, amely, reméljük, pontot tesz az állandó Nemzeti Színház 151 éve húzódó ügye után. TARR LÁSZLÓ A régi budapesti Népszínház, ahová a Nemzeti Színház 1908-ban átköltözött 33

Next