Budapest, 1988. (26. évfolyam)

12. szám december - Kiss Károly: Egy ódon ház megújhodott

34 AZ OROSZLÁNTÓL A KORONÁIG Egy ódon ház megújhodott Az eseményről szűkszavú tudósítás tájékoztatta a közvéleményt: 1988. augusztus 19-én szerény ünnepség keretében átadták rendeltetésének az Óbudai Művelődési Központ épületét. Valójában ismét elfoglalta helyét az intézmény, amelynek elég sokáig, több mint tíz évig a Zichy-kastély egyik melléképülete nyújtott ideiglenes szállást. A most megújított­ megújhodott ház immár betölti hivatását; itt van a városrész szelle­mi centruma, falai között a közművelődés közösségteremtő új lehetőségeit keresik Meré­nyi Judit igazgató vezetésével az intézmény munkatársai. Csodával határos, hogy megújhodhatott ez az épület, hiszen már az is csoda, hogy e­gyáltalán megmaradhatott. A hetvenes évek elején ezt a házat és környezetét ugyancsak elmúlásra ítélte a meggondolatlan városrendezés. Mert erre a sorsra jutott volna a mara­dék épületegyüttes: a Krúdy-féle ház, a Kéhli vendéglő s a még ott álló néhány ódon épít­mény. A műemlékvédelem első szerény hazai győzelme volt a kivívott döntés, amellyel megkegyelmeztek nekik. A Fővárosi Műemléki Felügyelőség tisztázni kívánta a ház építészettörténeti körülmé­nyeit; a gondos régészeti kutatáshoz kapcsolódó falvizsgálatok csakhamar tisztázták a sokszor átépített ház viharos történetét. Korompai Katalin, a VÁTI munkatársa, aki te­vékeny részt vállalt a kutatásokban, elkészítette az épület helyreállítási terveit. A FIMÜV a Fővárosi 1. számú Építőipari Vállalatot bízta meg a rekonstrukció feladatával, az éve­kig tartó munkálatok eredményeként egy értékes épülettel gyarapodott Óbuda és Buda­pest lakossága. Aki még látta a régi Óbudát, emlékeze­tében őrzi azt a jellegtelen, hol szürke, hol sárga, de valójában mindig vedlett épüle­tet, amely oly sokféle célra volt használa­tos. A századforduló idején a Bródy-ká­véháznak adott helyet, ám sokan emlé­keznek rá későbbi Korona Vigadó, majd Vörös Söröző korából, ahol egykor társas összejöveteleket, ünnepi esteket és még vidám bálokat is rendeztek az óbudaiak. Mert az épület északi szárnyában, vagyis a Magyar Lajos utcai felében működött az Óbudai Társaskör. Még színpadi alkal­matosság is kínálkozott itt a szellemi ja­vak terjesztésére; a tisztes intézmény job­bára jótékony célú, műkedvelő előadások­kal jeleskedett. Alkalmi jellege ebből is kitetszik, noha a Társaskör ennél sokkal elevenebb szervezet volt. Esténként ugyanis itt találkoztak a városrész akkori

Next