Budapest, 2005. (28. évfolyam)
12. szám december - Schneller István: Gondolatok az ország első városáról
BUDAPF. ST ^jflS^ N F. C. F. MHER Gondolatok az ország első városáról SCHNELLER ISTVÁN • Mostanában sokan arról beszélnek, hogy Budapest nem alakított ki jövőbemutató víziókat, s nem is születtek olyan építészeti vagy mérnöki alkotások, amelyek egy - a jövőben hívő -korszak szimbólumai lehettek volna, vagy lehetnének. Ezek a vélemények egy lelkesítő cél, eszme látható kifejeződését hiányolják, amely felmutatná a város jövőbeni és jelenlegi önazonosságát, valamint saját szerepébe vetett hitét. Két gondolatkör keveredik itt. Az egyik néhány európai város stratégiáját látva az önazonosság markáns megfogalmazását, azaz azt hiányolja, hogy Budapest nem határozta meg, hogy mi akar lenni: a múzeumok városa, a biotechnológiák befogadója, a középeurópai Szilícium-völgy központja, vagy éppen regionális vásárváros. A másik gondolatkör a városmarketinget hiányolja, mégpedig a csúcs- vagy sztárépítészet tudatos szerepeltetését és idegenforgalmi vonzerőként történ E két gondolatkör közös vonása, hogy valami egyszerű és könnyen megragadható jelképet keres a jövő vagy akár a jelen Budapestje számára. Akár eszmeiséget, akár a településhálózatban játszott szerepet, akár látható szimbólumokat kérnek számon. Világos, hogy e gondolatok mögött az a vélekedés áll, hogy a város megjeleníthető egy szerep vagy jelkép segítségével. Ha még mélyebbre ásva követjük ezt a gondolatmenetet, felfedezhetjük korunk egyik meghatározó jellemzőjét, s meggyőződését, mégpedig azt, hogy a gazdaság uralta társadalomban tulajdonképpen minden termék. Amit azért, hogy el lehessen adni, megfelelő marketing-tevékenységgel kell piacra dobni. Ennek a marketingnek pedig része a sajátos karakter tudatosítása és az emblematikus megjelenítés. A metropolisz: találkozás Akik így érvelnek és gondolkoznak, két alapvető fontosságú tényt nem vesznek észre. Az egyik az, hogy a nagyváros maga éppen komplex mivolta, összetettsége révén nagyváros vagy éppenséggel nemzetközi jelentőségű város vagy sokak számára talán „világváros". Azaz a város — különösen egy nemzetközi nagyváros -, elsősorban abban különbözik minden más településtől, hogy több kiemelkedően fontos társadalmi funkció egyensúlyt mutatva van jelen benne. Nem csak az oktatás-kutatás, nem pusztán a rekreáció, hiszen arra ott vannak az egyetemvárosok, vagy a fürdővárosok. Nem pusztán a termelés egy-egy speciális ágazata, hiszen arra ott vannak és voltak az ipari forradalom bányász-, ipari vagy éppen egyéb funkciójú - többek között a közelmúlt szocialistának hívott - városai. Az ezzel szembenálló, összetett településképlet éppen abban a legnagyobb, hogy a különleges funkciók együtt, egymással találkozva testesülnek ott meg. Ebben az értelemben: Az átalakuló Moszkva tér jövőképe