Budapest, 2005. (28. évfolyam)
3. szám március - A címlapon: Sebestyén László: A város és a víz - Budapest és a Duna
MÁRCIUS 2045/3 BUDAPEST BUDAPEST a városlakók lapja XXVIII. évfolyam 3. szám Megjelenik minden hónap 15-én Alapítva: 1945 ////. évfolyam, 1945-1941 (szerkesztő: Némethy Károly, Lestyán Sándor) IV-XXVI. évfolyam, 1966-1988 (szerkesztő: Mesterházi Lajos, Fekete Gyula, Vargha Balázs, Jávor Ottó, Szabó János) Szerkesztő: Buza Péter A márciusi szám társszerkesztője: Vargha Mihály A kiadást gondozzák a Nagy Budapest Törzsasztal tagjai és vendégei: Angelus Róbert, Bogárdi Mihály, Bor Ferenc, Buza Péter, Buzinkay Géza, Del Medico Imre, Fodor Béla, Frankl Aliona, Gerle János, Gyimesi Zsuzsa, Holló Szilvia Andrea, Juhász Gyula, Mezei Gábor, N. Kósa Judit, Nemes Tamás, Ráday Mihály, Rátonyi Gábor Tamás, Rozsnyai József, Saly Noémi, Stumpf-Bíró Balázs, Tosics Iván, Török András, Vadas Ferenc, Vargha Mihály, Vékás Magdolna, Zeke Gyula, valamint Csordás Lajos, Mikes Éva, Varga Lajos Márton. A szöveggondozást Bognár Antal végezte. Megjelenik a Száz magyar falu könyvesháza Kht. kiadásában. Felelős kiadó: Farkas Ptka ügyvezető igazgató. A szerkesztőség levelezési címe: 1101 Budapest, Monori utca 1-3. Telefon: 262-5747,fax: 261-4453 E-mail: budapest@mail.tvnet.hu Web: http://budapest.neuropolis.hu Szerkesztőségi órák: minden hónap első keddjén délután öttől hétig a Spinozaházban (Budapest, VII. Dob utca 15.) Stúdiómunka: Tandem Grafikai Stúdió - Faragó István és László Zsuzsa http://tandemgrafika.hu Telefon: 355-3777 Nyomdai munka: Grafika Press Rt. 1101 Budapest, Monori utca 1-3. Vezérigazgató: Farkas Tamás. Telefon: 262-5747, 261-5680 ISSN: 1785-590X Nyilvántartási szám: 2.2.4./237/2004 A borítón: A város és a víz. Cikkünk az 2-6. oldalon A hátsó borítón: Kultusz-szobrok galériája a Petőfi Irodalmi Múzeum 1983. évi kiállításán, írásunk a 20-23. oldalon • BUDAPEST egy éve büszkélkedhet újra e folyóirattal, mely a város nevét viseli. Szerény ünnep ez, de mégsem mehetünk el mellette szó nélkül. A városlakók lapja legújabb folyama immár 13. számához érkezett, ami versenyt versenyre halmozó világunkban, a percre sem csituló médiaviharok közepette mindenképpen eredmény. Ráadásul jó időben, történelmi pillanatban született meg ismét a Budapest. A folyóiratot újraindító Nagy Budapest Törzsasztal mellett több olyan kezdeményezés indult a közelmúltban, melyek hasonló megfontolásokból és szinte azonos céllal jöttek létre. A Budapest előző számában a Köz? Munka? Tanács? című cikk többet is megemlít az egyre gyarapodó társaságokból: Urbanissimus Club, Budapesti Civil Körök Állandó Konferenciája (BUCIKÁK), Budapest Kör, PRO BUDAPEST Világörökségi Összefogás, Szeretem Budapestet mozgalom. De ezek közé lehet sorolni a Transzparens Építészeti Kört, és egy legújabbat, a Hogyan épüljön Budapest? szlogen mögé felsorakozott személyeket és szervezeteket is. Ez utóbbit cikkünk csupán azért nem említhette, mert közvetlenül a lapszám megjelenése előtt, februárban hozták nyilvánosságra legfőbb törekvésüket: újra meg kell teremteni a Fővárosi Közmunkák Tanácsát. Déjá vu? Kezdeményezésükre, az ÉTK és a Építési Fórum Alapítvány gondozásában, újrakiadásban ismét megjelent egy fontos könyv, a Hogyan épült Budapest? Déjá vu? Hiszen épp húsz éve már megjelent reprintben e vaskos kötet a Fővárosi Közmunkák Tanácsának történetéről, aminek szerzője Siklóssy László volt, és eredetileg maga a Tanács adta ki 1931-ben. Az 1985-ös újranyomás kiadója az Állami Könyvterjesztő Vállalat volt (ára akkor 300 Ft, most 4410 Ft), és Ráday Mihály, a városvédő mozgalom élharcosa írt hozzá utószót, amit a következő fohásszal zárt: „ Talán megérjük, hogy ott, a Madách Imre út eleji íven, újrafaragja valaki a Fővárosi Közmunkák Tanácsa címereit..." Nos, a címerek már ott vannak, említett februári lapszámunkban fotó is mutatja. Ámeddig hiába kezdeményezték Ráday Mihállyal együtt többen is, hogy magát a Tanácsot kéne valamilyen módon ismét megteremteni, jó lenne a mai körülmények között „folytatni" annak áldásos tevékenységét. Viszont ha már ennyien vetik föl ugyanazt, akkor abban tényleg van valami! Most kell tehát résen lenni. Most kell jól integrálni e törekvéseket, amiben óriási felelősség hárul civilekre és politikusokra egyaránt. Mert nem egy még újabb, nehezen mozgó csúcsszerv létrehozása a cél, amely csak arra lenne hivatva, hogy egyes, eddig is meglehetősen jól lavírozó hatalmi/üzleti érdekeket kiszolgáljon. Fontosabb, hogy soksok kis ügyet - és persze nagyobbakat is - egyszerre kell jól, eredményesen szolgálni. é A kisebbek közül például azt a hármat, melyekről januárban hozott határozatot a Fővárosi Közgyűlés. Szociális városrehabilitációra indulhatnak modellkísérletek, a három kijelölt körzet: a Bihari út 81., Kőbányán, a X. kerületben egy ún. „szegénytelep "; a Magdolna negyed a Józsefvárosban (a Nagy fuvaros utca - Népszínház utca - Fiumei út - Baross utca - Koszorú utca - Mátyás tér által határolt terület a VIII. kerületben); valamint az ún. Dzsumbuj a Ferencvárosban (az Illatos út és a Gubacsi lét sarkán, a IX. kerületben). A három körzet három eltérő típusú akciót jelent, melyekre összesen 1,8 milliárd forintot irányoztak elő, négyéves bontásban. A mélyszegénységben élők szegregált lakónegyedeit kívánják megújítani, de nem csupán az épületek fizikai állapotának „gépies " kijavításával. Az újjáépítéshez erős szociális program kapcsolódik, hogy az ott élők közül többen juthassanak munkához, életkörülményeik javuljanak, kirekesztettségük oldódjon, s a program végén a lakosság legalább 70 százaléka továbbra is helyben lakhasson. A program újdonsága, hogy összefogással indul: az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium és a kerületek egyaránt partnerei a fővárosnak, mindnyájuk, mindnyájunk közös érdeke ugyanis, hogy a szociális városrehabilitációban is előbbre léphessen e nagyszerű város, BUDAPEST •