Budapest, 2005. (28. évfolyam)

3. szám március - Buza Péter: Keressük Petőfit!

BUDAPP­S­T gflfl^ MÁRCIUS Keressük Petőfit! — —Mimii—— A költőt profilból ábrázoló, feliratos dombormű volt az első Petőfi szobor Pest-Budán - nagy valószínűséggel az országban is -, amelyet talán az 1860-as évek végén építettek be egy sörkorcsma bejárata fölé a mai Székely Mihály, akkor Petőfi Sándor utcában. Azokban az években tűnt el onnan - s később, úgy látszik, örökre elveszett -, amikor az első s egyetlen beszámoló megszületett róla Bevilaqua Borsody Béla tollából. • A közelmúltban előkerült posztu­musz Bevilaqua-mű, az A Víziváros gépirata két, egymással nem érintke­ző bekezdésében is foglalkozik egy kivételesen érdekes felfedezéssel. A szerző, a jeles kultúrhistorikus, ma­gáénak vallja az érdemet, hogy mint kutató elsőként bukkant rá a forrada­lom költőjének legkorábbi köztéri áb­rázolására: „Az 1900-as évek elején az akkor még élő egykori vízivárosi Negyvennyolcas öregek - az 1830-as években születettek, tehát akkoriban hetvenegynéhány évesek voltak -, sokat beszéltek arról, hogy Pető­fi a hétfő délelőttökön átjárt Budára a Vérmező melletti Kék Golyó és a Farkas­réten levő Blaumontag sörkorcsmákba a forradalmilag hangolt budai és vízivá­rosi mesterlegények közé. Amikor e sorok írója mint fiatal vízivárosi diák ezt hal­lotta, természetesen nem tudta, mit jelent­hetett ez Petőfi életében. Ezt az 1950-es években tudta meg, amikor az erzsébet­városi Kazár utcában az egyik ottani ház kapuja fölött ott látott egy bemázolt kőtáblát, azon az A Petőfihez felírást és Petőfi hegyes kecskeszakállas feje dombor­művét. E sorok írója megállapította és megír­ta (Élet és Szabadság 1954), hogy az utca egykori neve Kék Kakas utca (Blaue Hahn Gasse) volt. Az 1880-as években épült ház helyén volt a Kék Kakas cégérű serkorcs­ma, ami mint cégérnév, az utca névadója lett... A környékbeli öregek még beszéltek arról, hogy Petőfi ide, a Kék Kakas korcs­mába járt. Tény, hogy a Kék Kakas ser­korcsma neve az A Petőfihez lett, amit a tábla felirata mint cégérnér, kőbe vésetten mutat, így írja le az 1950-es évek elején tett felfedezését Borsody Bevilaqua Bé­la. A kötet egy más helyén ugyanezt a történetet egy másik szövegválto­zatban is előadja: „Az egykori Kék Kakas utcában - utóbb Kazár utca - a Kék Kakas sörkorcsma egykori háza helyén épült újabb ház ka­puja fölött... e sorok írója találta meg Petőfi legelső mellszobrát és írta meg en­nek történetét. (Tudomány és Szabadság folyóirat, 1954.) A szobor talapzatán ez a felírás: A Petőfihez ... A kitűnő kis szo­bor nyilván Izsó munkája, ő készítette a dunaparti Petőfi szobor első tervezetét is ... A ház idős lakói közlése szerint a Kék Kakas neve 1867 után Petőfi vendéglő lett." Nem kell indokolni, milyen fontos lenne, ha a fentebb leírtak tartalmát ellenőrizve újra megtalálhatnánk ezt a terézvárosi - s első budapesti­ - Pe­tőfi-emlékjelet, de az a helyzet, hogy ha ott is volt valaha, ahol jó ötven esz­tendeje B.B.B. felfedezte - mára nyom­talanul elveszett. Hogy egész ponto­san fogalmazzunk: meglétének nincs más bizonyítéka, mint a fentebb idé­zett két szövegrészlet. Rostáljuk át tehát adatait - s éppen ezért: szigorú - kritikai­­ megközelí­tésben. Mindkét helyen említi a szer­ző, hogy felfedezését 1954-ben pub­likálta, de más és más lapcímeket ad meg, ráadásul ilyen című lapok nem jelentek meg 1954-ben (más években sem). A mai Természet Világa, haj­dan Természettudományi Közlöny címen kiadott, és az akkori években Tudomány és Társadalom fejléccel megjelentetett folyóiratnak viszont volt egy Tudomány és Haladás című állandó rovata. Ebben 1953 és 1956 között több - összesen három - köz­leménye valóban megjelent Bevilaqu­ának. Hogy élete hetvenötödik évé­ben járva összekeverte az addig soha nem hallott-látott szókapcsolatokat megjelenítő - „mozgalmi jellegű" -lapcímeket? Ez elfogadható magyará­zat volna tévedésére, ha nem kellene most azzal befejeznünk e fejtegetést: erről a tárgyról nincs közleménye Be­vilaqua Borsody Bélának ebben a fo­lyóiratban, s a másik, a címhasonló­ság okán szintén átvizsgált lapban, az Élet és Tudományban sem. Mit tud a vendéglátás története a Kék Kakas sörkorcsmáról, a később szerzőnk szerint Petőfihez cégérezett vendéglőről? Gyakorlatilag semmit. Gundel Imre egy kéziratos adattárában házszám szerint definiálatlan Király utcai címmel listázza ugyan a Kék Kakast (1891-ben működő vendég­lőként), de ez minden. Feltételezve, hogy a Király és a Székely Mihály utca Talán itt működött a Kék Kakas

Next