Budapest, 2006. (29. évfolyam)
8. szám augusztus - Rátonyi Gábor Tamás: Csepp a tengerben
Csepp a tengerben Kulturális, művészeti és oktatási tematikájú kirakatok kialakítására adhattak be pályázatot magánszemélyek és nonprofit szervezetek idén nyáron. Az V. kerületi önkormányzat szándéka ezzel az volt, hogy ismét élei költözzék a bérlő nélküli helyiségek üres kirakataiba. A portálokat három hónapra adják oda, annak fejében, hogy a bérlő azt művészi célra használja és rendben tartja. A június végétől látható belvárosi és lipótvárosi kiállítások akkor is megszűnhetnek, ha bérlő jelentkezik az üzlethelyiségre. Az önkormányzat huszonkét helyet pályáztatott meg, köztük olyan forgalmas területen lévőket, mint a Ferenciek tere, Petőfi Sándor utca vagy a Szervita tér, s olyan, kevésbé frekventált utcákban lévőket is, mint a Királyi Pál, Gerlóczi vagy Hercegprímás utca. A pályázók elsősorban művészek, művészeti csoportosulások voltak, de jelentkezett múzeum, iskola, alapítvány és közhasznú társaság is. A városképjavító hatás mellett a kirakati kiállítások reklámértéke sem csekély, hiszen bemutatkozási lehetőséget ad a művészeknek, szervezeteknek. Ha valaki nyakába veszi a várost, és szisztematikusan feltérképezi a berendezett kirakatokat , azaz kifejezetten kirakatfigyelő túrát hirdet magának -rögtön észreveszi, mennyi romos portál, plakáttól átláthatatlan kirakat hunyorog vaksin a házak földszintjén. Az önkormányzat adatai szerint 100-150 üres üzlethelyiség található a kerületben, ezeknek van vagy 200 kirakata — gondoljunk a saroküzletekre -, hamar belátni hát, hogy a több mint húsz, most kipucolt és feldíszített kirakat csak csepp a tengerben. Nem beszélve az olyan, nem önkormányzati tulajdonban lévő üzlethelyiségekről, amelyeknek a portáljával addig nem is történik semmi, amíg a tulajdonos meg nem szabadul az üres bolttól — azaz el- vagy ki nem adja a helyiséget. Szembeötlő a Kossuth Lajos utcában a volt Úttörő Áruház borzalmas kinézete — mellette sajnos eltörpül Szetlik Péter installációja egy szomszédos épület üzletének üvegablaka mögött. Ugyanakkor például Varga Ákos Gábor remek fotót egy olyan kirakatsor szegletében talál- EG : Rátonyi Gábor Tamás Fábián Éva KIRAKAT-OROKBEFOGADÁSSAL tüntetné el az V kerületi önkormányzat a belváros üzleti vakablakait - azaz poros, beplakátolt, randa portáljait. Sajnos az „örökbefogadás" csak három hónapra szól, és ez idő tájt alig két tucatnyi kirakatot érint. Sas u. 1. 9 BUDAPEST — Fontos kérdés a város és a folyó kapcsolatának javítása. A rakpartok jelenlegi állapota,, úgy gondolom, nem méltó fővárosunkhoz. Milyen változás várható a következő években? — Az Európa Kulturális Fővárosa pályázatunk és a közelmúltban lebonyolított Budapest Szíve építészeti és városépítészeti ötletpályázat egyértelműen jelezte: nemcsak a lakosság, hanem a szakma részéről is nagyon komoly igény van arra, hogy a Belváros és a Duna közvetlen kapcsolatát biztosítsuk. Végleges elképzelés azonban még nem született a megoldásról. Az éitelpályázat díjnyertes munkái különböző megoldásokat kínálnak - ilyen például a rakparti forgalom részleges vagy teljes alagútba süllyesztése. Tudjuk, hogy felmerült a Duna alati hosszában megépülő alagút lehetősége, javasoltak különböző megoldásokat keresztirányban is, ilyen például a gyalogoshíd ötlete. A hidak részleges lezárását — ezen belül konkrétan a Lánchíd gyalogosítását - sok pályázat felvetette. Ezek azonban mind azon múlnak, hogy a belvárosi forgalom csillapítását hogyan tudjuk megoldani. A közúti forgalom külső területen történő, haránt irányú kapcsolatrendszereinek kiépítésével egyre inkább lehetőség lesz erre. A Középtávú Program egyértelműen hangsúlyozza a belvárosi terület forgalomcsillapításának szükségességét. Ennek megoldását, eszközét, hogy alagútban, vagy „dugóadó" bevezetésével, esetleg díjszedő kapurendszer kiépítésével lehet-e elérni, még ki kell találni. A következő két éven belül ebben a kérdésben jelentős változás fog bekövetkezni.