Budapest, 2007. (30. évfolyam)
7. szám július - Kálmán Attila: Lélegzetfelvétel az űrből
2007 július Jóllehet reménykeltô, hogy az úgynevezett kisvízfolyások és a velük határos területek egybefüggô zöldfolyosót alkotnak, a patakok mentén ennek ellenére nôttek a beépítések, helyenként bizony az erdô és mezôgazdasági területek rovására. Ez mindenhol, így a Rákos-patak, a Szilas-patak, a Mogyoródi-patak, a Csömöri-patak, az Erzsébet-ér, a Gyáli-patak és az Aranyhegyi-patak mentén is jellemző. Hasonló tendenciával szembesülhettek a kutatók az általuk vizsgált lakóparkok jelentős részénél is – például a Paskál és a Forrásliget esetében –, ahol a beépítés miatt a növényzetből „vettek el”. Ellenpélda a Homoktövis lakópark, ahol a fejlesztéssel párhuzamosan a zöldfelület is megnőtt. Mindez persze függ a kert készültségi fokától és a növényzet korától is. Jó irányba mutatnak a városrehabilitációs programok, az évek óta és tömbrôl tömbre megújuló Ferencvárosban például egyértelmûen több lett a növényzet. Ugyanez már nem mondható el a társasházas, sőt a „villa jellegû” beépítésekre sem, ezek területén ugyanis inkább csökkent, semmint nőtt volna a zöldfelület. Hasonló tendencia figyelhetô meg a pesti oldal családi házas lakóterületeinek jelentôs részénél is. A hegyvidéki zóna családi és társasházas övezeteiben is akad hasonlóra példa, bár utóbbiaknál az ellenkezôje is igaz. Míg a budai erdôterületeken alapvetôen változatlan maradt, vagy kismértékben nôtt a zöldfelület, addig a pesti erdôterületek esetében helyenként inkább csökkent. Az agglomerációban található erdők döntô részének szintén változatlan maradt az állapota, míg a Budapest környéki települések nagy részénél – az új beépítések miatt – csökkent a zöldfelület. Az agglomerációs települések belterületein is kevesebb lett a zöld, itt is gyakoriak a beépítések. A kutatás minden górcsô alá vett régiót részletesen is elemzett, ezekbôl érdemes kiemelni néhány jellemzô konkrétumot. Nem meglepô módon, a város legkisebb kiterjedésû, csaknem 21 négyzetkilométeres belső zónája a zöldfelületekben legszegényebb, leginkább beépített városi térség. A 2005-ös ûrfelvétel alapján a burkolt, illetve beépített területek aránya itt a legmagasabb, csaknem 53 százalék. Jelentős zöldfelületet alkotnak a Városliget és a Vérmezô közparkjai, valamint a Gellért-hegy déli lejtôinek kertes negyedei. A régi-új beépítések miatt a belsô zónában változott legkevésbé a zöldfelületek aránya. A belsô zónát a Duna egy 15 négyzetkilométeres kiterjedésû pesti és egy 5 négyzetkilométeres budai szakaszra osztja, amelyek más-más képet mutatnak a változások térképén. Pest legszembeötlôbb változása a IX. kerületben, a Ferenc körút–Üllôi út–Mester utca közötti területen figyelhetô meg, ahol a tömbrehabilitáció során megnôtt a zöldfelület, leginkább az új belső kertek kialakításával. A zóna budai oldalán, az Alkotás utca és a Csörsz utca térségében szintén jól szemlélteti a kutatás a 15 év alatt történt változásokat. A térkép itt is a növényzet bővülését mutatja, leginkább az egykori iparterületen kialakított közpark miatt. (Ellentétben az Alkotás Point irodaház térségével, ahol viszont csökkent a zöldfelület.) A belsőnél mintegy háromszor nagyobb átmeneti zóna fél karéját a Duna egy 62 négyzetkilométeres pesti, egy öt és fél négyzetkilométeres óbudai és egy 16 négyzetkilométeres dél-budai részre osztja. Az átmeneti régióban jelentôs zöldfelület a Népliget, a Kerepesi úti temetô, az Óbudai temetô, valamint az Egérúttól északra lévô Kôérberki szikes rét és a Dobogó Olimpia park. Nagy zöldfelület borítja a zóna területén lévô lakótelepeket, így a kelenföldit, a József Attilát, a Wekerle-telepet s a Csősztorony lakótelepet. Ugyanez jellemzi a családi házas, valamint a villanegyed jellegű részeket. Kispesten jól látható a zöldfelület csökkenése, amiért az Europark bevásárlóközpont okolható. Hasonló, negatív változás történt a zóna pesti oldalának középső részén, a Paskál park területén. Angyalföldnek a Róbert Károly körúttól a Rákos-patakig terjedő része a budapesti ingatlanépítések egyik leginkább felkapott területe. A térképen jól látható az új beépítések miatt bekövetkezett zöldfelület-csökkenés. Ugyanakkor, főleg az Országbíró utcai és a Futár utcai házgyári lakótelepeken, nőtt a növényzet biológiai aktivitása, nyilván a fák lombkoronájának növekedése miatt. Érdekes jelenség, hogy a Rákosrendezői pályaudvaron is BUDAPEST Az agglomerációban is egyre nagyobb a beépített – pirossal jelölt – területek aránya A külvárosok kertjeiben is növekszik a leburkolt területek mennyisége