Budapest, 2008. (31. évfolyam)
4. szám április - Fucskó hajnalka: Érzékek városa
2008 április lehetôséget adnak egy-egy országnak, hogy bemutatkozzon, s Európából ez az ország hazánk lesz. Ezzel egy idôben zajlik a legjelentôsebb kínai kiutazó vásár, ahol elôször jelenünk meg önálló Budapest-standdal. Tavaly egyébként túlléptük a negyvenezer kínai vendégéjszakát Budapesten, ez tizenöt százalékos növekedést jelent. Ha már a korlátozott anyagi forrásokat említette: vannak-e új, költséghatékony elképzeléseik a városlátogató turisták elérésére? Immár két éve az elektronikus marketingre összpontosítunk. Az idei esztendő újdonsága, hogy turisztikai városi hivatalként Európában elsőként használjuk majd a nagy videomegosztó oldalakat – YouTube, Metacafe – reklámcélokra. Ehhez közel hetven spotot használunk fel. Honlapunkat – amely Európában egyedülálló módon tizenhét nyelvű – úgy fejlesztjük, hogy Budapest vonzó helyszíneire virtuálisan be is lehessen sétálni; csaknem hatvan nevezetességet filmesítettünk meg eddig. Ezek tipikusan kis költségvetésű eszközök, viszont rengeteg ember elérhető velük. Internetes oldalainkat évente több mint hárommillióan keresik fel, az elmúlt évben harmincöt százalékkal nőtt a honlap látogatóinak száma. Most már hirdetési felületként, azaz üzleti tevékenységre is használhatjuk majd. Hogy fér össze a turisztikai promócióval az üzleti tevékenység? Ez tipikus Európában? Nálunk a kényszer szülte. Programját, tartalmát öt-hat esztendeje tudatosan fejlesztjük. Minden évben próbálunk olyan új tevékenységbe fogni, amelynek a bevételét vissza tudjuk forgatni a marketingbe. Idén a honlap hirdetési felületének értékesítése mellett átvesszük a korábbi sikeres Városházi könyvek sorozat kiadását, abban a reményben, hogy a Budapest nem szokványos arcvonásait – Duna-korzó, földalatti Budapest, szecessziós épületek stb. – bemutató háromnyelvű könyvecskék turisztikailag is eladhatóak. Emellett egyéb könyvújdonságokkal is készülünk. A Tourinform-irodák szolgáltatási körét szintén az igényekhez igazítjuk. A Sütő utcában a pince átalakításával hét-nyolc terminálból álló internetes helyiséget létesítünk kávézóval, ugyanígy a vári irodában is lesz két-három fizetős internetes terminál. A Liszt Ferenc térről átköltöztetjük a Teréz körútra az információs pontot, és most szervezzük a last minute színházjegyek értékesítését, valamint a pénzváltási lehetőség megteremtését. Ferihegy 1-en pedig új tevékenységként utasbiztosítást árusítunk. Számos marketingújdonságba vágunk tehát bele, de ennél is fontosabb, hogy nekilátunk egy partnerkapcsolati háló kiépítésének, amivel, meggyôzôdésem, rengeteget tudunk javítani a főváros turisztikai pozícióin. Kikre gondol? Elsősorban a turizmusban közvetlenül érdekelt cégekre, mint a BKV, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt., a városfejlesztéssel foglalkozó Studio Metropolitana, a kis- és középvállalkozások finanszírozásával foglalkozó Budapesti Vállalkozásfejlesztési Központ. Küszöbön áll, hogy a BKV-val aláírjuk a megállapodást. Szerződésben rögzítjük, hogyan bánjanak a jegy nélkül utazó turistával az ellenőrök: többnyelvű tájékoztatót kell adni a kezébe, és büntetés helyett eladni neki egy jegyet. A turisztikailag forgalmas metróállomásokon „Ön itt áll” típusú útbaigazító táblákat helyezünk majd el. Mit kérnek a gyógyfürdôket üzemeltô társaságtól, amelyet eddig arról az alapvetô dologról is hasztalan próbált meggyôzni a turisztikai szakma, hogy ünnepekkor, amikor a legtöbb a külföldi a városban, legalább a leginkább látogatott létesítményeit tartsa nyitva? Tavaly október 23-án már nyitva voltak, és Húsvét hétfőn is nyitott kapuk fogadták a Széchenyibe és a Gellértbe betérőket. Összeállítottunk egy turisztikai kívánságlistát, ebben kiemelt helyen szerepel a többnyelvű tájékoztatás, a személyzet nyelvi továbbképzése, sokszor kifogásolható munka- és viselkedési kultúrájának javítása. A Zrt. partner ebben, hiszen mindezek összhangban állnak a fürdők hasznosítására vonatkozó, egyelőre nem publikus fejlesztési projekttel – amiről anynyit azért elmondhatok, hogy ez végre egy olyan kiváló anyag, amelyik fogyasztói oldalról közelíti meg a kérdést. A Studio Metropolitanával a közös külföldi vásári megjelenésekben tudunk együttműködni, s keressük, hogyan lehet közelebb vinni a szakmát a hitelkihelyezéssel foglalkozó BVK-hoz. A napokban tárgyalt a budavári vállalkozásokkal és intézményekkel, mire jutottak? Szakmai megbeszélést kezdeményeztünk, ahol a vártnál is többen vettek részt, és az eszmecsere konkrét eredményekkel zárult. Egyetértettünk abban, hogy szükség van összehangolt, egységes fellépésre. Mi több, új, kifejezetten a budai vár területén mûködô szolgáltatások népszerûsítését segítô promóciós eszköz bevezetését vállaltuk, köztük a várbeli Tourinform-irodában Vár-info sarok létesítését, amelyet kizárólag az ottani szolgáltatók prospektusainak, szórólapjainak tartunk fenn, az úgynevezett Budavári Hírlevél elindítását már áprilistól kezdve, és még az idei szezonra speciális turisztikai Vártérkép kiadását, amit partnereink kihelyeznek majd saját létesítményeikben. A kölcsönös promóciós haszon reményében hasonló szolgáltatási csomagokat szeretnénk kínálni mindazoknak, akiknél megfordulnak turisták, így a múzeumoknak, kulturális intézményeknek, rendezvény- és programszervezőknek, de az egyházaknak is, hiszen a kiemelkedő attrakciók közül számosat intézményeik kezelnek. A BTH népszerűsíteni tudja ezekek a helyeket, cserébe pedig információs pontként használhatnánk azokat. Tevékenységünk szolgáltató jellegét erősítenénk azzal is, hogy nyitnánk a nagykövetségek, kereskedelmi kirendeltségek és különösen az itt élő külföldiek felé – akik a legjobb fogyasztók, és rengetegen jönnek hozzájuk külföldről –, minél több információval ellátva őket. Mit tesznek azért, hogy Budapest mint turisztikai termék is fejlődjék? Akadnak olyan budapesti cégek, amelyek ugyan nem kifejezetten turisztikai profilúak, ám létesítményeik egyedülálló, kuriózumnak számító idegenforgalmi vonzerôvé fejleszthetôk. Ilyen például a Fővárosi Vízmûvek Gellért-hegyi víztározója vagy a Csatornázási Mûvekhez tartozó földalatti csatornák – némelyik akkora, hogy teherautók is vígan közlekedhetnek benne. A budapesti ajándéktárgyak színvonalának javítását is megcéloztuk. Kell, hogy legyenek a városnak nívós, értelmes, egyfajta üzenetet közvetítő emléktárgyai a kóhhajú matyó baba, a pipázó pulikutya és a hasonló borzalmak helyett. Ösztönzésül az alkotóknak pályázatot írunk ki a Városarculati Irodával karöltve. Aztán szeretnénk a magyar fotósokat is megmozgatni, hogy kicsit friss szemmel, a megszokottól eltérő nézőpontból is fényképezzék a fővárost. Azon is gondolkodunk, hogy kitaláljunk Budapestet méltón reprezentáló termékeket. Miért ne lehetne például a vizek városának saját vize vagy éppen saját bora, amit bizonyosan szívesen vásárolnának meg az ide érkezők? BUDAPEST 29