Budapest, 2009. (32. évfolyam)

9. szám szeptember - Csontó Sándor: Feld tata, a ligeti színházcsináló

forrás: Feld Zsigmond emlékiratai Régi plakátokon az apa és fiai kirchfeldi pap­ című művének címszerepét alakította, de 150 alkalommal tapsolták meg Radeczky generálisként is. A Josefstädter Theater társulatával először 1874-ben jött Pestre a Gyapjú utcai Német Színházba vendégszereplésre. S hogy mi késztette a sikerek kapujában álló tehetséget a bécsi deszkák végleges elhagyására, errôl idéz­zük késôbbi emlékezéseit: „Már elsô alka­lommal megragadott Budapest gyönyörű fekvése. Aztán három évben egymásután jöt­tünk le vendégszerepelni, legutoljára már a Herminenstädter Theaterbe, ami a mostani Operaház helyén, a volt Schiffmannnplatzon állt. A színház körül piac volt, a mai fényes Andrássy útnak talán még a terve sem volt meg. A Herminenstädter Theater igazgatója 1876-ban öngyilkos lett. Én lettem a színház igazgatója huszonhat éves koromban.” Letelepedésében valószínűleg szerepet játszhatott egy páholyból rákacsintó kék szempár is. Ekkor vette nôül Plesch Má­tyás gyáros Katalin nevű lányát, akitôl ki­lenc gyermeke született. Esküvôi tanújuk Jókai Mór volt. Néhány évvel késôbb át­költözött veretes társulatával a Városli­geti Arénába, amit a fővárostól – cserébe az átalakításért – német nyelvű előadások tartására, tizenöt éves használatra kapott meg. A színkör évadja általában májustól októberig, orgonavirágzástól lombhullá­sig tartott. A kor hírességei, Feld korábbi kollégái közül a Német Aréna műsorában vendégszerepelt többek között Alexander Girardi, a híres bécsi komikus, Katharina Schratt – Ferenc József „kedvence” –, Fri­derika Kronau és Adolf Sonnenthal is. Nem­csak eredeti német színműveket adatott elő, hanem magyar darabokat is német nyelv­re fordíttatott. Így került színre Tóth Ede A falu rossza (Der Dorflump) és A tolonc (Der Schübling) című népszínmûve, a General Bem című játékban maga Feld játszotta a fôszerepet. A németajkú zsidófamíliából asszimilált színház- és családalapító Feld együtt magyarosodott Pesttel. „Áthatva a gyönyörű Budapesttôl, annak nagy kultúr­közönségétôl, elhatároztam, hogy színháza­mat megmagyarosítom. Ez akkoriban nehe­zen ment, mert a fôváros németajkú volt és leginkább a német színházakat támogatta.” 1889. június 16-án ünnepélyes keretek kö­zött zajlott le a Városligeti Nyári Színkör­ben az elsô magyar nyelvû elôadás. Jókai Mór bevezetôje után Rákosi Jenô Éjjel az erdôn címû népszínmûvét adták elô. Feld érdemei elvitathatatlanok a magyar nyelv és a színházi kultúra népszerûsítésében. Ha németül szóltak hozzá magyarul felek­, a környék addig németül beszélőit magyarra szoktatta. Színielôadásaival és olcsó hely­áraival az alsóbb néposztály szórakoztatá­sát és művelését célozta meg. Így láthatta Terézváros és Józsefváros lakossága többek között A piros bugyelláris, A peleskei nó­tárius, Az aranyember, Goldstein Számi, A vasgyáros felújított változatait. A vas­szigoráról és arany szívérôl híres Feld tata mûintézménye valóságos színészképzô is volt. Számtalan vidékrôl felkerült vagy kezdô színész koptatta itt a deszkát, és szerzett életre szóló tapasztalatot. Innen indult Beregi Oszkár, Góth Sándor, Nyáray Antal, Sziklai Kornél, Somlay Artúr sike­res pályafutása. A zenei vezetés kezdetben Serly Lajos, majd Barna Izsó és Huber Mik­sa kezében volt. A társulat gerince évadról évadra változott, a közönség mégis talál­kozhatott visszatérő művészekkel. A nagy színházak népszerű színészei örömmel ug­rottak be a nyári szezonban egy-egy darab­ba. Hegyi Aranka, Küry Klára, Újházy Ede, Rózsahegyi Kálmán csillogtatta tehetségét a madárfüttyös ligeti égbolt alatt. Feld szí­vesen engedte át színházát a hazai társula­toknak, és teret adott a külföldiek vendég­játékainak is. Ilyen volt például Krecsányi Ignác százhúsz tagú társulatának szerep­lése, a Vígszínház bemutatkozása, az An­gol Balett, Eleonora Duse és Ernesto Rossi teltházas játéka. Feld Zsigmond alapította az első gyermekszínházat is Budapesten még 1888-ban. Először a Vigadóban, majd a Rottenbiller és a Révay utcai bérházak helyiségeiben, a harmincas években a Ze­neakadémián tartottak elôadásokat. Hese- forrás: Föld Ottó Bohémvilág című könyve 17 2009 szeptember BUDAPEST

Next