Budapest, 2009. (32. évfolyam)

2. szám február - Erő Zoltán: Örökségvédelem és városfejlesztés. Összebékülhetnek?

BUDAPEST Örökségvédelem és városfejlesztés. Összebékülhetnek? szöveg: Erô Zoltán, fotó: Sebestyén László A feladat nem kisebb, mint a címben szereplô, ellentétesnek tûnõ fogalmak között összhangot teremteni. Számomra úgy tûnik, Budapesten vagy Magyarországon manapság egyre nehezebb ezt megtalálni. Frontok alakulnak ki, s a frontok köre bővül... A harcoló felek többnyire jogaikra hivatkoznak. És nem is ok nélkül. A harmadik szereplő hiányzik, aki igazságot tehetne, segítené köz- és magánérdek békekötését. Ha erre sokáig kell még várni, lassan nem lesz miért és mirôl vitatkozni. Ahhoz, hogy megértsük a dilemmákat vagy e dilemmák mozgatórugóit, nem árt ismét felvillantani néhány képet szeretett fôvárosunk történetébôl. Célzatos, átte­kintô képeket és térképeket. Budapest a leggyönyörûbb városok egyike, amelyek hosszan mutatják a folyamatos fejlődés sajátosságait, a folytonosságot. A törté­neti Európában biztosan megfigyelhető ez mindenütt, de mi itt ismerhetjük meg az egymásra rakódó rétegeket, azok jelen­tését, üzenetét. A fejlődés folyamatosságát általában a természeti adottságok – hegyek, völgyek, vízfolyások –, a történeti utak határoz­zák meg. Nálunk a városszerkezetben a mai napig felismerhető a római eredetű Váci út, a Szentendrei út és a Fehérvári út. Ezek mellett a középkort a Kiskörút, az Alsóhegyi út, a Budakeszi út, a Rákó­czi/Kerepesi vagy az Üllői, a Soroksári út k­épviseli. Meghatározóak az erôdítmények, a falak. Budán ezt nem nagyon kell magyaráznunk, s akik otthonosabban mozognak Pesten, azok ismerik itt is a várfalmaradványokat a Kiskörút első házsora mögött. Mégis, itt is ott is vannak titkok: jóval kevesebben tudják a budavári erôdítmény hagyma­héjai között a belsőbbeket megnevezni, és bizony a pesti városfal egyes szakaszai, kapui is feledésbe merültek. Egy-egy korábbi telekosztás és beépí­tés – vagy az utcahálózat – nagy területek sorsát határozza meg hosszú időre, amit azután később a beépítés kora, a megma­radó nevek vagy a megmaradó „tanúépü­letek” jeleznek. Lehet tudni, miért került Pesten a városfalon kívülre a református, az evangélikus templom vagy a zsinagó­ga, de azt is, miért volt hely a Nemzeti Múzeum és a Palotanegyed számára ak­kor, amikor a Kiskörút mellett máshol már minden beépült. A tanúházak pedig ott állnak előttünk a középkorból, a törökök A fő infrastruktúra-vonalak meghatározó ereje: A Szentendrei út, a Váci út, a Fehérvári út vonalát még a rómaiak tűzték ki – ezt igazolják az aquincumi aquaductus eredeti kövei, helyreállított szakaszai is 2009 február

Next