Budapest, 2009. (32. évfolyam)
9. szám szeptember - Csontó Sándor: Feld tata, a ligeti színházcsináló
BUDAPEST A mutatványosok már a 19. század elejétől kezdve többé-kevésbé egy helyen verték fel sátrukat: a Városliget István út és Aréna út határolta délnyugati sarkában. 1885-ben az Országos Kiállításra készülve átalakították a területet, amely az Állatkerttel, a Barokaldi cirkusszal, a jégpályával (később Ús-Budavár mulatóival), hangulatos zöldvendéglôkkel, kávécsarnokokkal és a vurstlival Pest szórakoztatóközpontjává vált. Növekvő népszerűsége, amelyhez a Sugárút (Andrássy út) megépítése is hozzájárult, szorosan összefüggött Budapest lakosságának növekedésével, hiszen a századfordulóra a parkot már több tízezres népesség által lakott, sűrűn beépített terület vette körül. A vurstli világa azonban nem változott – a céllövöldék, jósdák, hinták és körhinták, a panorámák és más csodás látványosságok egyedi hangulata megmaradt. Emitt kimenős bakák választottak csillagot szabadnapos cselédekkel, amott krinolinos polgárleányok karoltak cilinderes urakba, és sokan átkozták szerencséjüket, ha egy ligeti rasszfiú kizsebelte őket. Közönsége, társadalmilag és kulturálisan vegyes rétegei többnyire elkülönülve szórakoztak. Bizonyos helyeket az arisztokrácia és a polgári közönség részesített előnyben, míg másokat inkább a szegényebb rétegek. A sok pavilon, bodega, sátor és tákolmány közelében állt a favázas Aréna (Arena im Stadtwäldchen) – innen az út neve! –, amit Feld Zsigmond 1879-ben saját költségén, nyári színielőadásokra alkalmassá tett. Krúdy Gyula varázslatosan jelenítette meg a helyszínt A vörös postakocsi lapjain. „A régi városligeti színkör fából volt, s Feld Zsigmond szerette színháznak nevezni intézetét akkoriban. Színkör volt a neve a bódénak, nyáron estenben nyitva voltak az ablakok, és a környék népe csoportba verődve hallgatta a nagy fák alatt a csengő színházi muzsikát. Szép világ volt itt. Bizonyára sokan gondolnak meghatottsággal a ligeti arénára, ifjúságunkra, egy elmerült szép szigetre, amely nyomtalanul eltűnt a tengerben.” Bécsi vér, magyar virtus Sigmund Rosenfeld 1849. április 9-én, a Pozsony melletti Spácán született, és Bécsben nevelkedett. Szülei kereskedőnek szánták, de a titokban a színiakadémiára iratkozott be. A jó kiállású ifjú legtöbbször Ludwig Anzengruber Der Pfarrer von Kirchfeld (A Föld tata, a ligeti színházcsináló Csontó Sándor A kiegyezés utáni színháztörténetünk egyik jeles alakja Sigmund Rosenfeld bécsi színész még élete végén is törve beszélte a magyar nyelvet. Félévszázados színházi munkálkodása alatt számtalan darabon mulatott és elmélkedett közönsége, a főváros peremén, a Városligetben. forrás: Feld Zsigmond emlékiratai Feld Zsigmond 26 évesen A favázas aréna, 1888 forrás: Feld Zsigmond emlékiratai 16 2009 szeptember