Budapest, 2009. (32. évfolyam)

9. szám szeptember - Csontó Sándor: Feld tata, a ligeti színházcsináló

BUDAPEST A mutatványosok már a 19. század elejétől kezdve többé-kevésbé egy helyen verték fel sátrukat: a Városliget István út és Aréna út határolta délnyugati sarkában. 1885-ben az Országos Kiállításra készülve átalakították a területet, amely az Állatkerttel, a Barokaldi cirkusszal, a jégpályával (később Ús-Buda­vár mulatóival), hangulatos zöldvendéglôk­kel, kávécsarnokokkal és a vurstlival Pest szórakoztatóközpontjává vált. Növekvő népszerűsége, amelyhez a Sugárút (And­rássy út) megépítése is hozzájárult, szoro­san összefüggött Budapest lakosságának növekedésével, hiszen a századfordulóra a parkot már több tízezres népesség által lakott, sűrűn beépített terület vette körül. A vurstli világa azonban nem változott – a céllövöldék, jósdák, hinták és körhinták, a panorámák és más csodás látványossá­gok egyedi hangulata megmaradt. Emitt kimenős bakák választottak csillagot sza­badnapos cselédekkel, amott krinolinos polgárleányok karoltak cilinderes urakba, és sokan átkozták szerencséjüket, ha egy ligeti rasszfiú kizsebelte őket. Közönsége, társadalmilag és kulturálisan vegyes rétegei többnyire elkülönülve szórakoztak. Bizo­nyos helyeket az arisztokrácia és a polgári közönség részesített előnyben, míg másokat inkább a szegényebb rétegek. A sok pavi­lon, bodega, sátor és tákolmány közelében állt a favázas Aréna (Arena im Stadtwäld­chen) – innen az út neve! –, amit Feld Zsig­mond 1879-ben saját költségén, nyári színi­előadásokra alkalmassá tett. Krúdy Gyula varázslatosan jelenítette meg a helyszínt A vörös postakocsi lapjain. „A régi városligeti színkör fából volt, s Feld Zsigmond szeret­te színháznak nevezni intézetét akkoriban. Színkör volt a neve a bódénak, nyáron esten­ben nyitva voltak az ablakok, és a környék népe csoportba verődve hallgatta a nagy fák alatt a csengő színházi muzsikát. Szép világ volt itt. Bizonyára sokan gondolnak megha­tottsággal a ligeti arénára, ifjúságunkra, egy elmerült szép szigetre, amely nyomtalanul eltűnt a tengerben.” Bécsi vér, magyar virtus Sigmund Rosenfeld 1849. április 9-én, a Po­zsony melletti Spácán született, és Bécsben nevelkedett. Szülei kereskedőnek szánták, de a titokban a színiakadémiára iratkozott be. A jó kiállású ifjú legtöbbször Ludwig Anzengruber Der Pfarrer von Kirchfeld (A Föld tata, a ligeti színházcsináló Csontó Sándor A kiegyezés utáni színháztörténetünk egyik jeles alakja Sigmund Rosen­feld bécsi színész még élete végén is törve beszélte a magyar nyelvet. Félévszázados színházi munkálkodása alatt számtalan darabon mulatott és elmélkedett közönsége, a főváros peremén, a Városligetben. forrás: Feld Zsigmond emlékiratai Feld Zsigmond 26 évesen A favázas aréna, 1888 forrás: Feld Zsigmond emlékiratai 16 2009 szeptember

Next